13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Rendkívüli munkavégzés elszámolása kötetlen munkarendben
Kérdés: A telepen a vezetők kötetlen munkarendben dolgoznak, havi díjas besorolással. A munkaidő-beosztásuk szintén három nap 11 órás munkaidő után három nap pihenőnap következik. Így ők is 15 napot és 165 órát dolgoztak áprilisban. Az április havi kötelező munkaórák száma 160 óra, és két munkaszüneti nap 16 óra, összesen 176 óra. Munkabére 300 000 Ft/hó alapbér esetén: Két munkaszüneti napra: 2 × 300 000/22 = 2 × 13 636 Ft. Ledolgozott 165 óra munkaidőre: 300 000/17 × 165 = 281 250 Ft. Munkaszüneti napon végzett munkára a kötetlen munkarend miatt nem jár pótlék. Munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munka 100%-os pótléka 300 000/174 × 5 óra = 8621 Ft. A szabadságot és a betegszabadságot náluk is órában kell nyilvántartani, és 11 órával kiadni a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra?
2. cikk / 13 Munkaidő-elszámolás betegszabadság esetén
Kérdés: Ledolgozott óraszámmal kapcsolatban kérném a segítségüket. Gondozóházban 8 órás takarítói munkakörben dolgozó 2019. decemberi beosztása: 1. délután, 2-5. szabadság; 6. pihenő; 7-8. délután; 9-10. pihenő; 11-13. délután; 14-15. pihenő; 16-17. délután; 18. pihenő; 19. délelőtt; 20-22. délután; 23-25. pihenő; 26-27. délután; 28-29. pihenő; 30-31. délután. Összesen ez a kötelező óraszám 160 óra. A munkavállaló azonban megbetegedett, így december 13-31-ig betegszabadságon volt. December 1-jétől 12-ig a beosztás változatlan volt. A gondozóház vezetője az elszámolólapján már 184 órát írt, így 24 óra túlórát (rendkívüli munkavégzést) állapított meg. Önök szerint ez így helyes?
3. cikk / 13 Munkaidőkeret kihasználatlan órái – a bérlevonás tilalma
Kérdés: A munkáltató munkaidőkeretben több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalókat, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazva. A munkavállalók havibéres díjazásban részesülnek, nem magasan kvalifikált, alacsony beosztású munkakörben dolgoznak. A munkáltató a hat hónapos munkaidőkeretben a heti két pihenőnapon túl kiegyenlítő (szabad)napokat is beoszt. Figyelmetlenség vagy egyéb ok miatt a munkaidőkeret végén kiderült, hogy több munkavállaló kevesebb óraszámot dolgozott, mint a keret általános munkarend szerinti törvényi órái összesen voltak. Az így "kiesett" munkaórákra jutó összeget – az előlegnyújtásból eredő követelés alapján – az utolsó havi munkabérből levonták, több mint nyolcvanezer forintot. Amennyiben a rövidebb ledolgozott munkaidő nem a munkavállaló(k) oldalán felmerülő okból alakult (nem volt betegség vagy saját kérés alapján távol), csupán a munkaidő-beosztása volt hiányos, hibás, megállapítható-e, hogy a munkáltató méltányos mérlegelés hiányában, aránytalan sérelmet okozott? Csak munkaügyi perben vagy egyéb módon is visszakövetelhető-e a levont munkabér? Felmerülhet-e, hogy a munkáltató gyakorlata, több munkavállalót is érintve, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik?
4. cikk / 13 "Fizetett ünnep" elszámolása készenléti jellegű munkakörben
Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott éjjeliőr október 31-én este 18:00-kor állt munkába, november 1-jén reggel 6-ig dolgozott. Kollégája 1-jén este 18:00-kor kezdett, másnap reggel 6-ig dolgozott. Hány órára kell fizetett ünnepet elszámolni nekik? Távolléti díj jár-e, ha igen, hány órára?
5. cikk / 13 Munkaidő-beosztás és a munkaidő mértéke
Kérdés: Egy meghirdetett állásra jelentkeztem, melyre fel is vettek. Az állás nyolcórás munkaidőre lett meghirdetve, még a felvételi tesztíráson is ezt ígérték, és a munkaszerződésem is 8 órás munkaviszonyról szól. Viszont a munkám kezdete óta 12 órás munkarendben dolgozom. Egy ideig azzal biztattak, hogy csak pár hónapról van szó, és utána változások lesznek, de mostanra kiderült, hogy nem lesz belőle semmi. Én előtte közmunkás voltam, igaz, jóval kevesebb fizetésért, de mivel egészségi okokból és pszichésen is megvisel a 12 órás munkarend, ezért megfelelt számomra az a munka is. Van-e értelme munkaügyi bírósághoz fordulni, van esélyem valamit elérni?
6. cikk / 13 Szabadság munkaszüneti napon
Kérdés: Karbantartó munkakörben, megszakítás nélküli tevékenység keretében dolgozó kollégánk 2016. január 1-jén be volt osztva, de szabadságra ment. Erre a napra fizetett ünnepet, vagy a szabadságra járó távolléti díjat kell elszámolnunk neki?
7. cikk / 13 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás munkaidőkeretben – elszámolás a munkaviszony megszűnésekor
Kérdés: 6 hónapos munkaidőkeretet tervezünk bevezetni. Jól gondoljuk, hogy a 6 hónapon belül 3 hónapig folyamatosan 12 órás munkaidő-beosztást rendelhetünk el, ha majd a következő 3 hónapban azt korrigáljuk? Mi van akkor, ha a munkavállalónk az első 3 hónapon belül elmegy, és így pluszban vannak az órái? Kötelesek vagyunk a túlórákat kifizetni?
8. cikk / 13 Munkaidőkeret készenléti jellegű munkakörben
Kérdés: Vagyonvédelmi vállalkozás 24/48 órás rendszerben, írásban foglalt megállapodás alapján foglalkoztat készenléti jellegűvé minősített munkakörben, 3 havi munkaidőkeretben dolgozókat. A dolgozók bére órabéralapú elszámoláson alapul. A háromhavi munkaidőkeretet mi alapján kell megállapítani? A 3 hónapra eső munkanapok számának 8-cal történő szorzata adja? Avagy az ilyen jellegű munkakörnél a készenléti jelleg miatt emelkedik a normál munkaidő mértéke? Konkrétan pl. egy 20 munkanapos hónapban a ledolgozott 240-264 órás intervallum alapdíjazású, avagy a 160 órán felüli rész már túlórának minősül?
9. cikk / 13 Heti nyolcórás részmunkaidő és egyenlőtlen munkaidő-beosztás
Kérdés: Új munkavállalót szeretnénk alkalmazni, de csak heti 8 órában, változó beosztásban, előre láthatóan napi 1-3 óra között változna a munkaidő mértéke, és olykor szombaton is kellene dolgoznia. Ilyenkor mit kell, illetve lehet írni a munkaszerződésbe? Hogyan fogalmazzuk meg, hogy az szabályos legyen?
10. cikk / 13 Munkaszüneti napon végzett munka elszámolása
Kérdés: Amennyiben a munkavállaló munkaszüneti napon munkát végez rendes munkaidőben, milyen módon kell elszámolni a díjazását? Valóban az alapbére háromszorosát kapja erre a napra?