Felmondás bizalomvesztés miatt

Kérdés: A munkavállaló közvetlen felettese a vezérigazgató-helyettes. Jogszerű-e a munkáltató felmondása arra hivatkozva, hogy a munkavállaló és a vezérigazgató között bizalomvesztés történt? Ha nem jogszerű a felmondás, és a munkavállaló keresetet indít, milyen ítéletre számíthat (pénzbeli kártérítés vagy munkaviszony helyreállítása)?
Részlet a válaszából: […] ...határozatlan vagy határozott idejű munkaviszonya volt-e. Ez azért lényeges, mert csak a határozatlan idejű munkaviszony esetén lehet a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő ok [Mt. 66. § (2) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkavállalói felmondás következményei

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya munkavállalói felmondással 2021. március 1. napján szűnik meg, a munkavállaló 2021. január 29. napjától felmondási idejét tölti, a munkavégzés alól nem mentette fel a munkáltató. A munkáltató a munkavállalót munkakörének átadása részeként egy tréning megtartására kérte, melyet utódja részére kellett volna megtartania. A munkavállaló először készségesnek tűnt, írásban visszaigazolta a tréning időpontját és megtartásának a módját. Még aznap azonban egy újabb levelet küldött a felettesének, amelyben a) a tréning megtartását elutasította; b) a további munkavégzést – a felmondási idő tartamára – minden további indok nélkül megtagadta. Erre tekintettel a munkáltató a munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetéséről, továbbá a munkakör jogellenes átadására tekintettel, a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díj érvényesítéséről döntött. E tényállással összefüggésben a következő kérdésben legyenek szívesek állást foglalni. Amennyiben a munkavállaló a közölt azonnali hatályú felmondás jogellenességének a megállapítása iránt keresetet terjeszt elő, az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összegét milyen időtartamra érvényesítheti? Ezzel összefüggésben miként kell értelmezni az Mt. 82. §-ának (2) bekezdését?
1. A jognyilatkozat közlésétől az eredeti felmondás szerinti munkaviszony megszűnésének a napjáig, azaz 2021. március 1. napjáig (a munkavállalói oldalon keletkező tényleges kár a le nem töltött felmondási időre járó alapbér összege); vagy
2. a jognyilatkozat közlésétől addig, ameddig újra el nem helyezkedik a munkavállaló (tekintettel arra, hogy a munkaviszony az azonnali hatállyal megszüntető intézkedéssel szűnik meg, ennélfogva a korábbi munkavállalói felmondást tartalmazó jognyilatkozathoz már nem fűződik munkaviszonyt megszüntető joghatás (BH2002. 31.)?
Részlet a válaszából: […] ...szűnt meg (még akkor is, ha az jogellenes volt). Annak, hogy a munkavállaló a munkáltatói jogellenes megszüntetést megelőzően korábban felmondást közölt, megítélésünk szerint erre tekintettel nincs jelentősége, hiszen nem az vezetett el a munkaviszony megszűnéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Munkavállalói lehetőségek szervezeti átalakítás esetén

Kérdés: A cégvezetéstől kapott hivatalos tájékoztatás szerint, részlegünket legkésőbb január 1-jével jelentősen átszervezik. Ez nemcsak a munkakörök változását jelenti, de egyesek új irodába költöznek, és – ami a legfontosabb – a munkabérek is módosulnának. A munkáltató a mostani havi alapbérek helyett mozgóbérre térne át. Így rosszabb teljesítmény esetén a havi keresetünk a mostanihoz képest 30%-kal is csökkenhetne. Milyen lehetőségeink vannak ebben a helyzetben? Mi történik, ha a munkavállaló nem fogadja el ezeket az új feltételeket? A kollektív szerződésünk szerint átszervezések esetén a felmondás előtt a munkavállalónak másik álláshelyet kell felajánlani. Csökken-e a végkielégítés, ha a felajánlott pozíciót valamiért nem fogadják el?
Részlet a válaszából: […] ...a megegyezés elmarad, a munkáltató hivatkozhat arra, hogy a módosítás nélkül nem tudja tovább foglalkoztatni a munkavállalót, és ezért felmondással meg kell szüntetnie a munkaviszonyt. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha valóban objektíve nincs lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Munkaszerződés-módosítás elutasításának következményei

