9 talált cikk az adó , munkaszerződés-módosítás , munkanap , felmondás kifejezésre

Kérdés: Az Mt. 58. §-ában foglaltakra figyelemmel a felek a munkaszerződést megegyezéssel módosíthatják. A cég telephelyén levő áruház az önkormányzat által lebontásra kerül, ezért az egység megszűnik. Az egységvezető 1979. április 17-én kiállított szakmunkás-bizonyítványa szerint "háztartási felszerelés eladó", továbbá 1988. június 14-én boltvezetői szakvizsgát tett. A munkáltató a működési területén az egyik fióktelepén lévő élelmiszerboltban egységvezetői állást ajánlott fel ugyanazon munkabér fejében a munkavállaló részére. A munkavállaló a felajánlott állást nem fogadja el azzal az indokkal, hogy a szakmája szerint nem élelmiszer-eladó. Kéri, hogy a munkáltató mondja fel a munkaviszonyát, és fizesse ki a munkaviszony megszűnésével kapcsolatban felmerülő járandóságait, így különösen a végkielégítést. A cég az említett helyen foglalkoztatni tudja a munkavállalót vezetői állásban, ugyanazon munkabérért, ezért nem kíván felmondani neki. A munkavállaló a jelenlegi és a felajánlott munkahelyre is csak utazással tud eljutni. Jogszerű-e a munkavállaló kérése a fentiek alapján? Mi a teendő ebben az esetben, tekintettel arra, hogy a munkaszerződés-módosítást neki is alá kell írnia?

Kérdés: Kölcsönzött munkaerőként alkalmaz egy bevásárlóközpont üzemeltetése "centerinformációs" munkakörben, kiszervezve a biztonsági szolgálattól. A szerződésben a munkavégzés helye is ide köt. Felújítás miatt a bevásárlóközpont négy hónapra bezár. A munkáltatóm kizárólag biztonsági őröket foglalkoztat, csak hárman vagyunk ebben a speciális helyzetben hölgyek. Kérdésem a bezárás időtartamára vonatkozna. Milyen lehetőségeink vannak, mire számíthatunk? A munkavégzés helyét lehetetlenítik el gyakorlatilag, ebben a munkakörben máshol nem tud a munkáltató alkalmazni minket. Ez azt jelenti, hogy – miután kiadta a szabadságunk háromnegyedét – kénytelenek leszünk fizetetlen szabadságon várni az építkezés befejezését, ami akár több hónapot is csúszhat? A célom a munkahelyem megtartása hosszú távon, három éve dolgozom itt. Több hónap kiesést azonban nem engedhetek meg magamnak. A jelenlegi munkaszerződésem határozatlan idejű, és egy éve készült.

Kérdés: Munkaviszonyban álltam egy kft.-vel 2016. július 19-ig. Augusztus elején elhelyezkedtem egy másik cégnél, de kilépéskor nem kaptam papírokat. A bejelentéskor az új munkahelyen kérték az OEP-könyvet és az igazolást a munkaviszony megszűnéséről. Kerestem a volt munkaadómat, de eredménytelenül. Az új munkáltatóm munkaügyi osztályának azonban sikerült elérnie. A régi munkáltatóm ígéretet tett, hogy postázza a papírokat tértivevénnyel, hogy hamarabb megkapjam, és tudják utalni a fizetésemet. A telefonos beszélgetés után nyolc nappal érkeztek meg a papírok, de ekkor már szeptember 17-e volt. Aláírás közben vettem észre, hogy az igazolás a munkaviszony megszűnéséről hiányzik, de ennek ellenére az egész borítékot elküldtem a munkaügynek. Két nap múlva ők is tájékoztattak, hogy hiányzik a papír. Jeleztem a régi munkáltatómnak, de annyit reagált, hogy mindent elküldtek. Ezután írtam neki, hogy én sem és a munkaügy sem találta, kértem, hogy postázza el a saját példányukat, hogy be tudjam mutatni a munkaügyön. Válaszában megírta, hogy szól a könyvelőnek, hogy küldje el. Sajnos azóta sem kaptam meg. Mit tehetek ebben az esetben? Ráadásul a fentiek mellett több szabálytalanság is volt: 8 órás bejelentéssel 16 órát, illetve heti 6 napot dolgoztam, és ez összesen több volt, mint heti 40 óra, továbbá az utolsó 1-1,5 hónapot szabadnap nélkül dolgoztam végig, mert emberhiány volt. A fentieken túl, mikor a munkáltatómnak már csak egy boltja maradt, a 8 órás munkaviszonyomat 4 órásra módosította, amiről semmilyen papírt, szerződésmódosítást nem kaptam, nem írtam alá, de így is napi 16 órát dolgoztam. Ráadásul a vasárnapi boltzár idején is mi dolgoztunk a boltban, nem a tulajdonos vagy a családja. Hova fordulhatok ezzel a problémával?

Kérdés: A munkavállaló 2016. január 1-jétől 2016. szeptember 30-ig nyolcórás munkaviszonyban állt, utána munkaszerződés-módosítással részmunkaidőben, napi négy órában lett foglalkoztatva. A munkaviszonya 2016. november 14-én megszűnt. 32 munkanap szabadság járna neki egész évre, amiben van négy munkanap gyermek után járó szabadság is. 10 munkanap szabadságot vett ki, még a nyolcórás munkaviszony alatt. A munkaviszony-megszűnésig járó szabadságot szabadságmegváltásként kifizetjük. Az időarányosan megváltott szabadságnapok száma mennyi? Valamint a gyermek utáni pótszabadság arányosítható-e? Jelen esetben a szabadságmegváltás számítását meg kell bontani a nyolcórás teljes munkaidős, illetve a részmunkaidőre való áttérés utáni időtartamra? Hiszen még a nyolcórás időszakából is maradt ki nem adott szabadság.

