Bérpótlékszámítás alapja

Kérdés: Az Mt. 139. §-ának (2) bekezdése szerint a bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló alapbére. Az EBH 2003.973 számú határozat szerint ez a szabály diszpozitív, eltérést engedő szabály, így az nem ütközik az Mt. rendelkezéseibe, ha a felek megállapodnak, hogy a bérpótlék számítási alapja az alapbérnél alacsonyabb összegű bér. Mit, illetve milyen összeget jelent(het) az alapbérnél alacsonyabb összegű bér, van-e legalsó határ, és az ilyen megállapodás valamennyi bérpótlékra nézve alkalmazható-e (éjszakai, vasárnapi, rendkívüli munkavégzésért járó pótlékra egyaránt), ha igen, azt külön kell-e részletezni a megállapodásban?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem ad kifejezett szabályt arra, hogy a bérpótlék alapját a törvényi mértéktől eltérően meghatározó megállapodásnak milyen minimummértéket kell figyelembe venni; erre vonatkozóan a felek szabad megállapodása irányadó. Ebben az esetben sem sérthet ugyanakkor alapelvet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Munkaszüneti napon végzett munka díjazása

Kérdés: Állattenyésztésben dolgozó munkavállalót rendes munkaidőre történő munkavégzés esetén a munkaszüneti napon végzett munkájáért milyen juttatások illetik meg? Például október 23-án tehenészetben dolgozó állatgondozó 8 órában végzi a munkáját. A napi teljesítményén, a távolléti díján felül 100% bérpótlék is megilleti? Mi történik, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik? Akkor az elő­zőekhez még az 50%-os vasárnapi pótlékot is el kell számolni?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszüneti napi bérpótlék is megilleti, amelynek mértéke száz százalék [Mt. 140. § (2) bek.]. A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló alapbére [Mt. 139. § (2) bek.]. Amennyiben a munkaszüneti nap vasárnapra esik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.
1
2