Pihenőnapi túlóra lemondásának következményei

Kérdés: Egy munkáltató alkalmazásában álló munkavállalói csoport tagjai az általános munkarend szerint végzik munkájukat. A munkáltató a munkavállalók részére heti pihenőnapra rendelt el munkavégzési kötelezettséget. A dolgozók a munkakezdésre megjelentek, de a munkáltató csoportvezetője még a munkaidő kezdete előtt szóban közölte, hogy a munkavégzés mégis elmarad. Mivel ez nem beosztás szerinti (rendes) munkaidő volt, így tényleg nem érvényesül a minimális nyolcórás – esetleg négyórás – munkaidő-elszámolás [Mt. 99. § (1) bek.]? Rendkívüli munkaidőben tényleg nincs a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége [Mt. 146. § (1) bek.]? Nem jár munkabér ebben az esetben? A munkavállalók ezt a napot a törvény szerint tényleg pihenéssel töltötték el? A jogalkotó ezt így gondolta, vagy csak erre a konkrét tényállásra nem gondolt senki, és ezért nem logikusan lett a törvény szövege megfogalmazva? A jogi szakirodalom úgy fogalmaz, hogy az Mt. 99. §-a tulajdonképpen nem más, mint egy munkaidő-beosztásra vonatkozó törvényi korlát (4-12 óra), amely korlátba kizárólag ebben az esetben mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidő tartama (óraszáma) is beleértendő. Így nem lenne törvényi akadálya annak, hogy a dolgozók munkavégzés nélkül is kapjanak pihenőnapi munkabért? Ha a tényállás úgy változna, hogy a pihenőnapon mégis történt volna munkavégzés, de csak négy órában, akkor az általános munkarendben munkát végzők hány óra munkabérre tarthatnának igényt? Csak egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén lehet az elszámolt munkaidő napi mértéke kevesebb, mint nyolc óra, tehát minimum négy óra?
Részlet a válaszából: […] ...rendkívüli munkaidőt közvetlenül a teljesítése előtt mondja le. Ennek azonban korlátot állítanak a munkajogi alapelvek, különösen az együttműködési kötelezettség és a joggal való visszaélés tilalma [Mt. 6. § (1) bek., 7. §]. Azaz, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Fizetés nélküli távollét határozott idejű munkaviszonyban

Kérdés: Határozott idejű munkaszerződés esetében lehet-e fizetés nélküli szabadságot igényelni? Nagycsaládos munkavállaló esetében, amennyiben az óvoda és a nevelési tanácsadó javasolja gyermeke részére a fejlesztést, igazoltnak tekinthető-e az intézményi behívás vizsgálatokra, vagy az éves szabadságot terheli a távollét?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítése alól [Mt. 55. § (1) bek. j) pont]. Ez sem jelenti azt, hogy a szülő minden ilyen vizsgálatra elmehet a munkaidejében; az együttműködési kötelezettségéből fakadóan neki is úgy kell lehetőség szerint szerveznie a vizsgálaton való részvételt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Munkaidő ledolgozásának ellenőrzése kötetlen munkarend esetén

Kérdés: Hogyan tudjuk ellenőrizni, hogy a kötetlen munkarendben dolgozó kollégák is legalább 40 órát dolgoznak hetente? Nekik ugyanis nincs munkaidő-nyilvántartásuk. Megbüntethető-e a munkavállaló, ha egyértelmű, hogy jóval kevesebbet dolgozik a kötelező óraszámánál, vagy ez kötetlen munkarendnél a munkáltató felelőssége, és állásidőt kell fizetnünk neki?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató ellenőrizze (pl. a munkahelyen való jelenlét adataival). A munkavállalótól pedig elvárható, hogy – az általános együttműködési kötelezettségből eredően [Mt. 6. § (2) bek.] – a munkáltatót előzetesen értesítse, hogy elfogytak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Kötelező orvosi vizsgálat elszámolása a munkaidőben

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kötelező időszakos orvosi vizsgálatot, hány órát kell figyelembe venni, ha a munkaidőben kell sort keríteni rá? Mi a helyzet akkor, ha a dolgozó helyi lakos, illetve akkor, ha utaznia kell ezért?
Részlet a válaszából: […] ...ráhatása az orvosi vizsgálat időpontjára (pl. a várandóssággal összefüggő vizsgálatok esetén). Ekkor a munkavállalónak az általános együttműködési kötelezettség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye [Mt. 6. § (2) bek., 7. § (1) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Szakszervezeti munkaidő-kedvezmény igénybevétele

Kérdés: Az Mt. 274. §-ának (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló veheti igénybe. A szakszervezet a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét – előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve – legalább öt nappal korábban biztosítja. Mit tehet a munkáltató, ha a szakszervezet rendszeresen rendkívüli okokra hivatkozik az alábbi standard mondattal: "A szakszervezetünk működése érdekében előre nem látható halaszthatatlan tevékenységet kell folytatnom." A munkavállaló mindig ugyanolyan típusú beosztásból kéreti ki magát, ezzel a munkáltató munkaszervezésében komoly gondot okoz. Részletes indoklást kérhet-e a munkáltató? Megakadályozhatja-e a munkáltató a munkaidő-kedvezmény igénybevételét, ha rendeltetésellenes joggyakorlást vélelmez? Vagy egyébként milyen jogi eszközökkel léphet fel a munkáltató a szakszervezet intézkedése ellen?
Részlet a válaszából: […] ...venni a munkaidő-kedvezményt, akkor – a szakszervezetet terhelő jóhiszeműség és a tisztességes eljárás követelménye, valamint az együttműködési kötelezettség [Mt. 6. § (2) bek.] alapján – a törvényi feltételeknek megfelelő okot kell közölnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.