11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Vezetői "összeférhetőség" két óvodában
Kérdés: A Púétv. lehetővé teszi, hogy önkormányzati fenntartású óvoda igazgatóhelyettese egyidejűleg más településen lévő magánóvodában intézményvezetőként is létesítsen igazgatói jogviszonyt? Keletkeztethet összeférhetetlenséget az egyidejű, két helyen történő foglalkoztatás, illetve a munkaidőre vonatkozó szabályok betarthatóak?
2. cikk / 11 Összeférhetetlenség a cégen belül
Kérdés: Egy gazdasági társaság felügyelőbizottságának tagja létesíthet-e jogviszonyt (munkaviszonyt/megbízási jogviszonyt) ugyanazon gazdasági társaságnál elnöki tanácsadóként?
3. cikk / 11 Intézményvezető – másik kerületben szakmai tanácsadóként
Kérdés: Egy önkormányzat által fenntartott szociális intézmény vezetője vagyok. Egy, nem a mi kerületünkben működő szociális intézménnyel köthető-e megbízási szerződés szakmai tanácsadóként megbízva? Ha a válasz a kérdésre nem, hogyan és milyen formában tudom ezt a feladatot heti 3 órában ellátni, esetleg egyéni vállalkozóként? Milyen lehetőségek vannak?
4. cikk / 11 Autómentő munkaideje
Kérdés: Ha tűzoltóság mellett másodállásban autómentő tevékenységet akarok folytatni, mennyit dolgozhatok? Foglalkoztathatok így egy másik sofőrt magam helyett, ha ő napi 8 órát dolgozik egy egyéb cégnél?
A tűzoltók a Hszt. hatálya alatt állnak. A Hszt. 109. §-a értelmében a szolgálati jogviszony melletti további jogviszony létesítése, tevékenység folytatása az összeférhetetlenségi szabályok megtartásával történhet. A hivatásos állomány tagja általános szabály szerint csak engedéllyel létesíthet munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt. Nem adható engedély, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, a civil szervezetben való részvétel vagy tisztségviselés ellentétes a rendvédelmi szerv feladataival, vagy veszélyezteti a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, vagy a rendvédelmi szerv tekintélyét. Engedély nélkül csak bejelentéshez kötött a szolgálati időn kívüli
A tűzoltók a Hszt. hatálya alatt állnak. A Hszt. 109. §-a értelmében a szolgálati jogviszony melletti további jogviszony létesítése, tevékenység folytatása az összeférhetetlenségi szabályok megtartásával történhet. A hivatásos állomány tagja általános szabály szerint csak engedéllyel létesíthet munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt. Nem adható engedély, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, a civil szervezetben való részvétel vagy tisztségviselés ellentétes a rendvédelmi szerv feladataival, vagy veszélyezteti a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, vagy a rendvédelmi szerv tekintélyét. Engedély nélkül csak bejelentéshez kötött a szolgálati időn kívüli
5. cikk / 11 Közalkalmazott mezőgazdasági vállalkozása
Kérdés: Főállású mezőgazdasági vállalkozóként lehetek-e közalkalmazott napi 4 órában?
6. cikk / 11 Közalkalmazott "másodállása"
Kérdés: Közalkalmazott vállalhat-e másodállást?
7. cikk / 11 Közalkalmazotti összeférhetetlenség
Kérdés: Egy közalkalmazott napi négyórás munkaviszonyban áll munkáltatójánál. Vállalhat-e munkát egy másik munkaadónál? Az utóbbi munkaadónál nem közalkalmazott lenne, hanem munkaviszonyban állna, napi 4 órában (mellékállásban).
8. cikk / 11 Óvodavezető összeférhetetlensége
Kérdés: Az önkormányzat pályázatot írt ki óvodavezetői poszt betöltésére. A jelentkező (az egyik jelenleg is ott dolgozó óvónő) megfelelt a feltételeknek, azonban ő a családi betéti társaság beltagja, képviseleti joggal. A betéti társaságban férje autószerelőként dolgozik, fia pedig nemzeti dohányboltot vezet. Összeférhetetlen-e ez a vezetői kinevezéssel?
9. cikk / 11 Vezetőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok
Kérdés: Az Mt. alapján folytatjuk oktatási és szociális területen tevékenységünket. Oktatási intézményünkben kinevezéssel rendelkező intézményvezetőre vonatkozik-e összeférhetetlenségi szabály, ha a szociális intézménynél szintén intézményvezetői feladatokra kapott kinevezést? Elláthat-e két intézményvezetői feladatot egy fenntartó alá eső intézménynél?
10. cikk / 11 Összeférhetetlenség – hatása a tanulmányi szerződésre
Kérdés: Megyei kórház vagyunk. Gazdasági ügyintézőnkkel korábban tanulmányi szerződést kötöttünk. Tudomásunkra jutott, hogy időközben felügyelőbizottsági tagságot vállalt egy magánrendelőnél. Összeférhetetlenség miatt érvénytelenség címén megszűntnek nyilvánítottuk a közalkalmazotti jogviszonyát. Mi szüntettük meg a jogviszonyt, kizárja-e ez a tanulmányi szerződésben a szerződésszegés következményeinek érvényesítését a volt közalkalmazottal szemben?