4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Felmentési időre járó átlagkereset
Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
2. cikk / 4 Ápolási díjon lévő munkavállaló – felmondási juttatások és az igazolólap kitöltése
Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?
3. cikk / 4 Béren kívüli juttatások és a felmentési idő?
Kérdés: Járnak-e a felmentési idő alatt béren kívüli juttatások (ebédjegy, pedagógusszakkönyv-támogatás, jóléti csomag stb.)?
4. cikk / 4 Munkavállalói felmondás – munkavégzés egy másik cégnél a felmondási idő alatt
Kérdés: Egyik munkavállalónk felmondott, a felmondási idő alatt azonban már elkezdett dolgozni egy másik munkahelyen úgy, hogy munkavégzési kötelezettsége fennállt. Mikor ezt kifogásoltuk, azt mondta, vagy elmegy akkor betegállományba, vagy kiveszi a szabadságát. Kérdésem: milyen jogi lépéseket tehetünk a munkavállalóval szemben, mivel munkájára szükség lenne a felmondási idő alatt?
