Elvágyódó munkaerő – munkavállalói felmondás külföldi munkavégzés reményében

Kérdés: Társaságunk "8+4-es konstrukcióban" (8 hónap támogatás, 4 hónap tovább foglalkoztatás) foglalkoztatási támogatással alkalmaz egy munkavállalót oly módon, hogy a jelzett időtartam alatt a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással és közös megegyezéssel a munkaviszonyt. A munkavállaló a foglalkoztatási kötelezettség négy hónapos időszaka alatt azonban szeretné felmondani a munkaviszonyát, lehetőleg úgy, hogy azonnal el tudjon menni. Mivel közös megegyezéssel nem lehetséges megszüntetni a munkaviszonyt, elegendő indok-e számára a "külföldi munkavállalás" és a "jobb fizetés" a felmondáshoz? Ha igen, akkor elfogadható-e a felmondás, illetve elengedhető-e a munkavállaló felmondási idő nélkül? Esetleg, ha az indok elfogadható, akkor mennyi a felmondási idő (30 nap, vagy a határozott időből még hátralévő idő)?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló határozott idejű munkaviszonyban áll, ezért a munkaviszonyát csak abban az esetben szüntetheti meg felmondással, ha annak indokául olyan okot jelöl meg, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Közhasznú munkavégzés támogatása

Kérdés: Hajléktalanokat és rászoruló idős embereket segítő alapítványként a téli hónapokban fokozott a munkánk. Erre az időszakra alkalmaznánk segítő munkatársakat, elsősorban szociális munkásokat. Van-e lehetőség állami támogatás igénylésére a foglalkoztatásukhoz, ha igen, milyen időtartamra, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...kívánt személlyelazonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott személy munkaviszonyát működésikörében felmerülő okból rendes felmondással (felmentéssel) nem szüntette meg atámogatás folyósítását megelőző 3 hónapban, valamint a támogatás folyósításaalatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Tanulmányi szerződés – a munkakörhöz szükséges képesítés megszerzésére

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal a munkaszerződése megkötésével egyidejűleg – a munkaviszony létesítésének feltételeként – tanulmányi szerződést is kötöttünk, figyelemmel arra, hogy nem rendelkezett olyan számítógépes ismeretekkel, amelyek szükségesek lettek volna a munkakörébe tartozó feladatok elvégzéséhez. A szerződésben rögzítettük, hogy a féléves tanfolyam költségeit a munkáltató viseli, a munkavállaló pedig vállalta, hogy a tanulmányok befejezését követően egy évig fenntartja cégünknél a munkaviszonyát. Ehhez képest a tanfolyam befejezését követő hónapban benyújtotta a rendes felmondását, ezért fizetési felszólítással követeltük tőle a támogatás visszafizetését. Ő arra hivatkozva tagadja meg a támogatás visszafizetését, hogy valójában a munkáltató kényszerítette a képzésben való részvételre, ezért a tanulmányi szerződés érvénytelen. Helytálló a munkavállaló álláspontja?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 103. §-ának (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amunkavállaló – munkabérének és költségeinek megtérítése mellett – köteles amunkáltató által kijelölt tanfolyamon részt venni, az előírt vizsgákat letenni,kivéve ha ez személyi vagy családi körülményeire...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.