19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Munkaközi szünet – eltérő feltételek egyes munkavállalói csoportoknál
Kérdés: A munkáltatónál jelenleg kétfajta munkaidő-szabályozás létezik. A fizikai állománynak a fél óra munkaközi szünetet fizeti a munkáltató, a szellemi állomány részére a 20 perc munkaközi szünetet viszont nem. Tehát a fizikai állomány 7,5 óra munkavégzésért 8 órára járó bért kap, míg a szellemi állomány 8:20 perc munkavégzésért 8 órát. A szellemi állománynál további intézkedést kíván bevezetni a munkáltató, a bekártyázásnál, illetve a kikártyázásnál egy úgynevezett időeltolást szeretne alkalmazni, amely öt perc lenne. Tehát a bekártyázást követően csak öt perc elteltével indulna a munkaidő, a kikártyázásnál pedig öt perccel előbb telne le a munkaidő. Ezáltal további 10 perccel többet kellene benn tartózkodni egy szellemi munkavállalónak, vagyis 8,5 óra munkavégzésért kapna 8 órányi bért. Szabályos-e, hogy a munkáltató a munkavállalók bizonyos csoportjára eltérő munkaközi szünet elszámolását alkalmazza, kötelezheti-e a szellemi állományban lévő munkavállalókat arra, hogy további 10 perccel többet dolgozzanak, mint egy fizikai munkavállaló? A munkajogi szabályozás mellett sérti-e mindez az egyenlő bánásmód elvét?
2. cikk / 19 Munkaidő-átütemezés – segíthet a munkaidőkeret
Kérdés: Valószínűleg április és május hónapban be kell zárnunk az üzemünket, egyáltalán nem lesz munkavégzés. Ugyanakkor a késő tavaszi, nyári időszak a mi tevékenységünkben a csúcsszezon, ezért, ha oldódnak a járványveszély miatti korlátozások, akkor azonnal szeretnénk visszaállni a normális termelésre. Kérdésünk, hogy segíthet-e ebben a helyzet, ha munkaidőkeretet vezetünk be? Van-e akadálya, hogy a munkavállaló akár két hónapig egyetlen órára se legyen beosztva? Kell-e ehhez a munkavállaló beleegyezése? Mi történik, ha a munkavállaló a két nullaórás hónap után felmond?
3. cikk / 19 Munkaközi szünet díjazása és engedély nélküli tevékenység
Kérdés: A munkavállalónak nem fizetik a kötelezően kiadandó szünetek idejét (napi másfél óra hűtőházi rakodás), és a munkáltató olyan tevékenységet végez, amire valószínű nincs is "jogosítványa". Kihez lehet fordulni jogorvoslatért vagy tanácsért, illetve amennyiben a megbízó cég nem végezheti azt a tevékenységet (hűtőházi raktározás), aminek része a kötelezően kiadandó szünet is, szintén kérdés, hova lehet fordulni panasszal/kéréssel?
4. cikk / 19 Munkaidő nyilvántartása és beléptetőrendszer
Kérdés: A cégnél, ahol sofőrként dolgozom, beléptetőrendszer lett telepítve. Adott esetben nekem hajnali 4 órától 12 óráig tart a munkaidőm. 4 óra előtt érkezem a munkahelyemre, de hiába rögzíti ezt a beléptetőrendszer, csak 4-től kezdik számolni a munkaidőt. Pedig 4-re már túl vagyok az autó megpakolásán és akkor indulok el. 12 óra után érkezem vissza, de hiába ekkor rögzíti a rendszer a belépésemet, csak 12-ig számolják el a munkaidőmet. Sőt levonnak belőle 20 perc munkaközi szünetet, amit pedig napközben nem is veszek igénybe. A hónap végére ezért, hiába rögzít a rendszer naponta 8 óránál több időt, mégis akár 1 nap szabadságot is levonnak órahiány miatt. Tanácsukat kérném, hogy jogos-e ez az egész.
