4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Pénzkezelők – a megőrzési felelősség feltételei
Kérdés: Két munkavállalónk együtt kezeli a házipénztárt. A legutolsó ellenőrzés során mintegy 500 000 Ft hiányt állapított meg a vezetőjük, azonban a felelősségüket nem ismerik el; egyebek mellett arra hivatkoznak, hogy a munkaköri leírásukban nem is szerepel ez a feladat, csak szóban kaptak arra vonatkozóan utasítást, és pénzkezelési szabályzatot sem adtak nekik, ezért nem is kellene a teljes kárt viselniük. Milyen eséllyel érvényesíthetjük a hiányt velük szemben?
2. cikk / 4 Károkozás – túlzott benzinfogyasztással
Kérdés: Egyik munkavállalónk gépjárművezetőként dolgozik, és autójával feltűnően sok benzint fogyaszt a többiekhez képest. Mivel nagyon bonyolult lenne folyamatosan ellenőrizni a fogyasztás tényleges mértékét, ezért arra gondoltunk, hogy a munkavállalónak jegyzék ellenében adunk át üzemanyagot, és a fogyasztási norma szerinti részre visszaszolgáltatási kötelezettséget írunk elő; így neki kellene bizonyítania, hogy miért fogyasztott többet. Alkalmazhatónak tartják a kárigény érvényesítésének egyszerűsítésére ezt a megoldást?
3. cikk / 4 Megőrzési felelősség a dolog rongálódása esetén
Kérdés: Egyik munkavállalónk a munkavégzéséhez speciális mérőeszközt használt, amelyet az Mt. 169. §-a szerinti megőrzési felelősséggel vett át. Egyik reggel viszont azzal ment be a műszakvezetőhöz, hogy a gépet mérés közben leejtette, és teljesen összetört. A szerviz megállapította, hogy a károsodás nem helyreállítható, többe kerül az alkatrészek beszerzése, mint az új készülék; ennek ára egyébként mintegy félmillió forint. A kérdésem az, hogy ilyen esetben kötelezhető-e a munkavállaló a teljes kár megtérítésére, mivel vétkességre tekintet nélkül felel az átvett eszközért?
4. cikk / 4 Károkozás munkavállalói elismerése
Kérdés: Az egyik munkavállalónk szabálytalanul kezelte a házipénztárt, és nagyobb összegben, több hónap óta saját részére pénzt vett ki belőle. Ezt utóbb önként bevallotta, és írásban el is ismerte, megjelölve a pontos összeget is. Ugyanakkor kiderült, hogy a pénztárhoz más is hozzáférhetett, az nem volt megfelelően lezárva, mivel az egységnél az volt – a vezető által is ismert – bevett gyakorlat, hogy mindenki vett ki pénzt, amikor szüksége volt rá a munkájához. Ilyen esetben milyen alapon lehet a kártérítési felelősség megállapítása iránt pereskedni?