Kérdés: 2016. december óta megbízott szakvezetőként dolgozom. Szóban arra kaptam ígéretet, hogy 2017 áprilisában véglegesítenek ebben a munkakörben. Ez sajnos nem történt meg. Most augusztusban a bérpapírom átvételekor azzal szembesültem, hogy a béremet önkényesen módosították. Ezt jeleztem is a HR felé, akik azt mondták, hogy ugyan akartak velem beszélni erről, de végül nem tudtak, mivel szabadságon voltam, illetve a munkaidő-beosztásom miatt sem volt lehetőség rá. Később a HR-osztályon kaptam egy bérajánlatot, bruttó 203 000 forint alapbér lett volna, ami háromhavonta 20 000 forinttal emelkedett volna. Az ajánlatot nem fogadtam el arra hivatkozva, hogy 2016 decembere óta dolgozom ebben a pozícióban, amiért bruttó 350 000 forintot kaptam havonta, és már áprilisban dönteniük kellett volna a véglegesítésemről. Ezenfelül az ajánlott összeg nagyon kevés, különös tekintettel arra, hogy más újonnan felvett munkavállaló bruttó 300 000 forintos alapbért kap. Miután nem írtam alá a munkaszerződés-módosítását, arra kértek, hogy szeptember végéig maradjak ebben a pozícióban, és utána meglátják, hogy tudnak-e foglalkoztatni tovább valamilyen munkakörben. Erre azt válaszoltam, hogy csak aznap vagyok hajlandó abban a munkakörben dolgozni, de másnap már nem töltöm be a pozíciót. Mivel nem volt más választásom, közös megegyezéssel "lefokoztak". Azt hallottam, hogy a HR szerint "bérzsarolással" fenyegetőztem, ami nem igaz, hiszen én csak azt a kérdést tettem fel, hogy miért nem ér annyit a munkám tíz év után, mint egy frissen felvett munkavállalóé. Megszüntethetik a munkaviszonyomat "bérzsarolásra" hivatkozva? Tehetek-e hivatalosan ellene valamit? Ha sor kerül erre, tíz év munkaviszony után jár-e valamilyen végkielégítés, ha vagy a munkáltató, vagy én mondok fel? Munkaügyi bíróságra vihetem-e az esetem, illetve érdemes-e?
Részlet a válaszából: […] ...közti bértárgyalás jogszerű keretei között maradtak. Ebből következően önmagában a leírtak nem szolgálhatnak a munkáltató általi felmondás vagy azonnali hatályú felmondás alapjául. Ha a munkáltató mégis megszünteti a munkaviszonyát, Ön ugyancsak a közigazgatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Folyamatban lévő per és az új Mt. szabályainak alkalmazhatósága

Kérdés: Két év után 2012. július 10-én hirdették ki a munkavállalónk által indított munkaügyi perünkben az elsőfokú ítéletet, amelyben a bíróság megállapította, hogy jogellenesen mondtunk fel a munkavállalónak, és többek között kötelezett bennünket, hogy az ítélet jogerőre emelkedéséig járó elmaradt munkabért fizessük meg neki. Az új Mt.-ben azonban azt olvastuk, hogy jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén legfeljebb tizenkét havi távolléti díj illeti meg a munkavállalót. Erre hivatkozva megalapozottan fellebbezhetjük meg az ítéletet?
Részlet a válaszából: […] ...és jogkövetkezményeire a jognyilatkozat közlésekorhatályos rendelkezések az irányadók [Mth. 7. § (2) bek.]. Tehát miután a felmondásközlése az új Mt. hatálybalépését megelőzően történt, a bíróság a perben nemalkalmazhatja az új Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.