Színlelt megbízási szerződés következményei

Kérdés: "X" cég és egy természetes személy megbízási szerződést kötöttek egymással. A jogviszony fennállása alatt az adóhatóság megállapítja, hogy a megbízási szerződés színleltnek minősül, a felek között valójában munkaviszony áll fenn. A természetes személy a jogviszony kezdetére visszamenőleges hatállyal követelheti a munkaviszonyból eredő jogait (pl. szabadság, bérpótlékok)?
Részlet a válaszából: […] ...kell bizonyítania, hogy az adott jogviszonyra a munkaügyi ellenőrzés hatálya nem terjed ki, vagy az adott jogviszonyban a munkavégzés ellenérték nélkül történik [Met. 1. § (5) bek.]. A munkaügyi hatóság a jogviszonyt a munkába lépés napjától kezdődően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Rendkívüli munkáért szabadidő

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál kéthavi munkaidőkeretben, folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott közalkalmazott egyik telephelyről ideiglenesen (felújítási munkálatok végett) átkerült egy másik telephelyre munkavégzés céljából. A jelenléti íven a kéthavi munkaidőkereten felül végeztek munkát, tehát a munkahelyükön rendelkezésre álltak rendkívüli időben úgy, hogy közvetlen vezetőjük nem tudott munkát biztosítani a hirtelen megnövekedett létszámú közalkalmazottak számára, és a beosztást sem tudta úgy kialakítani, hogy ne kerüljön sor a kéthavi munkaidőkereten túli munkavégzésre. A munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzésért járó alapbért és pótlékot részükre nem pénzben kívánják kifizetni – hivatkozva arra, hogy ugyan be voltak osztva, de fizikailag érdemi munkát nem tudtak végezni –, hanem szabadidővel úgy, hogy nyilatkoztatják a dolgozót, hogy lemond a pénzbeli kifizetésről, illetve elfogadja a felajánlott szabadidőt. Tájékoztatást kérnék arról, hogy ez a megoldás jogszerű-e? Ebben az esetben egy munkaügyi ellenőrzés folyamán a jelenléti íven szereplő rendkívüli munkavégzés, amely nem került kifizetésre a dolgozó részére, járhat-e valamilyen következménnyel? Van-e bármilyen mód, amely lehetővé teszi a jelenléti íven szereplő (a közvetlen vezető aláírásával, tehát tudomásával) kereten túli munkavégzés kifizetését, ha a dolgozó hozzájárulásával sem a munkaidőre járó munkabért, sem a pótlékot pénzben nem térítik meg?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult megállapodni a közalkalmazottakkal abban, hogy a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőben teljesített munkavégzés ellenértékeként a közalkalmazottak nem bérpótlékot, hanem szabadidőt kapnak. A szabadidő viszont minden esetben alapbérrel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Munkaviszony vagy termékértékesítés?

Kérdés: Mezőgazdasági vállalkozóként a le nem szedett, be nem gyűjtött, ily módon visszamaradt terményt gyakorta csak oly módon tudom értékesíteni, hogy azt méltányos áron azok számára adom el, akik saját háztartási céljaikra leszedik. A terményeket leszedő és azokat megvásároló személyek esetében elképzelhető, hogy munkavégzésüket egy munkaügyi ellenőrzés alkalmával munkaviszonynak minősítse a munkaügyi hatóság?
Részlet a válaszából: […] ...E szerződés alapján a vevő az általa leszedett terményektulajdonjogát a mezőgazdasági vállalkozó (eladó) által meghatározott ellenértékfejében szerzi meg. Kétségtelen, hogy ehhez szükség van arra is, hogy sajátmaga szedje le a terményeket, ám ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.