Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Kérdés: Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben megváltani azt a részére?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló részére, ez a vállalása mindaddig köti, ameddig a munkavállaló nem mentesíti alóla. A szabadságot - kevés kivétellel - az esedékességének évében kell kiadni [Mt. 123. § (1) bek.], és a munkaviszony megszűnésekor meg kell váltani [Mt. 125. §]. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

"Covid-pótszabadság" – pénzben megválthatatlan

Kérdés: A 327/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (5) bekezdése értelmezésében kérem szíves segítségüket. A jogszabályhely értelmében a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vevő foglalkoztatottakat megillető pótszabadság pénzben nem váltható meg. Amennyiben a dolgozó részére a munkáltató ezen a jogcímen megállapította a 10 munkanap pótszabadságot, majd a dolgozó jogviszonya megszűnik (közös megegyezés, felmondás, határozott idejű szerződés lejárt, jogviszony-megszüntetés próbaidő alatt), a jogviszony-megszüntetés esetén az ezen jogcímen igénybe nem vett szabadságot ki kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...szűnik meg vagy kerül megszüntetésre a jogviszony (pl. felmondás vagy közös megegyezés). Egyébként ezt a speciális pótszabadságot az esedékesség évét követő második év végéig lehet igénybe venni, és a foglalkoztatott többi szabadságától elkülönítetten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Felmentési időre járó távolléti díj – a kifizetés esedékessége

Kérdés: Egyik munkatársunknak szeptember elején felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, a felmondási ideje november 26-án jár le. Amunkavégzési kötelezettsége alól október 20-tól mentesítettük, ez volt az utolsó munkanapja. A felmentési időre járó bérét még ezen a napon egy összegben kifizettük. A munkavállaló ezt vitatja, és állítása szerint a november hónapra járó távolléti díja csak december 10-én lett volna esedékes, és a novemberre eső távolléti díjat a novemberi munkanapok száma alapján kellett volna meghatározni (osztószám). Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult [Mt. 70. § (1)-(3) bek.]. Ami a felmentési időre járó távolléti díj esedékességét illeti, a törvény szerint a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Távozó intézményvezető és a jogviszonyváltás

Kérdés: Kulturális intézményünk intézményvezetője (magasabb vezető) 2019 áprilisában megszerezte az öregségi nyugdíjra való jogosultságát, azaz nyugdíjasnak minősül, de nem kérelmezte nyugdíjának megállapítását, továbbra is ellátja az intézményvezetői feladatokat. Intézményvezetői megbízása 2022-ben járna le. A Módtv. rendelkezéseinek eleget téve 2020. augusztus 1-jéig tájékoztattuk közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, illetve augusztus 15-ig megküldtük részére a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot.
1. Ha a Módtv. 2. §-ának (5) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonya átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, jogosult lesz-e végkielégítésre?
2. Amennyiben elfogadja az ajánlatot, és a további foglalkoztatására irányuló munkaszerződést 2020. október 31-éig megköti, ugyanakkor 2020. október 31-e előtt kéri a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését, akkor nyolc hónap felmentési időre lesz jogosult. A munkáltató várhatóan a teljes felmentési időre mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól. A felmentési idő alatt a Kjt. szerint távolléti díjra jogosult. Az átalakulást követően a korábbi közalkalmazotti illetményéhez képest az ajánlat szerint munkabére emelkedni fog. Jól gondoljuk, hogy a felmentési idő alatt október 31-ig a korábbi közalkalmazotti illetményének, míg november 1-je után a megemelt munkabérének megfelelő távolléti díjra lesz jogosult?
3. A munkáltató tervei szerint a kulturális intézmény által ellátott feladatokat 2021. január 1-jétől – az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján – az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság veszi át. Tekintettel arra, hogy az intézményvezető ebben az időpontban már a Kjt. alapján megállapított felmentési idejét tölti (melynek teljes időtartamára mentesítették a munkavégzés alól), az átvevő munkáltatónak kell-e őt az átszállást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatnia a munkáltató személyében bekövetkezett változásról? Kell-e vele 2021. január 1-jétől új munkaszerződést kötni? Az átszállást követően az ő "helyére" vehet-e át/fel másik munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb járandóságait (így a felmentési időre járó távolléti díjának teljes összegét is). A távolléti díjat többek között az esedékessége időpontjában érvényes egyes díjazási elemek, illetve az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Végkielégítés összege – részmunkaidőre módosított munkaszerződés esetén

Kérdés: Ha a munkavállaló munkaszerződését teljes munkaidősből részmunkaidőssé módosítjuk, amelynek következtében az alapbére is csökken, és utóbb felmondásra kerül a sor (nagy valószínűséggel létszámcsökkentésre hivatkozva), a végkielégítését már a csökkentett alapbérrel kell kiszámolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...mértéke a munkavállaló távolléti díjának meghatározott többszöröse [Mt. 77. § (3) bek.]. A távolléti díjat– az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (Mt. 136. §), pótlékátalány (Mt. 145. §),– az esedékesség időpontját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Elmaradt munkabér és igazolások követelése

