11 talált cikk a Munkaviszony , felmentés , rendes felmondás , felmondás közlése kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Vállalkozói szférában, munkaviszonyban alkalmazott egészségügyi dolgozók munkaviszonyát milyen módon kell megszüntetni, ha a koronavírus-járvány elleni védőoltást egyáltalán nem, illetve csak részben vették vagy veszik fel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással? Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés is lehetséges? Rendes felmondás esetén a felmondási idő kezdete 2021. szeptember 1-je lenne? Ebben az esetben kell végkielégítést fizetnünk? Ha az ügyvezető munkaviszonyban végzi orvosi tevékenységét, rá az Mt. szabályai érvényesek. Az ő esetében is a többi munkavállalóval azonosan kell eljárni? Ha az ügyvezető (főállású vagy kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó) nem veszi fel a védőoltást, az ő esetében hogyan kell eljárni?

Kérdés: Egyházi intézményben dolgozom 2013 óta. Egészségi állapotom kicsit megromlott, az utóbbi időben sokat voltam táppénzen emiatt. Ezt a főnökség és egyes kollégáim nehezményezték és szóvá is tették. Az intézmény lakói szeretnek, kollégáim nagyobb részével jól kijövök, a munkámat rendesen elvégzem. Az egyik kollegina viselkedése azonban bántó és sértő már egy ideje. A főnökségnek ezt több ízben jeleztem is, de semmi nem történt az ügyben. Eddig sokszor megtörtént már, hogy a főnökség előtt valótlan dolgokat állított mind a lakókkal, mind pedig velem kapcsolatban, ezért jeleztem nekik, hogy így nem szeretnék itt tovább dolgozni, és szeretném beadni a felmondásom, de pontos dátumot nem mondtam. A főnököm már a munkám során is azzal zaklat, hogy "akkor adjam be a felmondásom már holnap", és ne is indokoljam meg, végkielégítést se kérjek, ő eltekint a harminc nap felmondási idő felének letöltésétől. Táppénzre azonban nem mehetek addig, mert az idő alatt is felmondhat nekem, és ő meg is fogja indokolni, hogy miért. Ez számomra nagyon zavaró, illetve kínos. Egyes nővér kollégáim viselkedése mind velem, mind a lakókkal szemben is sok kívánnivalót hagy maga után. Emiatt a lakók sokat panaszkodnak, de a főnökség nem hisz sem nekem, sem a nekik – utóbbiakra ráfogják, hogy demensek (ész, értelem nélküli állapot). Sajnálom őket, nem mernek már szólni sem, mert félnek, hogy csak rosszabb lesz nekik. Én már ezt nem bírom sokszor nézni, és szóvá szoktam tenni, ami miatt haragszik rám négy-öt kolléga. A többi kollégám sem szól, mert féltik a munkahelyüket, így nincs bizonyítékom. Kérem, tájékoztassanak arról, hogy mik a lehetőségeim. Várjam meg, hogy a főnököm mondjon fel? Mit lehet tenni, ha a felmondás indokolásában számomra elfogadhatatlant ír? Köteles vagyok ilyenkor az indokolást elfogadni?

Kérdés: Cégünk által alkalmazott, és 2016. november 18. napjától rokkantsági ellátásban részesül (rokkantsági foka 50%) egy fizikai állományba tartozó dolgozónk. Munkaszerződésének módosítását kezdeményeztük, mivel nem akarjuk csak heti 20 órában foglalkoztatni a jelenlegi órabére megtartása mellett. Amennyiben nem fogadja el ezen ajánlatunkat, a részünkről történő munkaviszony-felmondás esetén jár-e neki a rendes felmondás szerinti felmentési idő és végkielégítés?

Kérdés: Munkavállalói rendkívüli felmondással éltem múlt héten. Indokaim az alábbiak voltak: Indokolatlan és jogtalan a hónapról hónapra történő mozgóbér-megvonás (fizetett szabadság miatt, állatelhullás miatt) és a fizetetlen túlóra 3 éven át. Munkaköri leírástól eltérő, több ember munkakörét felölelő feladatok ellátása miatt teljesíthetetlen elvárások voltak velem szemben. Feladatköröm emelése arányában bérem folyamatos csökkenést mutatott. A vezetők olyan határidős feladatokat tűztek ki, melyek teljesítése jelenlegi feladataim mellett, illetve 8 órában nem voltak megvalósíthatók. A munkáltató köteles-e írásban nyilatkozni a felmondásomra, vagy a munkaviszonyom megszüntetésével automatikusan tudomásul veszi azt? Lehetnek-e hátrányos jogkövetkezményei a rendkívüli felmondásomnak? A mozgó bérre milyen szabályok vonatkoznak, megvonhatja azt önkényesen a munkáltató? A munkaszerződésben alapbért, valamint teljesítménybért rögzítettek, az utóbbit a munkáltató határozza meg a termelés százalékához viszonyítva.

Kérdés: Milyen korlátai vannak a nyugdíjas munkavállalásának?

Kérdés: A Ktv. 17/B. § (2) bekezdése alapján a tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy a felmentéssel érintett köztisztviselők létszáma 30 napon belül 20 főnél kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 5 fő, 20-nál több és 100-nál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén pedig legalább 10 fő legyen. Kereken 20 fő (közszolgálati jogviszonyban álló + munkaviszonyban álló) foglalkoztatásánál hogyan kell eljárni?

Kérdés: Egyik kollégánk az idei évre járó 28 munkanap szabadságából október elején még egyetlen napot sem vett ki, ezért a könyvelőnk tanácsára arról értesítettük őt, hogy a munkáltató által kiadható szabadság terhére november 1. napjától november 24. napjáig elrendelünk számára 17 munkanap szabadságot. A visszatértét követően rendes felmondást közöltünk vele, jelenleg a felmentési idejét tölti. Az okirat átadása után egy levélben azzal fordult hozzánk, hogy "nyilvánvalóan az volt az egyetlen célja a jogellenesen elrendelt kényszerszabadságnak, hogy ezáltal a munkáltató anyagilag mentesítse magát az előre eltervezett felmondás idején megfizetendő anyagi juttatások terhe alól, amivel nem csak anyagi kárt okozott, hanem visszaélt a szabadság rendeltetésével is". Felszólított, hogy fizessünk számára megfelelő kompenzációt, ellenkező esetben bírósághoz fordul. A követelést nem tartjuk jogosnak, hiszen a 17 nap alatt ő anyagi hátrány nélkül pihenhetett. Jól gondolom, vagy javasolják, hogy egyezzünk meg?

Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?

Kérdés: Munkavállalónk a munkáltatói rendes felmondás közlését követően, de még a felmentési idő letelte előtt elhunyt. Cégünk a törvénnyel összhangban az utolsó munkában töltött napon kifizette részére a felmentési időre járó átlagkeresetet. Vajon visszakövetelhetjük-e ezt a munkavállaló örököseitől?

Kérdés: A GYES-ről visszatérő kismamát nem kívánjuk tovább foglalkoztatni. Mely időponttól kézbesíthetjük részére a rendes felmondást legkorábban? Mi a teendő a felhalmozódott szabadságokkal? Ezeknek a kiadása meghosszabbítaná a munkaviszonyt, és csak a kiadását követő időponttól kellene számítani a felmondási időt?