Végkielégítésre való jogosultság – ami a közalkalmazotti jogviszony tekintetében változott

Kérdés: Tudnának-e segíteni abban, hogy 1999 óta változott-e a közalkalmazottak végkielégítésének számolása?
Részlet a válaszából: […] ...került a nők életkori feltételtől független, a 40 éves jogviszony alapján igénybe vehető nyugdíja, amelyre tekintettel, ha a nő felmentését kéri, e kérésnek a munkáltató köteles eleget tenni; ekkor viszont már nem jár végkielégítés [Kjt. 30. § (4) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése

Kérdés: Szállodánk egyik szobaasszonyának munkaviszonyát májusban felmondással megszüntettük, annak teljes tartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Kiszámítottuk a felmentési időre járó távolléti díjat és a szabadság megváltását (300 500 Ft), és át is utaltuk részére a törvényes határidőben. A pénzügyes kolléga azonban ekkor éppen szabadságon volt, és visszatértét követően június 5-én ismét átutalta a két jogcímen megállapított összeget. Telefonon megkerestük a munkavállalót, aki azonban nem akarja önként visszafizetni a részére tévesen átutalt összeget. Hogyan tudjuk visszakövetelni a téves kifizetést?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy feltételezzük, a munkavállaló megkapta a munkaviszony megszüntetésekor a kilépőpapírjait és az elszámolásokat – azokon a felmentési időre járó távolléti díj és a szabadságmegváltás nettó összegével –, a munkavállalónak tisztában kellett lennie:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Betegség alatti felmentés

Kérdés: 1966. február 13-tól dolgozom az egyik egyetem atomfizikai tanszékén, 2000. április 4-től már mint nyugdíjas, teljes munkaidőben és változatlan munkakörben. 2011. december 15-én kórházba kerültem, súlyos műtéten estem át, és csak 2012. február 23-án jöttem ki. 2012. évi 15 nap betegszabadságomat letöltöttem, jelenleg is táppénz nélküli keresőképtelen vagyok (amit a háziorvos igazol). Ha a közalkalmazotti jogviszonyomat a betegségem miatt a munkáltató megszünteti, jár-e részemre felmentési idő és valamiféle anyagi juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...közül – többek között – a 68. § nem alkalmazható. Az Mt. 68. §-ának (2) bekezdése mondja ki, hogy a munkáltatói felmentés esetén a felmentési idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Szabadság felmondási időbe való beszámítása

Kérdés: Még novemberben egyik dolgozónk, aki fél évig betegállományban volt, a visszatérése előtt arra kért minket, hogy az első keresőképes napjától számítva adjuk ki a felhalmozódott szabadságát. Kérésének eleget tettünk, és levélben tájékoztattuk, hogy a 62 munkanap szabadságából 32-t kiadunk számára. A szabadsága letelte előtt azonban levélben felmondtunk neki azzal, hogy az őt megillető 4 havi felmondási idő alatt kiadjuk a betegsége miatt korábban kiadni nem tudott 30 munkanap szabadságát, a felmondási idő többi részére pedig mentesítjük a munkavégzés alól. A dolgozónk azzal keresett meg minket, hogy a ki nem adott szabadságát nem számíthattuk volna be a felmondási idejébe, továbbá a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölnünk kellett volna. Véleménye szerint megsértettük a felmondási időhöz fűződő jogát, mert a felhalmozódott szabadság felmondási időbe való beszámításával megrövidült a jogviszonya. Mindezek miatt követeli, hogy pénzben váltsuk meg a 30 nap szabadságát. Szerintünk jogszerűen adtuk ki a szabadságot, igazunk van?
Részlet a válaszából: […] ...esetén kötelesa munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni, melynek mértéke a felmondási időfele [Mt. 93. § (1) bek.]. Míg a felmentési időbe a még ki nem adottszabadságot nem lehet beszámítani, arra van lehetőség, hogy a felmondási időmunkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Felmentési időre járó átlagkereset

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptárinegyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak [Mt. 152. § (4) bek.], vagyis amúltban járó keresetet kell átlagolni az átlagszámítás időpontját megelőzőutolsó négy teljes naptári negyedévet figyelembe véve....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.