5. cikk / 19 Eltérés a készenléti jellegű munkakör fogalmától kollektív szerződésben
Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében van-e lehetőség a kollektív szerződésben eltérni az Mt. 91. §-ában szereplő "egyharmadában" kifejezéstől? A kollektív szerződésben "egynegyedében", esetleg "egyötödében" szerepelne. Az Mt. 135. §-a szerint a kollektív szerződés ebben a kérdéskörben csak a munkavállaló javára térhet el. A Munkaügyi Levelek 1. számában a 7. kérdésre adott válasz szerint: "Ha ugyanis a munkaköri feladatok jellege, valamint a munkavállalók tényleges leterheltsége nem teszi lehetővé a készenléti jelleg megállapítását, arra sem a munkáltató egyoldalú nyilatkozatával, sem a felek megállapodásával nem kerülhet sor, az ilyen nyilatkozat, megállapodás érvénytelen." Ha például a munkavállaló 16 órát dolgozna, átlagban 3-4 órás leállásokkal, akkor is jobban járna, mivel kevesebb alkalommal kell a munkahelyre oda- és visszautazni, mintha 12 órát dolgozna leállás nélkül. Lehet-e így értelmezve a kollektív szerződésben a fentebb leírt módon eltérni? Lehet-e a munkaidőn kívüli egyéb körülményekre helyezni a hangsúlyt e kérdéskörben, vagy csak a munkaidőn belüli tények számítanak?
6. cikk / 19 Pihenőidő-minimum
Kérdés: 19 óra munka és több mint 20 órás ébrenlét után a főnököm elrendelte a másnapi műszakot is. A két műszak között kevesebb mint 9 óra pihenőm lett volna, ezért megtagadtam a munkába állást. Nem ismerem a pihenőidőre vonatkozó szabályokat, de valószínűnek tartom, hogy ez a tettem nem marad következmények nélkül. Miképp védekezhetek a munkáltatómmal szemben?
7. cikk / 19 Munkaidő-beosztás és a munkaidő mértéke
Kérdés: Egy meghirdetett állásra jelentkeztem, melyre fel is vettek. Az állás nyolcórás munkaidőre lett meghirdetve, még a felvételi tesztíráson is ezt ígérték, és a munkaszerződésem is 8 órás munkaviszonyról szól. Viszont a munkám kezdete óta 12 órás munkarendben dolgozom. Egy ideig azzal biztattak, hogy csak pár hónapról van szó, és utána változások lesznek, de mostanra kiderült, hogy nem lesz belőle semmi. Én előtte közmunkás voltam, igaz, jóval kevesebb fizetésért, de mivel egészségi okokból és pszichésen is megvisel a 12 órás munkarend, ezért megfelelt számomra az a munka is. Van-e értelme munkaügyi bírósághoz fordulni, van esélyem valamit elérni?
8. cikk / 19 Készenléti jellegű munkakör – az uszodagépész esete
Kérdés: Az uszodagépészek folytonos munkarendben dolgoznak, kettő nap 6-18 óra között, kettő nap pihenővel, majd kettő nap 18-6 óra között, napi 12 órában, és háromhavi munkaidőkeretben. Az uszodagépész munkakör készenléti jellegű munkakörnek tekinthető-e? Dolgozhatnak-e napi 24 órát? Például reggel 6-tól másnap reggel 6-ig, utána három nap pihenőidő, és ez folyamatosan így váltakozik, szintén háromhavi munkaidőkeretben.
9. cikk / 19 Készenléti jellegű munkakör meghatározása
Kérdés: Elő kell-e írni munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben azt, hogy egy adott munkakör készenléti jellegűnek minősül, vagy anélkül is minősíthető annak? Előírhatja-e ezzel összefüggésben kollektív szerződés azt, hogy a munkavállaló csak meghatározott munkakörökben foglalkoztatható napi 12 órás munkaszerződéssel?
10. cikk / 19 Készenléti jellegű munkakör fogalma
Kérdés: Az Mt. 92. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján az általános teljes napi munkaidőnél, 8 óránál hosszabb munkaidőben nem lehet foglalkoztatni senkit (kivéve a munkáltató hozzátartozóját és a készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállalókat). Mi alapján határozhatja meg a munkáltató a készenléti jelleget, amikor a szerződésbe beleírják? Ha biztonsági őrként aktívan (napi 13-14 órán keresztül) egy üzlet őrzését végezzük, annak teljes nyitvatartási idejében, akkor az készenléti jellegű munkakörnek minősül?
