9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményei
Kérdés: Munkavállalói rendkívüli felmondással éltem múlt héten. Indokaim az alábbiak voltak: Indokolatlan és jogtalan a hónapról hónapra történő mozgóbér-megvonás (fizetett szabadság miatt, állatelhullás miatt) és a fizetetlen túlóra 3 éven át. Munkaköri leírástól eltérő, több ember munkakörét felölelő feladatok ellátása miatt teljesíthetetlen elvárások voltak velem szemben. Feladatköröm emelése arányában bérem folyamatos csökkenést mutatott. A vezetők olyan határidős feladatokat tűztek ki, melyek teljesítése jelenlegi feladataim mellett, illetve 8 órában nem voltak megvalósíthatók. A munkáltató köteles-e írásban nyilatkozni a felmondásomra, vagy a munkaviszonyom megszüntetésével automatikusan tudomásul veszi azt? Lehetnek-e hátrányos jogkövetkezményei a rendkívüli felmondásomnak? A mozgó bérre milyen szabályok vonatkoznak, megvonhatja azt önkényesen a munkáltató? A munkaszerződésben alapbért, valamint teljesítménybért rögzítettek, az utóbbit a munkáltató határozza meg a termelés százalékához viszonyítva.
2. cikk / 9 Végkielégítés – jogszerző idő felmondáskor
Kérdés: Olvastuk, hogy az új Mt. hatálybalépésével a végkielégítésre jogosító munkaviszonyban töltött idő szabályai meg fognak változni, a felmondás közlésekor meg kell lennie a legalább hároméves időtartamnak ahhoz, hogy valaki végkielégítésre legyen jogosult. Valóban nem lesz jogosult a munkavállaló végkielégítésre, ha a felmondás közlésekor – néhány nap híján ugyan, de – nem áll fenn három éve a munkaviszonya?
3. cikk / 9 Felmondás közlése keresőképtelenségből visszatérve
Kérdés: 13 hónapig voltam betegállományban, egy rendkívül komoly műtéten estem át. Időközben kiírt az orvos, mikor visszamentem dolgozni, a munkáltató kiadta a ki nem vett szabadságomat. Számítanom kell-e arra, hogy ha kiadták az időarányos részt, utána a kezembe adják a felmondást?
4. cikk / 9 Ápolási díjon lévő munkavállaló – felmondási juttatások és az igazolólap kitöltése
Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?
5. cikk / 9 GYES-ről visszatérő kismamák – rendes felmondás és szabadságmegváltás
Kérdés: A GYES-ről visszatérő kismamát nem kívánjuk tovább foglalkoztatni. Mely időponttól kézbesíthetjük részére a rendes felmondást legkorábban? Mi a teendő a felhalmozódott szabadságokkal? Ezeknek a kiadása meghosszabbítaná a munkaviszonyt, és csak a kiadását követő időponttól kellene számítani a felmondási időt?
6. cikk / 9 Felmondás elleni védettség – a tilalom lejárta után?
Kérdés: Cégünk a gazdasági válság miatt felmondásokat tervez, az Mt. szerint azonban a munkavállaló a keresőképtelenség (táppénz) lejárta után harminc napig még védettséget élvez a munkáltatói rendes felmondás tekintetében. E védettség ellenére sem tudunk a munkavállalónknak munkát adni. Megítélésünk szerint ezzel a helyzettel könnyen visszaélhet, hiszen ha visszajön a táppénzből, és azt látja, hogy nincs munka, újra elmegy táppénzre, s ezt akár jó néhány hónapig is így tudja folytatni. Önök szerint milyen megoldás létezik erre a helyzetre?
7. cikk / 9 Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően
Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
8. cikk / 9 Rendes felmondás közlése a felmondási tilalmat követően
Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát átszervezés következtében rendes felmondással szüntettük meg, melyet június 2-án közöltünk vele. A munkavállaló március 21. és május 25. között keresőképtelen beteg volt. Most perrel fenyeget minket, állítása szerint ugyanis nem mondhattunk volna fel neki, mivel az Mt. 90. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében csak a felmondási védelem időtartamának elteltét, vagyis a keresőképtelen betegség lejártát követő harminc nap elteltével lehetett volna közölni vele a felmondást. Önök szerint valóban jogellenes volt ez alapján a rendes felmondás?
9. cikk / 9 Rendes felmondás – a keresőképtelen betegség időtartama alatt II.
Kérdés: Különböző szervezeti átalakítások folytán több egység összevonására került sor, amelynek következtében azt rebesgették, hogy az én munkaköröm is megszűnik. A múlt hónapban munkaidő alatt a főnököm engedélye alapján gyógyszerfelírás céljából felkerestem a háziorvosomat, aki – tekintettel egy kisebb vírusos fertőzésre – e napon betegállományba is vett. Ezt követően visszatértem munkahelyemre, ahol még aznap a főnököm közölte velem a rendes felmondást. Az irodájában – mivel a felmondási idő kérdésében közöttünk vita támadt – a felmondásról szóló iratot nem vettem át, s kértem annak kijavítását. Ezt követően – tekintettel a betegségemre – hazamentem, s egy hétig otthon lábadoztam. Természetesen a betegségemről már aznap értesítettem a főnökömet. Betegállományom ideje alatt azonban postai úton kézhez kaptam a felmondási idő tekintetében kijavított rendes felmondást. Ha jól tudom, a munkáltató nem mondhatja fel a munkaviszonyt betegszabadság alatt. Tehetek-e valamit vagy bele kell nyugodnom a felmondásba?