1. cikk / 110 Szóban kötött munkaszerződés – a következmény
2. cikk / 110 Harmadik országbeli állampolgárok – az előzetes megállapodás és a munkaszerződés viszonya
3. cikk / 110 Bérpótlékalap meghatározása munkáltatói szabályzatban
4. cikk / 110 Elszámolás negyedéves munkaidőkeretben
Intézményünkben negyedéves munkaidőkeret szerint dolgozunk. A munkaidőkereten felüli munkaórák elszámolása (túlóra-kifizetés vagy szabadidő-megváltás) április hónapban megtörténhet-e?
5. cikk / 110 Készenlét alatti munkavégzés elszámolása munkaidőkeretben
6. cikk / 110 Versenytilalmi megállapodás ellenértékének megfizetése
7. cikk / 110 Készenlét alatti munkavégzés díjazása
8. cikk / 110 Rendkívüli munkavégzés díjazása – az alapbérrész számítása
Az Mt. szabályozza, hogy a rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék a munkavállalónkat a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Jár az időarányos munkabér és a túlórapótlék is. Ez esetben az egy órára járó alapbért – havibérben meghatározott alapbér esetén – úgy kell kiszámolnunk, hogy a havi alapbér összegét el kell osztanunk az adott hónap általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Van-e arra lehetőség, hogy a rendkívüli munkára járó alapbér, azaz a túlmunka alapdíjának kiszámításakor az általános munkarend szerinti óráktól eltérő óraszámot alkalmazzunk:
a) 174-es osztószámot (a túlórapótlék kiszámításakor alkalmazott óraszám),
b) a munkavállaló munkarendje alapján a beosztott órák számát (pl. 16 nap×12 óra = 192 óra)?
A törvény tartalmaz az osztószám kapcsán korlátozó szabályozást?
9. cikk / 110 Munkaszerződés szerinti munkaidő és a "túlórák"
A munkaszerződésben heti 40 óra szerepel a munkavállaló munkaidejénél. Ez milyen munkarendnek felel meg: általános teljes munkaidő (kötött), kötetlen, esetleg rugalmas? Ebben az esetben mikor kell túlórát fizetni?