3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Közös megegyezés és utólagos igényérvényesítés
Kérdés:
A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyt. A megállapodás tartalmazza, hogy nincs a továbbiakban követelésük egymással szemben. A munkaviszony megszüntetése után pár nappal a volt munkavállaló visszamenőlegesen több hónapra érvényes, a munkáltató nevére szóló számlát és jegyet adott le a munkába járás költségének elszámolása céljából. Köteles-e a munkáltató ebben a helyzetben megtéríteni a munkába járás költségét?
2. cikk / 3 Jogalap nélküli bérátutalás – a munkaadói bérlevonás feltétele
Kérdés: Egy munkavállalónak adminisztrációs hiba következtében a banki utalások során magasabb összeget utalt el a munkáltató, mint a dolgozó havibére volt. Van-e lehetőség a következő havi bérkifizetéseknél a túlfizetett munkabérrészt levonni a havi nettó bérből? A munkavállaló írásbeli hozzájárulása akkor is szükséges ebben az esetben, ha a dolgozó is jelezte, hogy részére magasabb összeg lett elutalva, mint ami a bérjegyzéken szerepelt?
3. cikk / 3 Pihenőnapok: elmaradt kiadás és késedelmes bérfizetés
Kérdés: Munkaszerződésem megszakítás nélküli egyenlőtlen munkaidőre szól, napi nyolc órára. Nemrég kezdtünk el a munkáltatónál dolgozni. Az első napon közölték, hogy kéthetente van fizetés, és hogy kapunk munkabérelőleget. Másnap reggel tesztírás volt, amelyen megfeleltünk. Következő naptól 16 napot dolgoztunk folyamatosan, megszakítás nélkül. Jeleztük, hogy szeretnénk pihenőnapot, de vagy az volt a válasz, hogy a nagyfőnök nem engedi a pihenőt, vagy az, hogy 10-20 ezer levonás mellett lehetséges csak. Szeretném tudni, hogy jogosultak vagyunk-e a pihenőnapok kifizettetésére? Még a munkabérünket is csak többszöri telefonálgatásra és háromszori nekifutásra utalták el.