Felmentési időre járó távolléti díj – a kifizetés esedékessége

Kérdés: Egyik munkatársunknak szeptember elején felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, a felmondási ideje november 26-án jár le. Amunkavégzési kötelezettsége alól október 20-tól mentesítettük, ez volt az utolsó munkanapja. A felmentési időre járó bérét még ezen a napon egy összegben kifizettük. A munkavállaló ezt vitatja, és állítása szerint a november hónapra járó távolléti díja csak december 10-én lett volna esedékes, és a novemberre eső távolléti díjat a novemberi munkanapok száma alapján kellett volna meghatározni (osztószám). Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...– legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni. Ez az ún. felmentési idő, amely munkáltatói felmondás esetén minden esetben jár, függetlenül a felmondás indokától. A munkavégzés alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Szabadságra való jogosultság és a kiadás – ha felmondtak

Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
Részlet a válaszából: […] ...összegét értelemszerűen nem tudjuk ellenőrizni) nem helyesen került meghatározásra, hiszen a munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjat csak november 29-ig kellett volna fizetniük. A távolléti díj számítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Felmentési időre járó távolléti díj kiszámítása

Kérdés: Munkavállalói felmondás esetén hogyan kell kiszámítani a felmentési időre járó munkanapok számát? Egy munkavállalónk felmondási ideje 2018. november 14-én jár le, a munkáltató november 1-jétől november 14-ig felmentette a munkavégzési kötelezettség alól. November 1. munkaszüneti nap, november 2. áthelyezett pihenőnap, november 10. áthelyezett munkanap. November 1-jétől november 14-ig a felmentési időre járó bér számításánál tíz vagy kilenc munkanapra kell számolni a munkabért? Jár-e ebben az esetben a munkaszüneti napra is bér, tehát egynapi alapbérnek megfelelő összeg?
Részlet a válaszából: […] ...alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell felmenteni. Ez utóbbit nevezzük felmentési időnek. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Illetményemelés hatása a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó távolléti díj és a végkielégítés összegére

Kérdés: 2016. november 30-án a munkáltató felmentést közölt egy közalkalmazottal. A felmentési idő hat hónap, amely 2016. december 15-étől indult, a közalkalmazott a munkavégzés alóli teljes időre mentesítve lett. A közalkalmazott átsorolására 2017. január 1-jén került sor, és ennek következtében az illetménye is emelkedett. A kérdésem az Mt. 148. § (3) bekezdésében foglaltakra irányul, azaz a 2017. január 1-jei illetményemelkedés miatt a felmentési időre járó távolléti díjat, illetve a felmentés utolsó napján járó végkielégítést is már a magasabb illetmény alapján kiszámolt távolléti díjjal kell kiszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenl ő részletekben jogosult [Kjt. 37/A. (2) bek.], a végkielégítést pedig a felmentési id ő utolsó napján köteles kifizetni a munkáltató [Kjt. 37. § (10) bek.]. Ebb ő l következ ő en, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Vezetői pótlék figyelembevétele a távolléti díj számítása során

Kérdés: A felmentési időmet töltöm 2015. április 15-étől. A munkaadóm úgy döntött, hogy augusztus 15-től, amikor már nem kell dolgoznom, megvonja tőlem a vezetői pótlékot. Megteheti-e ezt olyan indokkal, hogy már nem végzem a feladatot?
Részlet a válaszából: […] ...megbízásban, s mint megbízott vezetőt vezetői pótlék illette meg [Kjt. 70. § (1) bek.]. Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel szűnik meg, a közalkalmazottat a Kjt.-ben meghatározott felmentési idő illeti meg [Kjt. 33. § (2) bek.], melynek legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Felmentési időre járó átlagkereset

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptárinegyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak [Mt. 152. § (4) bek.], vagyis amúltban járó keresetet kell átlagolni az átlagszámítás időpontját megelőzőutolsó négy teljes naptári negyedévet figyelembe véve....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Munkaszüneti nap elszámolása a felmentési idő alatt

Kérdés: Ha valaki a felmondási idejét tölti 2009. február 10. napjától 2009. május 10. napjáig, és ezen időszakban van két fizetett ünnep (április 13. és május 1.), akkor a fizetett ünnepre távolléti díjat vagy átlagkeresetet kell elszámolni, ha munkavállaló a munkavégzés alól fel van mentve?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 93. § (3) bekezdése szerint a munkavégzés alólifelmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Az Mt. 152. §szerint, ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, részére azátlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.