Alapítvánnyal fennálló munkaviszony felmondása az öregségi nyugdíjra tekintettel

Kérdés: Öregségi nyugdíjba menetelnél az alapítvány munkáltató esetében milyen jogszabály irányadó például a felmentési időre stb.? Alapítványnál dolgozom tizennégy éve, összesen negyvenhat évem van mint szakápoló.
Részlet a válaszából: […] ...felmenteni a munkavégzési kötelezettsége alól: "le kell dolgoznia" a teljes felmondási időt [Mt. 69. § (1) bek.]. Ebben az esetben – eltérő megállapodás hiányában – végkielégítés sem illeti meg Önt.Ha a munkáltató mondja fel a munkaviszonyt, és a kérdésben...teni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Munkavállalói lehetőségek szervezeti átalakítás esetén

Kérdés: A cégvezetéstől kapott hivatalos tájékoztatás szerint, részlegünket legkésőbb január 1-jével jelentősen átszervezik. Ez nemcsak a munkakörök változását jelenti, de egyesek új irodába költöznek, és – ami a legfontosabb – a munkabérek is módosulnának. A munkáltató a mostani havi alapbérek helyett mozgóbérre térne át. Így rosszabb teljesítmény esetén a havi keresetünk a mostanihoz képest 30%-kal is csökkenhetne. Milyen lehetőségeink vannak ebben a helyzetben? Mi történik, ha a munkavállaló nem fogadja el ezeket az új feltételeket? A kollektív szerződésünk szerint átszervezések esetén a felmondás előtt a munkavállalónak másik álláshelyet kell felajánlani. Csökken-e a végkielégítés, ha a felajánlott pozíciót valamiért nem fogadják el?
Részlet a válaszából: […] ...törvény szerint nincs kihatása a munkáltatói felmondás esetén járó juttatások mértékére, mindazonáltal a kollektív szerződésben ez eltérően szabályozható, amit a szóban forgó megállapodásban kell ellenőrizni...i felmondás esetén járó juttatások mértékére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Felmentési időre járó szabadság kétféle értelmezése

Kérdés: A felmentési/felmondási idő munkavégzés alóli mentesítésének időtartamára járó (nem járó?) szabadsággal kapcsolatos, a Munkaügyi Levelek 126-os számában megjelent 2467. és 2485. számú szakmai vélemény nem egyezik meg a Munkaügyi Levelek 98-as számában az 1908. kérdésszámra adott válasszal. A vonatkozó jogszabályok a korábbi, azaz az 1908. kérdésszámra adott választ támasztják alá. Kérem a helyes válasz megjelölését!
Részlet a válaszából: […] ...Csak arra a távollétre jár tehát szabadság, amelyet a törvény e helyen nevesít.A felmondási időre járó szabadság tekintetében két eltérő szakmai álláspont alakult ki. A korábbi, az 1908. szám alatti válaszunkban is követett levezetés abból indul ki, hogy a törvény.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Felmondási idő módosításának tilalma köztulajdonban álló munkáltató esetén

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 122. számában a 2395. sorszámú kérdéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy módosul-e a kérdésre adott válasz abban az esetben, ha a munkaviszony köztulajdonban álló munkáltatóval áll fenn? Megállapodhat-e a munkavállalóval rövidebb felmondási időben a dolgozó által beadott felmondás alapján, amellett, hogy a felmondási jogcímen nem szeretne változtatni a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...is megállapítható, hogy a munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti [Mt. 65. § (1) bek.]. Eltérően a korábbi kérdésre adott választól, a köztulajdonban lévő munkáltató esetén a felek a munkaszerződésben a törvényben.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Szabadságkiadás – az egybefüggő minimális időtartam

Kérdés: Az Mt. szerint a munkavállalónak, eltérő megállapodás hiányában, naptári évenként 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a munkavégzés alól. Ez a szabály érvényes az év közben kezdődött munkaviszonyokra is? Ha 2014. december 20-tól január 4-ig nem dolgozott a munkavállaló, akkor ez megfelel a 14 egybefüggő napnak?
Részlet a válaszából: […] ...december 20-31. közötti napokat lehet egybeszámítani, a január 1-4. közötti távollét már a következő naptári évre számít.A törvény eltérő rendelkezése hiányában a 14 napos szabályt az év közben kezdődő vagy véget érő munkaviszonyokban is alkalmazni kell. Fontos.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Bérfizetés napjának meghatározása iskolaszövetkezeti foglalkoztatás esetén

