Pihenőnap-beosztás – törvényi minimumok

Kérdés: Az Mt. 105. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. A pihenőnap kiadása szempontjából folyamatos munkarend és egyhavi munkaidőkeret alkalmazása esetén egybefüggő munkanapoknak kell-e tekinteni a fizetett szabadság előtti, illetve utáni munkanapokat, vagy ebben az esetben a fizetett szabadság megfelel a pihenőnapjellegnek, amennyiben a munkaidőkereten belül egyébként érvényesülnek a pihenőnapok kiadására vonatkozó szabályok? Például 2020. július hónapban: 22 nap munkanap, 1 nap fizetett szabadság és 8 pihenőnap lett kiadva a beosztás szerint a közalkalmazottnak, viszont ebből egy részidőszak az alábbi módon került beosztásra: 3 munkanap után 1 nap fizetett szabadság, majd 3 munkanap, ezután 2 szabadnap. Jogszerűen járt-e el a munkáltató a beosztás elkészítésekor a fenti 9 napos intervallumban?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben idézett szabály célja, hogy a munkavállaló testi-lelki regenerálódását minden héten egy huzamosabb pihenőidővel biztosítsa, amikor mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ebből a szempontból csak annak van jelentősége, hogy hat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Szabadság és betegszabadság elszámolása órákban

Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződésük szerint napi 8 órás munkaviszonyban állnak. Kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak, órabérben, naponta 11 órát három napon keresztül, majd három nap pihenő következik. Így április hónapban 15 napot és 165 órát dolgoztak. Ilyen egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság idejére 11 órára jutó távolléti díjat kell kifizetni, a szabadságot órában kell nyilvántartani? A betegszabadságot szintén órában kell kiadni, ebben az esetben 1 nap 11 óra a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra? Hétköznapra eső munkaszüneti napra 8 órára jutó távolléti díjat kell fizetni? Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén pedig a 11 órára jutó munkadíjon felül 11 óra alapbérre 100%-os bérpótlékot kell fizetni? A munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munkaidőre 100%-os pótlékot kell fizetni az alapbér figyelembevételével?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Ennek során a munkáltató választhat, hogya) a szabadságot munkanapokban számolja el és adja ki; ilyenkor a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Szabadságelszámolás – nem változtatható meg év közben

Kérdés: Fizikai munkavállalóink egy részének a munkaidő-beosztása szeptembertől megváltozott. Addig napi nyolc órában foglalkoztattuk őket, szeptembertől kezdve pedig a beosztás szerinti munkaidejük napi 12 óra. Négyhavi munkaidőkeretben dolgoztak és dolgoznak most is. Ha a munkáltató 2019-ben napban kezdte el kiadni a szabadságot a munkavállalóinak, áttérhet-e év közben az órában történő nyilvántartásra? Kell-e ehhez a munkavállalók beleegyezése, értesítése?
Részlet a válaszából: […] Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltató a szabadságot (és a betegszabadságot) valóban elszámolhatja, nyilvántarthatja – választása szerint – órában vagy munkanapban. A törvény úgy fogalmaz, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

"Fizetett ünnepre" járó díjazás és a keresőképtelenség

Kérdés: Ha egy munkaszüneti nap (május 1.) hétfőre esik, és a következő munkanaptól (május 4-től) a munkavállaló táppénzes állományban van, jár-e neki munkabér az ünnepnapra (május 1-jére)?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól a keresőképtelenség időtartamára [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Ez – a betegszabadság idejét leszámítva – fizetés nélküli távollétet jelent, amelyre a munkavállaló táppénzre lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Szabadság elszámolása készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Az egyik rendészeti jellegű területen a munkakört készenléti jellegűnek nyilvánította a munkáltató, és ebből adódóan megszakítás nélküli 24/48-as váltási rendű műszakban foglalkoztatják a munkavállalókat. Ez azt jelenti, hogy a 24 órás szolgálatot 48 óra pihenőidő követi. A munkavállalókat a szabadság kiadásáról úgy tájékoztatták, hogy a szabadság mértéke órákban van meghatározva (egy munkanap szabadság 12 órának felel meg, így egy 24 órás műszakhoz 2 munkanap szabadság kell). A munkavállalók között részben elégedetlenség, részben bizonytalanság tapasztalható, és szakszervezetük sem tartja ezt az eljárást törvényesnek. Jogszerű ez az elszámolás? Ha a szabadság mértéke munkaórákban határozható meg, akkor van-e a munkavállalóknak is joguk arra, hogy kisebb-nagyobb ügyeik intézése érdekében ne teljes munkanapot vegyenek ki szabadságként, hanem csak az ügyintézéshez szükséges 2-3 órát? Ezt az egyenjogúság elvére hivatkozva kérdezem.
Részlet a válaszából: […] A készenléti jellegű munkakörök sajátossága, hogy a teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – napi 12 órára emelhető. Ebben az esetben – a felek írásbeli megállapodása alapján – a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 24 óra, heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.