Bérpótlékra való jogosultság készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Háziorvosi ügyeletet ellátó munkáltató (akinek a tevékenysége a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul) munkavállalói 18 órától másnap reggel 8 óráig dolgoznak, készenléti jellegű munkakörben, a hét minden napján, kéthavi munkaidőkeretben. Kell-e számukra éjszakai pótlékot, vasárnapra, valamint munkaszüneti napra bérpótlékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi szolgáltató munkáltató az Mt. 101. §-a (1) bekezdésének a) pontja, (2) bekezdése, illetőleg 102. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján vasárnap is rendeltetése folytán működő munkáltatónak minősül, mivel tevékenységére baleset, egészséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Gépjárművezetőket megillető bérpótlékok

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 73. számában megválaszolt, 1404. számú kérdésben a gépkocsivezetők műszakpótlékra való jogosultságát vizsgálták. E szerint a gépkocsivezetőt ebből a szempontból ugyanazon szabályok szerint illeti meg a műszakpótlék, mint a többi munkavállalót. A kérdésem arra irányulna, hogy a Kkt. 18. §-ában foglalt eltérő rendelkezések nem befolyásolják-e eltérően ezt a szabályt? A Kkt. csak az éjszakai pótlék 15%-át és a rendelkezésre állás 40%-át említi, műszakpótlékról nem tesz említést. Hogyan kell helyesen együtt alkalmazni az Mt.-t és a Kkt.-t ebben a tekintetben?
Részlet a válaszából: […] ...állási idő munkajogi szempontból az ügyeletnek [Mt. 110. § (4) bek.] feleltethető meg. A rendelkezésre állási időre a Kkt. ugyanazt a díjazást írja elő, mint az Mt. az ügyelet idejére – itt sincs tehát ellentét a két szabályozás között, azok lényegében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Távolléti díj – figyelembe veendő díjazási jogcímek

Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkavállalót távolléti díj illeti meg a szabadság tartamára. Az Mt. 148. §-ának (1) bekezdése értelmében a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Álláspontunk szerint a szabadság tartamára járó távolléti díj számításakor a 148. § (1) bekezdése értelmében, aki a távollétet megelőző 6 hónapban nem részesült teljesítménybérben, sem bérpótlékban, akkor a neki járó távolléti díjat kizárólag a távolléti díj esedékessége időpontjában érvényes munkaszerződésben meghatározott alapbér teljes összege figyelembevételével kell megállapítani. Helyes ezen értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe venni, hanem tételesen szükséges elszámolni és kifizetni a tényleges beosztás alapján. Ilyen esetben a szabadságnapra járó díjazás akkor is eltér az alapbértől, ha egyébként a 151. § szerint figyelembe veendő bérpótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Bérpótlékok az új Mt. szerint

Kérdés: Munkavállalóink folyamatosan működő gyárak karbantartási munkáit végzik. Beosztásuk a következő: 12 óra munka reggel hattól este hatig vagy este hattól reggel hatig; utána a munkavállalók 48-72 órás pihenőidőt kapnak. Folyamatos munkarendben dolgoznak, hétvégén és ünnepnapokon is van munkavégzés. Havonta kapnak munkabért. Kérdésünk, hogy milyen és mekkora mértékű pótlékok járnak nekik az új Mt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...145. § (1) bek.], illetve hogy a felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett, továbbá készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapítsanak meg [új Mt. 145. § (2) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.