49 cikk rendezése:
41. cikk / 49 Elmaradt munkabér helyett jövedelempótló kártérítés
Kérdés: Folyamatban lévő munkaügyi peremben a bíróság az elmaradt bérem megállapítása helyett a jövedelempótló kártérítés kidolgozására kötelezett. Sajnos nem tudtam róla, hogy ilyen van, ezért kérdezem: mi a különbség az elmaradt munkabér és a jövedelempótló kártérítés között? Mi alapján tudom kiszámítani a jövedelempótló kár összegét? Ez esetben is visszamenőleges hatállyal, egy összegben lehet igényelni, mint a vagyoni kártérítési perben az elmaradt munkabért? Kérem, válaszukat egy példa ismertetésével is egészítsék ki!
42. cikk / 49 Munkáltatói kárigény – közvetlenül nem vonható le a bérből
Kérdés: Divízióvezető munkavállalónk rendes felmondással megszüntette munkaviszonyát, most felmondási idejét tölti. Az elszámolás körében merült fel egy problémánk. A kolléga céges autó használatára is jogosult volt. A járművet leadta, majd a műszaki átvétel során az amortizáció felett 60 000 Ft-ban határozták meg a szükséges javítási költségeket (kárpittisztítás és a karosszéria megkarcolása miatt). A vonatkozó szabályzatunk szerint ezt az összeget a munkavállalónak kell megtérítenie. A kollégának kiküldtük erről a csekket, de határidőre nem fizette be, nem is kívánt egyeztetni a kérdésről. Mit kell tennünk ahhoz, hogy ezt a tartozást levonhassuk a munkabéréből?
43. cikk / 49 Munkáltató jogosulatlan képviseletével okozott kár
Kérdés: Egy munkavállalónk, aki korábban szerződéskötési joggal volt felruházva, e joga megszűntét követően felmondott egy lízingszerződést. A felmondás eredményeként a társaság elesett attól a lehetőségtől, hogy tulajdont szerezzen a lízingszerződés tárgyát képező gépjárművön; ezzel mintegy 2 millió forint kár keletkezett. Lehet ezt az összeget a munkavállalótól követelni kártérítésként?
44. cikk / 49 Heti munkaidő – 44 óra?
Kérdés: Azt olvastuk a sajtóban, hogy idén nyáron bevezetik a 44 órás munkahetet. Igaz ez a hír?
45. cikk / 49 Érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszony felszámolása
Kérdés: Munkavállalóként foglalkoztattunk egy kollégát, ám néhány hónappal később egy ügy kapcsán kiderült, hogy a munkaköre (belső ellenőr) alapján őt kizárólag közszolgálati jogviszony keretében alkalmazhattuk volna. A hibát orvosolandó, kinevezést szerettünk volna adni számára a munkaköri feladatai változatlanul hagyása mellett, azonban a Ktv. szerinti besorolása alapján járó köztisztviselői illetménye alacsonyabb lett volna a munkaszerződés alapján neki fizetett munkabérénél, ezért az alkalmazott teljesen elzárkózott a felajánlott köztisztviselői jogviszony elfogadásától. Mit tehetünk, ha nem tudunk személyi illetményt megállapítani számára?
46. cikk / 49 Kártérítés kikötése a titoktartási kötelezettség megszegése esetére
Kérdés: Kiköthetjük-e jogszerűen a munkavállalónkkal kötött egyedi megállapodásban azt, hogy amennyiben megszegi a titoktartási kötelezettségét, köteles automatikusan egy előre meghatározott összegű kártérítést fizetni?
47. cikk / 49 Igazolt és nem fizetett távollét – és az árvíz
Kérdés: Munkavállalónk múlt héten három napot nem jött be, állítása szerint árvíz volt borsodi falujában. Egyik kérdésünk, hogyan ellenőrizhetjük, hogy ez őt is érintette? Egyáltalán, mit jelent az érintettség, azt is, ha a töltésen dolgozott, de az ő háza nem volt közvetlen veszélyben? Másik kérdésünk, mivel másik munkavállalónkat kellett miatta túlóráztatnunk, átháríthatjuk-e rá ennek pluszköltségeit?
48. cikk / 49 Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség
Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
49. cikk / 49 Felszámolt munkáltató – kései munkavállalói bérkövetelés
Kérdés: Tartós ápolásra szoruló szüleim otthoni gondozása céljából másfél éves fizetés nélküli szabadságot kaptam. Érthetetlen módon nem tájékoztatott senki, hogy időközben jogutód nélkül megszűnt a vállalat, ahol már lassan 30 éves munkaviszonyban álltam. A felszámolási eljárás során egyszer sem kerestek meg, a felszámoló azt mondta, hogy nem szerepeltek az adataim a munkáltató nyilvántartásában. Mit tehetek? A felszámoló sajnálkozva közölte, hogy az eljárás már lezárult, a követelésem fedezet nélküli, és a Bérgarancia Alapból sincs már lehetőség megigényelni a végkielégítésemet.