Hazautazás költségtérítése keresőképtelenség alatt

Kérdés:

Munkavállalónk hosszú táppénzen van, nincs aktív munkajogi állományban, viszont az ország másik felében található az állandó lakcíme, és szeretne hazautazni. A munkáltató köteles téríteni a hazautazás költségeit a betegállomány alatt is?

Részlet a válaszából: […] ...révenutazik a munkavégzés helyére (illetve onnan haza); továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe. Az elszámoláshoz elegendő a jegy, illetve a bérlet [39/2010. Korm. rendelet 3. § (1)–(2) bek.]. A rendelet alapján munkába járásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Tanulmányi szerződés alapján teljesítendő támogatás

Kérdés: Felekezetünk az egyházi személyek utánpótlását, nevelését a magánszeméllyel megkötött munkaszerződéssel, valamint annak mellékletét képező tanulmányi szerződéssel kívánja megoldani. A munkaszerződésben a munkabér összegét a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegével kell meghatározni? A munkabér számfejtése mely igazolt, fizetett távollét jogcímén történne? A nettó munkabér összegének kifizetése kötelező-e, vagy betudható a képzés költségébe? A munkaszerződésben kötelező-e teljes munkaidőben történő foglalkoztatás kikötése? A tanulmányok folytatására külföldön kerül sor, kérdés, hogy a munkabér mellett kiküldetési költséget, napidíjat is kell-e téríteni?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bek. a) pont] – tehát nem lehet támogatásként elszámolni azt, amire a munkavállaló egyébként is jogosult lenne. A távollét ilyen elszámolása esetén a munkaidő és a munkabér is elszámolásra kerül, ezenfelüli kifizetésre a munkaszerződés alapján nincs szükség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Utazási költségtérítés – ha sokat utaznak a munkavállalók

Kérdés: Az utazási költségtérítésről szóló új rendelettel kapcsolatban kérdezzük: Néhány alkalmazottunk 80-100 km-es távolságról ingázik naponta. Egy példát említve, a Budapesttől másfél órás vonatútra lévő Szolnokra 70 000 forintba kerül a 30 napos bérlet. Az új rendelet szerint idén 30 000 forintos összeghatárig kell megtéríteni a bérlet, illetve a menetjegy árát. Ez tehát – a példánál maradva – a Szolnokról feljáró kollégák esetében 40 000 forint jövedelemkiesést jelent. Jól értelmezzük az új szabályozást? A másik problémánk a gépkocsival történő munkába járás körében merült fel. Eddig az egy irányból járók összefogtak, és többen együtt jártak autóval, nem kellett a munkaidő végén várakozniuk, hanem azonnal indulhattak haza. Az új szabályok szerint azonban, ha a várakozási idő nem haladja meg az utazási időt, de azt majdnem eléri – például a másfél óra utazási idő esetében az egy óránál hosszabb várakozási idő –, mindez közel két óra többletet jelent a munkavállalóknak. Az autóval közlekedők egyébként csak a helységtáblától helységtábláig tudják elszámoltatni a költségüket, vagy a lakástól a munkahelyig? Végül kérdezzük: a Szlovákiában lakó munkavállalóink a hazautazás magyarországi költségeinek 86%-át csak akkor számolhatják el, ha ezt a költségrészt az utazás teljes költségén belül el tudják különíteni, és külön számlát kérnek róla?
Részlet a válaszából: […] ...Budapestre feljárnak, azaz a napi munkába járásuk során teszik megezt a hosszabb távolságot, akkor a munkáltató felső limit nélkül – elszámolásellenében – köteles a bérletük vagy menetjegyük árának legalább 86%-átmegtéríteni. Ezzel szemben, a 39/2010 Korm. rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.