61 cikk rendezése:
1. cikk / 61 Csoportos létszámcsökkentés – a munkavállalók kiválasztásának kérdései
Kérdés: Amennyiben a munkáltató gazdasági okokból úgy dönt, hogy jelentősebb mennyiségű munkavállalót kíván elküldeni, és ezzel a döntéssel egyértelműen beleesik a csoportos létszámcsökkentésbe, akkor az érintett munkavállalók kiválasztásánál mire kell figyelni? Arra gondolunk, hogy általános követelményeken (pl. felmondási védelmek figyelembevétele, egyenlő bánásmód követelménye) túl érdemes-e kidolgozni egyéb szempontrendszert, és ha igen, milyen logika mentén? A felmondásokba bele kell fogalmazni, hogy milyen elvek mentén jutott arra a munkáltató, hogy megszünteti a jogviszonyt? Sajnos nem arról van szó, hogy bizonyos tevékenységeket leállít a cég, egyszerűen minden szektorból el kell küldeni kollégákat, az általános létszámot kell csökkenteni, ezért vagyunk bajban az érintettek kiválasztásával.
2. cikk / 61 Apák felmondási védelme
Kérdés:
Az apákat védi-e felmondási védelem? A GYED ideje alatt fizetés nélküli szabadságra az apa szeretne elmenni. Ha előre szól, hogy meghatározott hónap múlva el szeretne menni fizetés nélküli szabadságra, felmondhatnak-e neki a fizetés nélküli szabadság (GYED) előtt?
3. cikk / 61 Köztulajdonban álló munkáltatóvá válás – hatás a kollektív szerződésre
Kérdés: 2011-ben kötöttünk kollektív szerződést, ami abban az évben hatályba is lépett, és azóta is alkalmazzuk. Idén várhatóan köztulajdonban álló munkáltatókká válunk, mivel a helyi önkormányzat többségi tulajdont fog szerezni a cégünkben. Mi történik majd a kollektív szerződéssel? Marad hatályban, vagy egyes részei hatályon kívül kerülnek?
4. cikk / 61 Hátrányos jogkövetkezmények fokozatossága
Kérdés: A foglalkoztató kollektív szerződés hiányában munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetén a munkaszerződésben hátrányos jogkövetkezmények alkalmazását (négy tételt) rögzítette. Első kötelezettségszegés – írásbeli figyelmeztetés; második kötelezettségszegés – írásbeli fegyelmi intézkedés keretében egyszeri ötezer forint alapbérből történő levonás; harmadik kötelezettségszegés – írásbeli fegyelmi intézkedés keretében tízezer forint alapbérből történő levonás; negyedik kötelezettségszegés esetén, tekintettel arra, hogy az ismétlődőn visszatérő kötelezettségszegés a munkavállaló magatartásbeli problémájának súlyosságát támasztja alá, a munkaviszony megszüntetésre kerül. A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása során hogyan jogszerű az ismétlődő kötelezettségszegések szankcionálása? Például, ha egy dolgozó figyelmeztetést kap, mert nem használja a munkavédelmi eszközt kedden, majd másnap ittasan jelenik meg, azért megint figyelmeztetem írásban, majd pénteken ismételten nem használja a munkavédelmi eszközt, akkor mehet az alapbérből az első levonás? Ha a következő héten ismét ittasan érkezik a munkahelyre, ismét alkalmazható az ötezer forintos levonás? Összevonhatók-e a kötelezettségszegések? Egyes jogkövetkezmények alkalmazásakor "kihordási időt" ki kell kikötni a megállapító határozatban? Ahatározatban rögzíteni kell, hogy melyik hónapra járó munkabérből kerül levonásra az öt- vagy tízezer forint?
5. cikk / 61 Tanulmányi szerződés – a munkaviszony fenntartása
Kérdés: Mi történik abban az esetben a tanulmányi szerződéssel, ha a tanulmányok eredményeként megszerzett végzettség alapján a munkavállaló új munkakörbe kerül, aminek már feltétele az adott végzettség megléte? Hogyan kell értelmezni ebben a viszonylatban az EBH2013. M.13. döntést?
