Díjazás hétvégi továbbképzésre?

Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállalóinkat péntek délután és szombaton továbbképzésre köteleztük. Megilleti-e a munkavállalókat a képzés idejére valamilyen díjazás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 103. § (4) bekezdése kimondja, hogy a munkavállalóköteles – munkabérének és költségeinek megtérítése mellett – a munkáltató általkijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákatletenni, kivéve ha ez személyi vagy családi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Rendkívüli munkavégzés ellenértéke

Kérdés: Munkavállalóink túlóráit szabadidővel váltjuk meg úgy, hogy a rendkívüli munka ellenértékeként biztosított szabadidőre bért nem fizetünk részükre. A szakszervezet kifogásolta az eljárásunkat, mert szerinte ebben az esetben díjazás nélkül marad a túlmunka. Kérjük a szerkesztőség állásfoglalását abban a kérdésben, hogy valóban szükséges-e munkabért fizetnünk a túlórák miatt biztosított szabadidőre, valamint hogy jogszerű-e kizárólag szabadidővel megváltani a munkavállalók túlóráit?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 147. § határozza meg a rendkívüli munkavégzés eseténjáró ellenértéket. Az (1) bekezdés szerint a munkavállalót rendkívülimunkavégzés esetén rendes munkabérén felül a (2)-(4) bekezdés szerintellenérték illeti meg. Vagyis minden esetben a rendes munkabéren felül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Osztott munkaidő

Kérdés: Cégünk takarítási tevékenységet végez. Ügyfeleink egy részénél reggel, munkakezdés előtt kell takarítanunk (5 és 8 óra között), míg más ügyfeleinknél este (18 és 21 óra között). Ugyanazok a munkavállalók dolgoznak reggel és este. Ezért – hiába dolgoznak egy munkanapon összességében csak 8 órát – napi összefüggő pihenőidejük csak 8 óra lesz. Kérdésünk, hogy az ismertetett munkarendben dolgozó munkavállalók munkaideje osztott munkaidőnek minősül-e? Ebben az esetben ugyanis rövidebb, napi 8 órás egybefüggő pihenőidő is megengedett az Mt. 123. § (1) bekezdése alapján. Szabadidejét tölti az a munkavállaló, aki napközben is rendelkezésre áll annak érdekében, ha sürgős esetben hívja valamelyik ügyfelünk, hogy a szükséges teendőket elvégezze?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb helyen kell tartózkodnia, ez az időszaknem tekinthető pihenőidőnek, ez esetben a két munkavégzés közötti időszakra(ideértve a díjazási szabályokat is) az ügyeletre vonatkozó szabályokat kell amunkáltatónak alkalmaznia (lásd az Mt. 129. és 148....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Túlóráért járó díjazás esedékessége

Kérdés: Munkavállalóink munkaidőkeretben dolgoznak, ezért náluk a rendkívüli munkavégzés legtöbbször munkaidőkereten felüli munkavégzésként merül fel. A rendkívüli munkavégzést bérpótlékkal és nem szabadidővel díjazzuk. Kérdésünk: munkaidőkeret alkalmazása esetén a túlóráért járó bérpótlékot milyen időpontig köteles a munkáltató a munkavállalók részére megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...hónap 10. napjáig kell kifizetni amunkavállalók részére. Mindebből következik, hogy a rendkívüli munkavégzésbérpótlékkal történő díjazásáról is célszerű a havi munkabér kifizetésévelegyütt, a tárgyhónapot követően gondoskodni. Felhívjuk a figyelmet arra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Osztott munkaidő-beosztás – a két rész közé eső idő megítélése

Kérdés: Alkalmazottaink egy részét osztott munkaidőben foglalkoztatjuk (munkaidejük reggel 8-tól délig, majd du. 3-tól este 7-ig tart). A kialakult gyakorlat szerint az osztott munkaidő két része közé eső idővel szabadon gazdálkodhatnak, azzal a megkötéssel, hogy szükség esetén fél órán belül rendelkezésre tudjanak állni, melyet készenléti díjjal honorálunk. A külvárosban élő alkalmazottak közel másfél órányi távolságra élnek, így az osztott munkaidő két része közé eső időben nincs lehetőségük hazautazni, és nincs értelme elhagyniuk a munkahelyet. Kérdésem: jogosnak tekinthető-e ezen alkalmazottak ügyeleti díjazás iránti igénye, annak ellenére, hogy mi nem tartunk igényt az ügyelet teljesítésére, csak arra, hogy elérhetőek legyenek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 120. § (2) bekezdése alapján az osztott napi munkaidőalkalmazásáról és elrendeléséről a munkáltató egyoldalúan nem jogosult dönteni,hiszen osztott napi munkaidőt csak kollektív szerződés, illetve a felekmegállapodása írhat elő. Kérdése szerint alkalmazottaik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Rendkívüli munkavégzés "szabadnapokon"

