Harmadik országbeli állampolgárok – az előzetes megállapodás és a munkaszerződés viszonya

Kérdés: Cégünk Fülöp-szigeteki és indonéz munkavállalókat alkalmaz. A tartózkodási engedély iránti kérelem elindításához az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság által előírt szempontok szerinti előzetes megállapodást kötünk a munkavállalókkal. Az „elő-munkaszerződés” a foglalkoztatás bevándorlási szempontból is fontos alapszabályait tartalmazza. A beutazást követően, munkába állás előtt a „végleges munkaszerződésben” állapodunk meg további feltételekről, amelyeket az előzetes megállapodás nem tartalmazott. Ilyen például a próbaidő, mit tekint a munkáltató súlyos szerződésszegésnek, ügyféltáron keresztül történő kommunikáció, tizennégy egybefüggő naptári napnál rövidebb szabadság kiadása. A jogszabály szerint, ha az engedély kiállításra kerül a harmadik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, valamint a kért engedély időtartamának megfelelő időtartammal kell létrehozni. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen [Flt. 7. § (7) bek.]. Több, harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásáról szóló online oktatáson elmondták, hogy az előzetes megállapodásnak és a munkaszerződésnek pontról pontra meg kell egyeznie (kizárólag az alapbér tekintetében lehet eltérni a munkavállaló javára). Ebből az álláspontból kiindulva, ha az előzetes megállapodásban nem kötöttük ki a próbaidőt, akkor a munkaszerződésben már nem tehetjük meg, ha be is kerül a próbaidőre vonatkozó pont, az érvénytelen. A vállalatunkon belül a folyamatokat szeretnénk felülvizsgálni és javítani. Az előzetes megállapodásban elegendő az előírt követelményeket megadni? Vagy kötelező már az előzetes megállapodást is a munkaszerződéssel egyező tartalommal elkészíteni és aláíratni (azzal a kivétellel, hogy az alapbér tekintetében a munkavállaló javára eltérhet a munkavállaló, illetve a munkaviszony kezdetének pontos napja a tartózkodási engedély alapján kerül be a munkaszerződésbe)?
Részlet a válaszából: […] ...ettől eltérő megállapodása érvénytelen. Ez alól csak az képez kivételt, hogy a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő díjazás mértékétől a felek a harmadik országbeli állampolgár javára eltérhetnek [Flt. 7. § (7) és (9) bek.]. A feleknek tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Távolléti díj a szabadság időtartamára

Kérdés: Egy havidíjas munkavállaló 5 nap szabadságot vesz igénybe 2013. január hónapban. Mennyi a távolléti időre és a ledolgozott időre járó juttatása 300 000 forintos szerződés szerinti alapbér esetén? Az Mt. 149. §-a alapján (174 órás osztószám) lehet, hogy a havi juttatása el fog térni az alapbérétől pozitív vagy negatív irányba is?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bek.]. Ha januárban 23 munkanap volt, és a munkavállaló 5 munkanapot volt szabadságon, akkor a ledolgozott idő 18 munkanap. Az erre járó díjazása: 13 792 Ft x 18 = 248 256 Ft.Megállapíthatjuk, jelen esetben a munkavállaló az 5 munkanap szabadságára és a ledolgozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...eltérő foglalkoztatás (pl. egyes pótlékok elvesztésével), az új törvény ugyanis csak az alapbér megőrzését garantálja. A díjazás vonatkozásában fontos változás továbbá, hogy a törvény átirányítás esetén nem teszi kötelezővé helyettesítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.