Pótlékátalány kikötése munkaszerződésben

Kérdés: Pótlékáltalány meghatározása esetén valamennyi pótlékot (pl. műszakpótlék, készenléti pótlék, vasárnapi pótlék) magában foglaló átalánypótlék meghatározható? Vagy pótléktípusonként eltérő átalánypótlékot szükséges megadni? Avagy mindkét opció alkalmazható? Az átalánypótlék köthető-e feltételekhez (pl. vasárnapi pótlék esetében 2 havi munkaidőkeretben legalább 2 vasárnapon történő munkavégzés; készenlét esetében legalább 5 alkalommal vállalt alkalmanként min. 8 óra készenléti időtartam vállalása)? Helyes-e az az értelmezés a műszakpótlék alkalmazása esetében, hogy abban az esetben jár a műszakpótlék, amennyiben a ledolgozott munkanapok 1/3-ában eltérő a munkakezdés időpontja, és megvalósul a feltétel, amennyiben az 1/3 időn belül legalább 1 napon a 4 órás eltérés fennáll? Azaz, példával élve, amennyiben egy munkavállaló 20 munkanapot dolgozik egy hónapban, 7 munkanapon kell megvalósulnia az eltérő munkakezdésnek, és a 7-ből 1 munkanapon - a fennmaradó 13 munkanaphoz képest - legalább 4 óra eltérés kimutatható a munkakezdés időpontjához képest?
Részlet a válaszából: […] ...felek a munkaszerződésbena) bérpótlék helyett,b) készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg [Mt. 145. § (2) bek.]. Az átalány kiköthető egyes (bármely) bérpótlékok helyett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Bérpótlékátalány szociális intézményekben

Kérdés: Idősek otthonában munkaviszonyban dolgozó nővérek és segédápolók többnyire 12 órás munkanapokban, éjszakásként és nappalosként, vasárnap és ünnepnapon is dolgoznak kéthavi munkaidőkeretben. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a bérminimum körüli alapbérüket és bérpótlékokat kaptak az Mt. 139-144. §-ai alapján. 2015-től a pótlékokat az Mt. 145. §-ának alapján kapnák a munkavállalók. Esetükben az (1) bekezdés alapján egy fix alapbért kéne megállapítani a részükre, vagy a (2) bekezdés a) pontja alapján a bérpótlék helyett havi átalányt? Mennyivel kellene megnövelni az alapbért, illetve hogyan kellene az átalányt meghatározni (esetleg tételesen: éjszakai pótlék, vasárnapi pótlék)?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 145. § (1) bek.]. A felek a munkaszerződésben– bérpótlék helyett,– készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg [Mt. 145. § (2) bek.].Átalány kikötése esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Rendkívüli munkaidő pótlékátalánya

Kérdés: A rendkívüli munkavégzés esetében a pótlékátalány milyen díjazást fed le? Csak a pótlékot, vagy a rendkívüli munkavégzés esetén a pótlék mellett járó rendes munkabért (alapbért) is?
Részlet a válaszából: […] ...illeti meg [Mt. 139. § (1) bek.].A felek a munkaszerződésbena) bérpótlék helyett,c) készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglalóhavi átalányt állapíthatnak meg [Mt. 145. § (2) bek.]. Ebből a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Készenlét – betörésjelző riasztása miatti rendelkezésre állás

Kérdés: Készenlétnek számít-e, ha valakinek a napi nyolcórás munkáján kívül az is feladata, hogy munkaidőn kívül (délután 17 órától reggel 9 óráig) behívható legyen a betörésjelző riasztása esetén? Ez általában havonta egyszer meg is történik. Milyen díjazás jár részére?
Részlet a válaszából: […] ...a riasztójelzésesetén a munkavállaló behívása feltételezi a munkára képes állapot megőrzésénekkötelezettségét is. A készenlét díjazását az Mt. 148. §-a határozza meg.Készenlét esetén a személyi alapbér húsz százalékának megfelelő összegű díjazásjár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.