Kérdés: Cégünk több állandó megrendelőnek dolgozik, a munka jellegéből adódóan az alkalmazottak heti 30 órás részmunkaidőben dolgoznak. Most azonban nyertünk egy pályázaton, és három hónapig egy új projektben is részt veszünk, amit a jelenlegi munkavállalókkal szeretnénk megoldani. Viszont nem biztos, hogy ez belefér a munkaidejükbe. Megtehetjük, hogy erre az időszakra munkáltatóként felemeljük a munkaidejüket, természetesen kompenzálva ezt a bérezésben? Ha nem, akkor kiírhatjuk prémiumfeladatként nekik?

Kérdés: Gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon levő munkavállalónk bejelentette munkába való visszatérési szándékát. A munkavállaló gyermeke még nem töltötte be a harmadik életévét. Mielőtt fizetés nélküli szabadságát megkezdte volna, a munkakörében – a munkáltatónál az azonos munkakört betöltő összes többi munkavállalóval megegyezően – egyenlőtlen munkarendben alkalmazta a munkáltató. A dolgozó kérte, hogy mivel gyermeke elhelyezésével, ellátásával jelenleg nem fér össze a 12 órás foglalkoztatása, emiatt 8 órás, általános munkarendben tudna munkát végezni. Az Mt. 113. §-ának (1)-(2) bekezdése értelmében a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztásban csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható. Működési rendjére tekintettel azonban a munkáltató számára jelentős nehézségekbe ütközne annak megoldása, hogy kizárólag e munkavállaló vonatkozásában alkalmazzon általános munkarendet. Helyesen értelmezi-e a munkáltató a jogszabályt és ezzel összefüggésben a lehetőségeit ebben a helyzetben, ha az alábbiak szerint gondolkodik? A munkavállaló jelen esetben nem járul hozzá az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatáshoz, és általános munkarendben kéri a foglalkoztatását, melyhez joga van, hiszen gyermeke még csak 2 éves. A gyermek 3 éves koráig a munkáltatónak szükséges biztosítania az általános munkarendben való foglalkoztatást. Ugyanakkor a 8 óra adott munkanapra történő beosztását a munkáltató jogosult egyoldalúan meghatározni. Ekkor azonban az Mt. 6. §-ának (3) pontját is szem előtt kell tartania, mely szerint a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés elve alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Abban az esetben, ha a munkáltató munkaszervezési okból kifolyólag nem tudná biztosítani a munkavállaló foglalkoztatását, állásidő-fizetési kötelezettsége állna fenn az Mt. 146. §-ának (1) bekezdése szerint. A munkaviszony felmondással történő megszüntetésével a munkáltató ebben az esetben nem tud élni, ugyanis az Mt. 66. §-ának (5)-(6) bekezdése alapján a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen – ennek hiányában a munkavállaló szokás szerinti munkavégzési helyén – nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. Jelen esetben ez a helyzet nem áll fenn, hiszen a munkáltatót a fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló vonatkozásában továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli, ezért a munkavállaló távolléte idejére felvett munkavállaló munkaszerződésének módosítása vagy megszüntetése válik szükségessé.

Kérdés: A cégünk nehezebbé váló gazdasági helyzete miatt szükségessé vált a napi 6 órás munkaidő bevezetése. Ehhez a munkaszerződés módosítása szükséges. Mi a teendőm, ha a dolgozó a munkaszerződés módosításához nem járul hozzá? Napi 8 órában nem tudunk munkát biztosítani, de nem kívánunk élni a felmondás lehetőségével sem, mivel megítélésem szerint a mostani mélypont csak átmeneti jellegű. Milyen egyéb lehetőségeink vannak?

Kérdés: 2008. március 10. napjától dolgozom munkáltatómnál eladói munkakörben. Változó munkahelyre vettek fel, de telephelyként a jelenlegi munkavégzési helyem van megjelölve. A munkáltatóm azonban aláíratott velem egy papírt arról, hogy 2012. június 1-jétől átirányítanak egy másik városba. Kérdésem, hogy ezt megtehetik-e, ha igen, akkor mennyi időre, végleg, vagy csak 44 munkanapra? Költségeimet meg kell-e téríteniük, ha igen, mit? Köteles vagyok-e elfogadni? Ha nem fogadom el, akkor rám nézve milyen következménnyel jár?

Kérdés: Munkaügyi jogvitát kezdeményezett velünk szemben az egyik alkalmazottunk, akit a munkaszerződése szerinti munkakör mellett 2008 óta az eredeti munkakörébe tartozó feladatok lecsökkenése miatt felkértünk, hogy vegyen részt egy másik munkakör ellátásában (ami kb. a munkaideje 30%-át tette ki). A felkérést örömmel el is fogadta, ám írásban mindezt nem rögzítettük. A 2011. év eleji átszervezés során teljes mértékben megszűnt a munkavállaló szerződése szerinti munkaköre, ezért – e tényre alapítva – rendes felmondást közöltük vele. A munkavállaló azzal a kéréssel fordult bírósághoz, hogy kerüljön megállapításra a jogviszonya jogellenes megszüntetése, mivel az átszervezés nem érintette azt a feladatkört, amit ő ténylegesen 2008 óta ellátott. Álláspontunk szerint ennek ellenére mi jogszerűen szüntettük meg a jogviszonyát, mert 2008-ban nem a munkakörét módosítottuk, hanem gyakorlatilag átirányítottuk, csak nem teljesen szabályszerűen. Önök szerint előfordulhat olyan bírósági döntés, amely szerint a 2008 óta ellátott feladatok a munkavállaló munkaköre részévé váltak írásbeli munkaszerződés-módosítás nélkül?!