Kérdés: Munkavállalóink olyan munkaidő-beosztásban dolgoznak, amely alapján heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. Bármilyen jelentősége van-e, hogy a munkavállalók munkaidő-beosztásában mely napok minősülnek "szabadnapnak" és melyek "heti pihenőnapnak"? Előfordul, hogy – ugyan nem hétvégén – a hétköznapokra eső szabadnapjaikon munkavégzésre kell őket berendelnünk. Kérdés: ha szabadnapjaikon kell extra munkát végezniük, akkor is a pihenőnapi rendkívüli munkavégzésért járó díjazást kell részükre megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló nincs munkavégzésre beosztva – nem különbözik apihenőnapokon teljesített munkavégzéstől. A rendkívüli munkavégzés díjazásáról rendelkező Mt. 147. §(2) bekezdése szerint a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan,illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Készenlét – betörésjelző riasztása miatti rendelkezésre állás

Kérdés: Készenlétnek számít-e, ha valakinek a napi nyolcórás munkáján kívül az is feladata, hogy munkaidőn kívül (délután 17 órától reggel 9 óráig) behívható legyen a betörésjelző riasztása esetén? Ez általában havonta egyszer meg is történik. Milyen díjazás jár részére?
Részlet a válaszából: […] ...a riasztójelzésesetén a munkavállaló behívása feltételezi a munkára képes állapot megőrzésénekkötelezettségét is. A készenlét díjazását az Mt. 148. §-a határozza meg.Készenlét esetén a személyi alapbér húsz százalékának megfelelő összegű díjazásjár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Munkavégzés otthon – hogyan számolják a túlórákat?

Kérdés: Heti 40 órás munkarendben dolgozó szoftvert forgalmazó és bevezető cég vagyunk. Partnereinkhez alkalmazkodva előfordul, hogy alkalmazottaink a normál munkaidőn kívül, este/éjjel vagy hétvégén (is) dolgoznak. Hogyan kell ezt munkajogilag helyesen kezelni? Rendkívüli munkavégzés-e ez? Hogyan kell díjazni? Hogyan kell dokumentálni? Mi illeti meg a munkavállalót? Nincs szoftveres munkaidő-nyilvántartásunk, és nem dolgozunk munkaidőkerettel sem. Az ilyen munkavégzés nem a telephelyen/központban történik.
Részlet a válaszából: […] ...és igazoltan, bár túlóraengedély nélkül végez munkát,megalapozottan igényelheti annak a törvényben meghatározott díjazását (BH 1997.500.). A vonatkozó bírói gyakorlat alapján álláspontunk szerint abban azesetben is megvalósul a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Osztott munkaidő-beosztás – a munkaidő kérdéses megszakítása

Kérdés: Eladói munkakörben foglalkoztatott munkavállalóink munkaideje az üzlet nyitva tartásához igazodik: hétköznap délelőtt 9-től délután 1 óráig, valamint délután 4-től este 8 óráig dolgoznak. Ennek megfelelően osztott munkaidő szerepel a munkavállalók munkaszerződésében, azonban a két időszak között – a félórás ebédszünetet kivéve – nem mehetnek ki az üzletből, mert a háromórás szünetben is kezelniük kell a telefonokat, illetve ha áru érkezik, nekik kell átvenniük. Ezek a feladatok azonban általában csupán 10 perc munkavégzést jelentenek a három órából. Kérdésünk: minősíthető-e a munkavégzést megszakító idő szabadidőnek?
Részlet a válaszából: […] ...tartózkodnia, a munkavégzést megszakító időszak nem tekinthetőszabadidőnek, ez esetben a két munkavégzés közötti időszakra (ideértve adíjazási szabályokat is) az ügyeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Amunkáltató azonban csak akkor rendelhet el ügyeletet, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.
1
3
4