Azonnali hatályú megszüntetés keresőképtelenség idején

Kérdés: Január 13-án két és fél éves munkaviszony után betegállományba kerültem. Január 18-án ajánlott levelet kaptam, miszerint munkaviszonyomat azonnali hatállyal, január 15-től megszüntették. Úgy tudtam, hogy a táppénz halasztó hatályú, tehát a lejáratát követő napon szűnik meg a munkaviszonyom. Február 7-én megjött ajánlott levélben a társadalombiztosítási kiskönyvem, ami szerint a biztosítási jogviszonyom január 15-től megszűnt. Betegszabadság vagy táppénz alatt megszüntetheti-e a munkaadó a munkaviszonyomat?
Részlet a válaszából: […] ...meg Önnek a megszüntetéssel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott igazolások egy részét (e körben a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolványra utal a kérdés). Az igazolásokat a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetése.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Egyszerűsített foglalkoztatás – keresőképtelenség, betegszabadság nélkül

Kérdés: Az Mt. szerint az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó alkalmi munkásoknak nem jár betegszabadság. Hogyan kell értelmeznünk ezt a szabályt? Ha valaki megbetegszik, akkor azok a napok nem számítanak bele a jogviszonyába? Vagy kötelező szabadságolnom? Kell fizetni valamit a betegség miatt kieső napokra?
Részlet a válaszából: […] ...valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot (Eft. 10. §). Ezért a keresőképtelenség idejére táppénzt (mint pénzbeli egészségbiztosítási ellátást) nem igényelhet. A válaszban leírtak nemcsak az alkalmi munkára, hanem az egyszerűsített foglalkoztatás...g...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Vezető tisztségviselő táppénzre jogosultsága többes jogviszonyban

Kérdés: Cégcsoportunknál két cégnek ugyanaz az ügyvezetője, s mindkét cégnél munkaviszonyban látja el a tisztségét. Az ügyvezető 2010 novemberében betegszabadságra ment, majd táppénzes állományba került, így mindkét cég esetén ennek megfelelően számfejtettük az őt megillető munkabért. Az ügyvezető azonban igényt jelentett be, miszerint az egyik cég esetében valóban keresőképtelen volt, de a másik cég esetében – mivel nem jelentette be, hogy betegszabadságra ment volna, vagy táppénzes állományba került – megilleti őt a munkabére. Valóban helytelenül jártunk el, amikor annak ellenére, hogy az ügyvezető az egyik munkaviszonyában keresőképtelen állományban volt, a másik munkaviszonyában is keresőképtelennek tekintettük?
Részlet a válaszából: […] ...alatt, vagy annak megszűnését követő első, másodikvagy harmadik napon keresőképtelenné válik, és meghatározott mértékű pénzbeliegészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Az Ebtv. 44. § a) pontjaszerint keresőképtelen – egyebek mellett –, aki a...n...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.