Jogellenesen alkalmazott hosszabb teljes munkaidő elszámolása

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződése úgy szól, hogy a napi munkaidő mértéke az általános teljes napi munkaidő (8 óra), havi alapbérrel, munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett. A munkaszerződés nem említi, hogy a munkakör készenléti jellegű munkakör lenne, továbbá a felek hosszabb teljes napi munkaidőben (12 óra), és így a beosztás szerinti hosszabb napi munkaidőben (24 óra) sem állapodtak meg. A gyakorlatban azonban a munkavállaló munkaideje úgy került beosztásra, hogy 24 órát dolgozott, majd 48 óra szabadidő jött, majd egy év elteltével úgy módosult ez a beosztás, hogy 24 órát dolgozott, amit 72 óra szabadidő követett. A munkabér kifizetése mégis napi 8 órának megfelelően történt, havibérként, valamint figyelembe vették az éjszakai pótlékot. A munkavállaló munkaideje tehát annak ellenére került 24 órára beosztásra, hogy a feltételei nem álltak fenn. Ebben a helyzetben a munkavállaló milyen pótlékokra lett volna jogosult, hogyan kellett volna a munkaidőt elszámolni? Egyik számítás: 24 órából 8 óra rendes munkaidő szerinti díjazás, 4 óra rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és 12 óra ügyeleti pótlék. Másik számítás: a munkaidőkeretben figyelembe veszem, hogy mennyi a teljesítendő órák száma, abból hányszor 24 órát teljesített, és a munkaidőkereten felül teljesített órákat "rendkívüli munkaidő" bérpótlékkal veszem figyelembe. Amennyiben egyik sem helyes, kérem tanácsukat, hogy milyen elszámolás szerinti igény támasztható a munkáltatóval szemben.
Részlet a válaszából: […] ...teljes napi munkaidő csak a felek megállapodása alapján emelhető fel, legfeljebb napi tizenkét órára, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a munkáltató, illetve a tulajdonos hozzátartozója [Mt. 92. § (2) bek.]. Ha van is ilyen, hosszabb teljes...A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Bérpótlékra való jogosultság – a törvényen túl

Kérdés: Egyes munkakörökben dolgozó munkavállalóink az alapbérükön felül különböző pótlékokban részesülnek, mint például műszakvezetői pótlék, csoportvezetői pótlék, munkaköri pótlék. Ezek összege a munkaszerződésekben szerepel. Azonban a kifizetés feltételeit (pl. norma teljesítése, selejtarány, hiányzások mértéke) külön szabályzatok tartalmazzák. A szabályzatok közöltnek minősülnek, és ezáltal a kifizetési korlátozások érvényesíthetőek, ha a munkáltató ezen szabályzatokat a helyben szokásos módon közzéteszi (hirdetőtábla, intranet)? Vagy az érintett munkavállalóknak át kellene ezeket vennie, mely átvételt aláírásukkal igazolnak? Ugyanis több esetben ezt megtagadták. Helyes megoldás lehet-e a munkaszerződésben a következő megfogalmazás? "A munkavállaló jelen munkaszerződés aláírásával kijelenti, hogy a (...) pótlékra vonatkozó szabályzat tartalmát előzetesen megismerte és azt magára nézve kötelezőnek elfogadja, amelyre figyelemmel a felek rögzítik, hogy a jelen pontban írt szabályzat a felek munkaszerződésének részéve vált." Ezek alapján, ha az adott szabályzat a munkaszerződés részének tekintendő, akkor az abban történő bármely módosításhoz szükséges a munkavállaló beleegyezése is?
Részlet a válaszából: […] ...felek a munkaszerződésben érvényesen kiköthetnek olyan bérpótlékokat is, amelyeket az Mt. nem szabályoz. Az sem kizárt, hogy az egyes bérpótlékokra irányadó részletes rendelkezéseket munkáltatói szabályzat tartalmazza. Mivel a munkáltatói szabályzatot közöltnek kell.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Bérpótlék számítási alapja – eltérés a munkavállaló hátrányára

Kérdés: Élelmiszerboltban foglalkoztatunk bolti eladó munkakörben alkalmazottakat. Cégünknél a bérpótlékok számítási alapja az alapbér 25%-a. Ez a számítás megfelel a jelenlegi törvényeknek?
Részlet a válaszából: […] ...egy órára járó alapbére [Mt. 139. § (2) bek.]. Az általános szabályoktól eltérően, ami szerint munkaszerződés, illetve a felek megállapodása csak a munkavállaló számára kedvezőbb irányba térhet el a törvény egyes szabályaitól [Mt. 43. § (1)-(3) bek.],....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Iskolabezárás – szülői mentesülés vagy részmunkaidő-kikötés