6. cikk / 61 Jubileumi jutalom jogszerző ideje – a munkaviszony beszámíthatósága
Kérdés: Hivatalunk 2021. április 1-jétől köztisztviselői munkakörben felvett egy közalkalmazottat, akinek a Kjt. 25/A-C. §-ának (1) bekezdése értelmében közalkalmazotti jogviszonya – a törvény erejénél fogva – 2020. június 30-ával, az átadás időpontjában megszűnt. A 2020. június 30. és a 2021. március 31. közötti, Mt. hatálya alatti munkaviszony beszámít-e a jubileumi jutalom esetében figyelembe vehető munkaviszonyba?
7. cikk / 61 Munkáltatói jogkör – az átruházhatóság végrehajtóknál
Kérdés: A Vht. 231. §-ának (1) bekezdése alapján a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hivatali szervének alkalmazottai felett kizárólag a miniszteri biztos gyakorolja a munkáltatói jogokat, amennyiben kinevezésre kerül. A fenti rendelkezés alapján a miniszteri biztos jogszerűen delegálhatja-e az Mt. 20. §-a alapján a munkáltatói jogkör gyakorlását az MBVK hivatali szervének vezetőjére? Különös tekintettel arra, hogy az Mt. 20. §-ának (3) bekezdése alapján úgyis érvényes lesz a hivatali szerv vezetője által a munkáltató nevében tett jognyilatkozat, amennyiben a miniszteri biztos jóváhagyja. A munkáltatói jogkör delegálása eseti vagy akár általános is lehet a miniszteri biztos által? Amennyiben lehetséges a delegálás, mennyivel korábban kell erről az érintett munkavállalót tájékoztatni? Például adott felmondás aláírási jogát delegálja a miniszteri biztos, akkor elég a felmondásban tájékoztatni a munkavállalót?
8. cikk / 61 Felmondás a szakképzésben – végkielégítésre való jogosultság és a felmondási idő tartama
Kérdés: Szakképző intézményben dolgozóként az eddigi közalkalmazotti jogviszonyunk munkaviszonnyá alakul át. Az új munkáltató részéről felmondással történő munkaviszony-megszüntetés esetén mennyi a felmondási idő és a végkielégítés mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyként elismert idő 1991-től folyamatos? Hogy kell értelmezni a Kjt. 25/B. §-ának (5) bekezdését?
9. cikk / 61 Munkáltatói kárfelelősség a perben felülvizsgált szakvélemény alapján
Kérdés: Fennáll-e a munkáltatónak elmaradt jövedelem címén történő kártérítési felelőssége abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát a másodfokú orvosi szakvéleményről való tudomásszerzést követően azért szüntette meg, mert mind az első-, mind a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleménye szerint a munkavállaló az adott munkakörben történő foglalkoztatásra egészségi állapota miatt nem alkalmas, utóbb azonban a bíróság az első-, illetve másodfokú orvosi szakvéleményekben foglaltaktól eltérően szakértői vélemény alapján azt állapítja meg, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor egészségi állapota alapján alkalmas volt az adott munkakörben foglalkoztatásra? A kérdést feltevő munkáltató egy, a korábbi Mt. hatálya alatt megjelent, a BH 1990.362 döntésben szereplő érvelésre, illetve jogi következtetésre tud csak támaszkodni. Munkáltatóként ugyanis nincs tudomása arról, hogy a munkavállalónak milyen betegségei vannak, azok milyen súlyúak, illetve arról sem, hogy a betegség tartós-e. E lényeges tények ismeretének hiányában a munkáltató nem tudja érdemben vitatni az orvosi szakvéleményekben foglaltakat, ráadásul a másodfokú orvosi szakvéleménnyel szemben további jogorvoslati lehetőség is kizárt, továbbá az egészségi állapotuk miatt nem alkalmas személyeket a munkáltató a munkavédelmi jogszabályok alapján sem foglalkoztathatja.
10. cikk / 61 Munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó tájékoztató pótlása
Kérdés: Új HR-es kollégát vettünk fel, és a céges papírok átnézése során kiderült, hogy a munkavállalóinknak a korábbi munkatársunk nem készített a munkaszerződésük mellé tájékoztatót. Önök szerint érdemes-e a jelenlegi helyzetben, ami a járványra tekintettel több sajátos, az alapműködésünktől lényegesen eltérő feltételt hozott (pl. home office, munkaidőkeret), pótolni ezeket a tájékoztatókat?
