Ügyeleti idő elszámolása

Kérdés: Informatikus munkavállalóink rendszerfelügyelőként gyakran teljesítenek ügyeletet. Az új Mt. szerint nemcsak az ügyelet alatti tényleges munkavégzés, hanem a teljes ügyeleti idő rendkívüli munkavégzésnek számít majd. Attól tartok, hogy így nagyon hamar kimerül a rendkívüli munkavégzés 250 órás éves kerete. Van-e más munkaidőszabály, amely során az ügyeleti időt figyelembe kell vennünk az új törvény szerint?
Részlet a válaszából: […] ...Emellett az ügyeletteljes időtartama beszámít a heti munkaidő maximumába is, amely legfeljebb 48,készenléti jellegű munkakörben – a felek megállapodása alapján – legfeljebb 72óra lehet [új Mt. 99. § (2) és (4) bek.]. Az ügyelet tartama nem haladhatja mega 24 órát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Osztott munkaidő-beosztás – a két rész közé eső idő megítélése

Kérdés: Alkalmazottaink egy részét osztott munkaidőben foglalkoztatjuk (munkaidejük reggel 8-tól délig, majd du. 3-tól este 7-ig tart). A kialakult gyakorlat szerint az osztott munkaidő két része közé eső idővel szabadon gazdálkodhatnak, azzal a megkötéssel, hogy szükség esetén fél órán belül rendelkezésre tudjanak állni, melyet készenléti díjjal honorálunk. A külvárosban élő alkalmazottak közel másfél órányi távolságra élnek, így az osztott munkaidő két része közé eső időben nincs lehetőségük hazautazni, és nincs értelme elhagyniuk a munkahelyet. Kérdésem: jogosnak tekinthető-e ezen alkalmazottak ügyeleti díjazás iránti igénye, annak ellenére, hogy mi nem tartunk igényt az ügyelet teljesítésére, csak arra, hogy elérhetőek legyenek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 120. § (2) bekezdése alapján az osztott napi munkaidőalkalmazásáról és elrendeléséről a munkáltató egyoldalúan nem jogosult dönteni,hiszen osztott napi munkaidőt csak kollektív szerződés, illetve a felekmegállapodása írhat elő. Kérdése szerint alkalmazottaik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Készenlét – betörésjelző riasztása miatti rendelkezésre állás

Kérdés: Készenlétnek számít-e, ha valakinek a napi nyolcórás munkáján kívül az is feladata, hogy munkaidőn kívül (délután 17 órától reggel 9 óráig) behívható legyen a betörésjelző riasztása esetén? Ez általában havonta egyszer meg is történik. Milyen díjazás jár részére?
Részlet a válaszából: […] A készenlét – csakúgy, mint az ügyelet – a munkáltató általegyoldalúan elrendelt, munkavégzésre való rendelkezésre állást jelent.Ugyanakkor, míg az ügyeletnél a munkavégzés helyét a munkáltató határozza meg,a készenlétnél a munkavégzés helyét a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Osztott munkaidő-beosztás – a munkaidő kérdéses megszakítása

Kérdés: Eladói munkakörben foglalkoztatott munkavállalóink munkaideje az üzlet nyitva tartásához igazodik: hétköznap délelőtt 9-től délután 1 óráig, valamint délután 4-től este 8 óráig dolgoznak. Ennek megfelelően osztott munkaidő szerepel a munkavállalók munkaszerződésében, azonban a két időszak között – a félórás ebédszünetet kivéve – nem mehetnek ki az üzletből, mert a háromórás szünetben is kezelniük kell a telefonokat, illetve ha áru érkezik, nekik kell átvenniük. Ezek a feladatok azonban általában csupán 10 perc munkavégzést jelentenek a három órából. Kérdésünk: minősíthető-e a munkavégzést megszakító idő szabadidőnek?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 120. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogykollektív szerződés vagy a felek megállapodása osztott napi munkaidő-beosztástis előírhat. Ennek alapján a munkavállaló a munkaidő-beosztása szerinti napimunkavégzési időt két vagy több részletben úgy teljesíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.