Kérdés: A három hónapos próbaidő lejárta előtt tájékoztattam a munkaadót, hogy nem kívánok a továbbiakban a cégnél dolgozni. Azóta eltelt 19 nap, és még nem kaptam kézhez a papírjaimat, valamint a munkaszerződésben rögzített fizetési naphoz képest 8 napja nem jutottam hozzá a múlt havi munkabéremhez. Mi lenne a teendőm ezek után?
Részlet a válaszából: […] ...az elmulasztott kifizetések és igazolások teljesítésére, illetve kiadására. Ha ez a határidő eredménytelenül telik el, az igényét az esedékesség napjától (az azonnali hatályú felmondás közlésétől) számított hároméves határidőn belül érvényesítheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

13. havi fizetés sorsa felmondás esetén

Kérdés: Elveszíthetem-e a 13. havi fizetésemet, ha novemberben beadom a felmondásomat?
Részlet a válaszából: […] ...ha a feltételrendszer nincs meghatározva, akkor amennyiben az e juttatásra való jogosultság – eltérő rendelkezés hiányában az esedékesség, kifizetés – napján a munkaviszony fennáll, a munkavállalót a juttatás megilleti. Ha pedig nem áll fenn a munkaviszonya,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Munkabér kifizetésének megtagadása munkavállalói felmondás esetén

Kérdés: Találtam egy új állást, a munkáltató azonban kikötötte, hogy a versenytársánál korábban létesített részmunkaidős munkaviszonyomat meg kell szüntetnem. Ennek megfelelően fel is mondtam a részmunkaidős munkaviszonyom, azonban a munkáltatóijogkör-gyakorlóm nem fogadta el a kilépésemet arra hivatkozva, hogy a belső szabályzatok miatt hónap közben nem tudnak kiléptetni, csak a hónap végével. Azt mondta, hiába jár le a 30 napos felmondási időm, mivel ez hó közben lenne, nem kapnám meg a törthavi munkabéremet, ezért végig maradnom kell az adott hónapban. Valóban lehetséges a munkabért visszatartani, ha nem hó végén szűnik meg a munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] ...Önt éppen ezért akkor is megilleti, ha a munkaviszonya nem a hónap végén szűnik meg. Ha a munkáltató nem fizeti meg a munkabért, az esedékességtől számított hároméves munkajogi elévülési időn belül keresettel érvényesítheti az igényét a közigazgatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Időarányos szabadság számítása

Kérdés: A munkavállaló 2016. január 1-jétől 2016. szeptember 30-ig nyolcórás munkaviszonyban állt, utána munkaszerződés-módosítással részmunkaidőben, napi négy órában lett foglalkoztatva. A munkaviszonya 2016. november 14-én megszűnt. 32 munkanap szabadság járna neki egész évre, amiben van négy munkanap gyermek után járó szabadság is. 10 munkanap szabadságot vett ki, még a nyolcórás munkaviszony alatt. A munkaviszony-megszűnésig járó szabadságot szabadságmegváltásként kifizetjük. Az időarányosan megváltott szabadságnapok száma mennyi? Valamint a gyermek utáni pótszabadság arányosítható-e? Jelen esetben a szabadságmegváltás számítását meg kell bontani a nyolcórás teljes munkaidős, illetve a részmunkaidőre való áttérés utáni időtartamra? Hiszen még a nyolcórás időszakából is maradt ki nem adott szabadság.
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.], a szabadságra járó távolléti díj számításánál pedig az esedékessége időpontjában érvényes alapbérrel kell számolni [Mt. 148. § (1) bek. a) pont]. A szabadságra eső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Prémiumfizetés a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: A 2015. évi prémiumot nem akarja kifizetni a cég, bár a terv teljesült, de eddig csak a felét fizették. A munkáltató áprilisban csoportos létszámleépítést jelentett be. Májusban a cég megállapodott a szakszervezettel, hogy 2017 januárjában fizeti ki az elmaradást. Megkaptam a felmondásomat, november 2-án jár le a felmondási időm. Kértem a munkáltatót, hogy nekem most fizesse ki, de nem hajlandó. Attól tartok, mivel én már nem leszek az alkalmazottjuk, ezért nem fogom megkapni. Lehet arra kötelezni a céget, hogy most kifizesse?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló már teljes egészében jogosultságot szerzett, akkor azt annak ellenére ki kell fizetni a munkaviszony megszűnésekor, ha eredeti esedékessége későbbi időpontra esne. Ez lényegében azonos eset azzal, hogy a havi munkabért a tárgyhót követő hónap 10-ig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.
1
2
3