6 talált cikk a Munkabér , kollektív szerződés , szabályzat , egyoldalú kötelezettségvállalás kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Cégüknél a termelésben dolgozókat órabérben foglalkoztatjuk, és az alapbéren felül minőségi bónuszban is részesülnek. A bérpótlékok alapját az alapbér és a minőségi bónusz együttesen képezik. Azonban ez sem a munkaszerződésekben, sem belső szabályzatban nincs rögzítve, kollektív szerződés nincs, szokásjog alapján történik így, hosszú évek óta. Amennyiben a cég meg kívánná szüntetni ezt a gyakorlatot, és a továbbiakban csak az alapbér figyelembevételével szeretné fizetni a bérpótlékokat, hogyan tudná ezt szabályosan megtenni? Az egyoldalú kötelezettségvállalás [Mt. 16. §] vonatkozik erre az esetre, tehát a munkáltató szabályosan csak akkor állhatna el ettől a gyakorlattól, ha körülményeiben olyan lényeges változás következne be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna? Mivel az Mt. 139. §-ának (2) bekezdése szerint a felek eltérő megállapodása szükséges ahhoz, hogy a bérpótlék számítási alapja ne (csak) az egy órára járó alapbér legyen, a jövőben a munkaszerződésekben rögzíteni kellene a fentiek szerint alkalmazott gyakorlatot? Ha jól gondolom, munkáltatói szabályzatban való megállapítás ehhez nem elegendő.

Kérdés: Mi a megfelelő eljárási rend a munkaruha kiosztására vonatkozóan? Belső szabályzatban vagy kollektív szerződésben érdemes a részleteket rögzíteni? Szükséges-e átvételi elismervényt aláíratni minden egyes munkavállalóval az átvett munkaruha kapcsán, abban részletezve, hogy miből, mennyit, milyen értékben, mikor vett át, mennyi a kihordási idő, illetve nyilatkoztatni arról, hogy munkaviszonya megszűnésekor a munkaruhát tisztán leadja, vagy tudomásul veszi, hogy ellenkező esetben a munkaruha értékének időarányos részével tartozik a munkáltatónak?

Kérdés: Munkavállalónk gyermeke születése miatt fizetés nélküli szabadságról tér vissza aktív állományba, mivel gyermeke a harmadik évet betöltötte. A szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó 34 munkanap szabadsága letöltését augusztus 24-től kezdi. A következő gyermeke születésének időpontja október 5-11. között várható. A 34 nap szabadság idejére cafeteria jár-e a munkavállalónak?

Kérdés: Varrónő vagyok egy német tulajdonban lévő varrodában. A kötelező béremelés kapcsán a munkáltató bejelentette, hogy nekünk ezt ki kell termelni, ezért bizonyos intézkedéseket vezetett be. Például elvette az étkezési utalványt, lefaragta a munkaközi szünetet. Próbáltunk tiltakozni a csoportvezetőkön keresztül, de sajnos eredménytelenül. Ezért, hogy egyáltalán szóba álljanak velünk, az egyik reggel nem álltunk egyöntetűen munkába (nem haladta meg a két óra hosszát). Azt mondták, amiért megkárosítottuk a céget, kollektív fegyelmit kapunk, ha nem mondjuk meg, kik voltak a felbujtók, és pénzbírsággal is fenyegetőztek. Megtehetik ezt?

Kérdés: Munkavállalóinknak havonta 10 000 Ft étkezési jegyet biztosítunk. Adminisztratív problémák miatt előfordul, hogy a borítékokat nem tudjuk átadni a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, hanem csak pár napos késéssel. Milyen szankciókra kell számítanunk emiatt?

Kérdés: Folyamatos munkarendben dolgozom mint gondozónő egy idősek otthonában. A cég nonprofit kft. Az alapbéren felül kapunk még ágy melletti pótlékot és műszakpótlékot. Mostanában gyakran hallom, hogy örüljek, hogy ennyit keresek, mert ez nem állami cég, és bármikor elveheti vagy csökkentheti a pótlékok összegét. A munkáltatónak van-e joga hozzá, hogy valóban éljen ilyen elvonással?