Kérdés: Számos munkavállalónk kisgyermeket nevel, akiket a nevelési, oktatási intézmények bezárása miatt otthon kell felügyelnie. Jogosult-e erre tekintettel igazolt távollétre? Hogyan állapodhatunk meg velük részmunkaidős foglalkoztatásban?
Részlet a válaszából: […] ...további nélkül igazoltan hiányzik a gyermekét otthon felügyelő szülő.Köztes megoldás lehet a részmunkaidőre való átállás is. A felek közös megegyezéssel ugyanis csökkenthetik a munkaszerződés szerinti munkaidő mértékét (Mt. 58. §). Ekkor azonban...ik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Munkabér elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Az ágazati kollektív szerződés alapján hathavi munkaidőkeretben dolgozunk. A munkavállalók havonta a teljesített órák, illetve a teljesítmény alapján kerülnek elszámolásra (éjszakai, ügyeleti stb. pótlékokat megkapják). Akinek a keret végén (decemberben 128 óra) kevesebbet kell dolgozni a havi kötelező óránál (az előző hónapokban többet dolgozott), ezért a munkabére nem éri el a kötelező óra alapján számított bér összegét, neki ezt az összeget kell fizetni december hónapra? Ha igen, a többletkifizetés az előlegfizetés szabályai szerint visszavonható-e, vagy a ténylegesen ledolgozott időre (128 órára) járó bért kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Ezt a korrekciót a következő bérkifizetésnél kell elvégezni. Meg kell jegyezni, hogy az órabéresek fenti elszámolása csak a felek eltérő megállapodásának hiányában irányadó. A munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak "klasszikus órabérezésben" is,.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Rövidebb teljes munkaidő és a pótlékalap számítása

Kérdés: Cégünknél egyes speciális munkakörökben rövidebb teljes munkaidőben alkalmazzuk a munkavállalókat (nem heti 40, hanem heti 35 órát kell ledolgozniuk). A műszakpótlék és egyéb pótlék számításánál, a havi alapbérüket 174 órával kell elosztanunk, vagy ha csak heti 35 órát dolgoznak, akkor arányosan kevesebbel? Teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint – a felek eltérő megállapodása hiányában – a bérpótlékok számítása alapja a munkavállaló alapbére. Ebben az esetben a havibérből az egy órára járó alapbért máshogy számítjuk, mint a távolléti díj esetében. A törvény szerint a bérpótlék...Az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Munkaidő-beosztás és a munkaidő mértéke

Kérdés: Egy meghirdetett állásra jelentkeztem, melyre fel is vettek. Az állás nyolcórás munkaidőre lett meghirdetve, még a felvételi tesztíráson is ezt ígérték, és a munkaszerződésem is 8 órás munkaviszonyról szól. Viszont a munkám kezdete óta 12 órás munkarendben dolgozom. Egy ideig azzal biztattak, hogy csak pár hónapról van szó, és utána változások lesznek, de mostanra kiderült, hogy nem lesz belőle semmi. Én előtte közmunkás voltam, igaz, jóval kevesebb fizetésért, de mivel egészségi okokból és pszichésen is megvisel a 12 órás munkarend, ezért megfelelt számomra az a munka is. Van-e értelme munkaügyi bírósághoz fordulni, van esélyem valamit elérni?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőnek minősül.Az Mt. szerint a munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Garantált bérminimumra jogosultság iskolai végzettség hiányában

Kérdés: Az egyik üzemünkben jellemzően gépkezelőket foglalkoztatunk, ahol elvárás a szakirányú végzettség megléte. A munkaerőhiány okán azonban néha szükséges felvennünk olyan munkavállalókat is, akiknek van ugyan tapasztalatuk hasonló gépek kezelésében, de szakirányú végzettséggel nem rendelkeznek – őket beíratjuk a képzésre. A kérdésem, hogy addig, amíg meg nem szerzik a szakirányú iskolai végzettséget, meg kell adnunk nekik alapbérként a garantált bérminimumot, vagy elegendő a minimálbért?
Részlet a válaszából: […] ...alapbér meghatározása során a felek megállapodása irányadó, jogszabály a versenyszférában pontos alapbért nem határoz meg egyes munkakörökre vonatkozóan. Az alapbérnek alsó korlátja ugyanakkor van; ez a minimálbér, illetve a garantált bérminimum, ha a munkakör...Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Távolléti díj munkaszüneti napra idő- és teljesítménybér együttes alkalmazásakor

Kérdés: Egyes munkavállalóink a havibérükön felül változó összegű teljesítménybért is kapnak. Tehát egyszerre idő- és teljesítménybéresek. Nekik munkaszüneti napra jár-e távolléti díj? Ha igen, akkor a távolléti díjból csak a teljesítménybérrészt, valamint a bérpótlékrészt kell figyelembe venni, és az alapbért nem? Ezt azért feltételezem, mert az alapbér arányos részét amúgy is megkapja a munkaszüneti napra.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a távolléti díj számításának szabályaitól kollektív szerződés a munkavállaló elő­nyére és hátrányára, a munkaszerződés (felek megállapodása) pedig a munkavállaló előnyére eltérhet (Mt. 165. §). Nincs akadálya, hogy a munkáltató a kérdéses esetben a......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Áthelyezett pihenőnap elszámolása

Kérdés: A kéthavi munkaidőkeretet alkalmazó munkáltató december 13-ára és 24-ére pihenőnapot osztott be, de ettől eltérően 13-án 8 óra, 24-én 9,5 óra munkavégzést rendelt el. Ezzel együtt ezeket a pihenőnapokat "beosztott, de ledolgozott" címmel januárban pihenőnapként kiadta. A decemberben egyes munkanapokra beosztott munkaidőn felül ledolgoztatott munkaórákat januárban "csúsztatásként" kiadta a munkavállalónak. Kérdésünk, hogy az ilyen, beosztástól eltérő munkavégzés nem túlóra-e?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés munkanapon történt, akkor a munkavállalónak– ötven százalék bérpótlék, vagy– munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – alapbérrel díjazott, azonos mértékű szabadidő jár.Amennyiben a rendkívüli munkaidőben történő.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.
1
2