Kérdés: Az iskolaszövetkezetünkkel kapcsolatban álló megrendelőkkel gyakran olyan megállapodást kötünk, hogy a megrendelő a számláinkat valamely hónap közepén vagy végén fizeti csak ki, nekünk pedig már hónap elején munkabért kell fizetni a diákjainknak. Van-e arra lehetőségünk, hogy mi is adott esetben csak a hónap második felében fizessünk munkabért nekik, vagy mindenképp kötelesek vagyunk a hónap 10. napjáig eleget tenni ezen kötelezettségünknek?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. általános szabályai szerint a munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni [Mt. 155. § (1) bek.]. A felek így köthetnek olyan megállapodást, hogy a bérfizetéstől eltérően.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Két részmunkaidős munkaviszony – a munkaközi szünet beosztása

Kérdés: A munkavállalót ugyanazon a munkahelyen két munkáltató foglalkoztatja, eltérő munkakörben, 4-4 órában. Hogyan kell szabályosan beosztani számára a munkaközi szünetet? Megoldható lenne ez a munkavégzés egy többmunkáltatós munkaviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő, vagy a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama a hat órát meghaladja, húsz perc, ha a kilenc órát is meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A felek megállapodása vagy.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Kiküldetés, kirendelés, átirányítás

Kérdés: Az új Mt.-ből elmaradtak a kiküldetés, kirendelés, átirányítás szabályai. Ez azt jelenti, hogy ezentúl ilyen elrendelésre a munkáltató részéről nem lesz lehetőség? Ez ugyanis teljesen ellehetetlenítené a tevékenységünket (külkereskedelmi cég vagyunk).
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre a rövid válasz: nem azt jelenti! Bővebben: az1992-es Mt. négy formáját nevesítette a munkaszerződéstől eltérőfoglalkoztatásnak, amely elrendelésére a munkáltatónak anélkül volt törvényben biztosítottlehetősége, hogy a munkaszerződést – a munkavállaló......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.

Munkaidő-beosztástól eltérő munka – díjazási kérdések

Kérdés: A rendkívüli munka ellenértékén felül jár-e személyi alapbér a rakodómunkások részére, ha a megrendelés teljesítésének csúszása következtében több órával úgy kell átütemeznünk az előre közölt munkaidő-beosztásukat, hogy a 9-től 17 óráig tartó munka helyett 12-től 20 óráig kell jelen lenniük? Az előre közölt időponttól (9 órától) a tényleges berendelésükig terjedő időpontig (vagyis 12 óráig) kötelesek vagyunk-e személyi alapbért fizetni számukra, hiszen a rendkívüli munka ellenértékével tulajdonképpen egyszer már kompenzáltuk a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzésüket?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalók 17-től 20 óráig terjedőidőszakban az Mt. 126. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően amunkaidő-beosztásuktól eltérő, olyan rendkívüli munkavégzést teljesítenek,amelynek ellenértéke az Mt. 147. § (2) bekezdésének megfelelően...ect; (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Fizetés nélküli szabadág – a munkavállaló kérésére

Kérdés: Munkavállalónk fél évre fizetés nélküli szabadságra menne. Az Mt. semmilyen rendelkezést nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a munkáltató mikor engedélyezhet fizetés nélküli szabadságot, hiszen csak annak kötelező eseteit határozza meg. Kérjük a Szerkesztőség értelmezését arról, hogy milyen munkajogi szabályok vonatkoznak a nem kötelezően kiadandó fizetés nélküli szabadságra!
Részlet a válaszából: […] ...való jogosultság szempontjából – a tíz éven aluli gyermekgondozására, ápolására járó fizetés nélküli szabadságtól eltérően – figyelmenkívül kell hagyni a felek megállapodásán alapuló, a harminc napot meghaladófizetés nélküli szabadságot [Mt. 95......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.
1
2