Készenlét díjazása átalányként

Kérdés: Egészségügyi intézményünk fekvőbeteg-ellátási területét – 24 órás foglalkoztatás mellett – esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétben foglalkoztatott dolgozókkal is szükséges pótolni. A dolgozókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A beosztás szerinti munkaidejükön felül, esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétet is elrendelünk, természetesen a maximum napi 12 órát betartva. A készenlét idején előfordul, hogy a dolgozóknak be kell menniük az intézménybe, ami maximum négyórás ügyeletet igényel. Megállapítható-e egy általános díj a készenlét idejére? Például 60 150 Ft/24 óra, ami tartalmazza a készenléti időre járó munkadíjat (a 20%-os bérpótlékot) és a bent töltött időre járó díjazást (50%-os vagy 100%-os túlóra) is.
Részlet a válaszából: […] ...vagy munkaszüneti napon került sor (Mt. 143. §). A törvény megengedi, hogy a felek a munkaszerződésben a készenlétre járó díjazást átalány formájában állapítsák meg, amely magában foglalja a munkavégzés díjazását és a rendelkezésre állás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Beosztástól eltérő munkavégzés díjazása

Kérdés: Egy munkavállaló két műszakos munkarendben dolgozik. Pénteki napon 22:00-6:00 volt a munkaidő-beosztása, viszont elrendeltek részére túlórát, tovább kellett maradni szombaton még délelőtt 10:00-ig. Ebben az esetben a plusz négy órára 100%-os pótlék jár részére? (A cégnél nincsen munkaidőkeret.)
Részlet a válaszából: […] Munkaidőkeret hiányában a munkavállaló általános munkarendben dolgozik, amely értelmében a munkanapok a hétköznapok, és a hétvégi napok (szombat és vasárnap) a heti két pihenőnap [Mt. 97. § (2) bek.]. Figyelemmel a két műszakos beosztás logikájára, a munkáltatónál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Kétféle túlóra-elszámolás

Kérdés: A munkavállaló háromhavi munkaidőkeretben dolgozik, amely alatt decemberben 20, januárban 8, februárban 16 túlórája keletkezett. Decemberben a nyolc pihenőnap helyett csak hat volt, ezért a munkaidőkeret végére van 44 túlórája és mínusz két pihenőnapja. Ha a két pihenőnapon végzett munkát kifizetjük 100%-os pótlékkal, akkor azt a 44 túlórából levonhatjuk? Azaz szabályos-e, ha fizetünk 16 órát 100%-osan és 28 órát 50%-osan? Vagy a 44 kereten felüli órát is ki kell fizetnünk 50%-osan és mellette a 16 órát 100%-osan?
Részlet a válaszából: […] A leírt esetben a rendkívüli munkaidő két típusa keveredik, amelyeket egymástól függetlenül kell elszámolni. Az egyik típus, amikor a munkavállaló az előre közölt munkaidő-beosztástól eltérően dolgozik. A törvény szerint a munkaidő-beosztást egy héttel előre, egy hét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Rendkívüli munkavégzésre járó munkabér kiszámítása

Kérdés: 2013. augusztus 1-jétől ismét változott az Mt., amely módosítás során a bérpótlék számítási alapja egy 8 órás munkavállaló esetében a havibér osztva 174-gyel. Ha 2013 novemberében a munkavállaló ledolgozta a 160 órát (20x8 napot), és azon felül 2 szabadnapján 16 órát dolgozott, akkor mi a helyes bérkiszámítási mód? A munkavállaló alapbére havi 114 000 Ft, és 16 óra pihenőnapra eső rendkívüli munkavégzése van. A túlórára járó alapbért is a 174-es osztó alkalmazásával kell meghatározni (ebben az esetben a munkavállaló 16 túlórára járó bére: 114 000/174 x 2 x 16, azaz 20 960 Ft), vagy az általános munkarend szerinti munkanapok számával (ebben az esetben a munkavállaló 16 túlórára járó bére 114 000/160 x 16 + 114 000/174 x 16, azaz együttesen = 21 888 Ft)?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót a rendkívüli munkavégzésre tekintettel kapott bérpótlék (ellenérték) a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék mértéke száz százalék a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.