Behívás – idő- és bérelszámolás

Kérdés: A behívásos munkaviszonnyal kapcsolatban az alábbi elszámolási kérdésekre szeretnénk választ kapni. Ha a munkavállalónak többet kell dolgoznia a munkaszerződésben meghatározottnál, de a maximum hat órán belül, akkor ez túlórának minősül? Például, napi négyórás munkaszerződést írnak alá, de egyes esetekben öt órát is kell dolgozni a munkavállalóknak, akkor ezt túlórának kell elszámolni? Minden esetben a ténylegesen ledolgozott óraszám után kell a bért megfizetni? Ha a munkavállaló nem dolgozza le a munkaidőkeretben teljesítendő óraszámot, akkor a munkáltatónak állásidőt kell fizetnie? Abban a hónapban, amikor nincs behívás, nincs bérfizetési kötelezettség sem? Amennyiben a foglalkoztató a munkavállalót csak januárban és augusztusban hívja be, a köztes időben jogosult a munkavállaló betegszabadságra, táppénzre? Valamint ha szeptember hónapban beteg, a biztosításban töltött napjainak száma mennyi lesz, ha január 1-jével kezdődött a munkaviszonya? Hogyan történik a szabadság és betegszabadság kiadása?
Részlet a válaszából: […] ...Ezen értelmezés szerint a munkavállaló csak akkor köteles munkát végezni, ha erre a munkáltató kifejezetten utasítja ("behívja"), ám díjazást is csak a ténylegesen ledolgozott órák után kap. Ez alapján a munkáltató elkerülheti az állásidőt, akár olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Részmunkaidőben tovább dolgozó szabadságára járó távolléti díj

Kérdés: A kismama a szülés előtt 8 órás munkaviszonyban dolgozott. Amikor letelik a TGYÁS, GYED ideje, visszamenne dolgozni a munkahelyé­re, de csak 6 órában. Először kivenné a felgyülemlett szabadságait. Az Mt.-ben nem találok olyan rendelkezést, amely azt írja elő, hogy a munkáltatónak több távolléti díjat (8 óra/nap) kellene fizetnie a szabadság idejére, mint amennyi járna a munkavállalónak (6 óra/nap). Jól gondolom, hogy ilyenkor a szabadság idejére nem kell figyelembe venni azt, hogy korábban 8 órás volt? Azaz csak a következő bért kell kapnia, ha minimálbéres: 6 x 584 Ft = 3504 Ft/munkanap, mivel jelenleg a munkaideje napi 6 óra, és 6 óra munkavégzés alól mentesül a szabadság ideje alatt.
Részlet a válaszából: […] ...napi munkaidő és az arra járó bér lesz. Azaz ha már megtörtént a munkaszerződés módosítása, akkor az alacsonyabb, napi 6 órára járó díjazást kell figyelembe venni.A kérdés szerinti számítás tehát a fenti feltételekkel helyes. Megjegyezzük, hogy mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Rendkívüli munkaidő egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Munkaügyes fórumon olvastam az alábbit: "Az egyszerűsített foglalkoztatottnak, a napi 8 óra feletti munkaidőre, az alapbéren felül 50% »túlórapótlékot« is kell fizetni." Önök szerint egyszerűsített foglalkoztatásban annál a személynél, aki egy napot dolgozik, 12 órát, amiből 1 óra szünet, akkor a dolgozónak jár túlóra? Miért kellene neki túlórát fizetni, amikor ő csak egy napot dolgozik? Felmerülhet egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatosan egyáltalán a túlóra fogalma?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell alkalmazni (Mt. 203. §). A napi munkaidőre (Mt. 92. §), valamint a rendkívüli munkaidőre (Mt. 107. §) és annak díjazására (Mt. 143. §) vonatkozó szabályok a felsorolásban nem szerepelnek. Ebből következően egyszerűsített foglalkoztatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Alkalmi munkavállalás és a munkaviszony

Kérdés: Egyik munkavállalónk jelenleg GYED-en van. Foglalkoztathatjuk-e alkalmi munkavállalóként hétvégenként, vagy csak munkaviszonyban lehet nálunk?
Részlet a válaszából: […] ...sem jár azonban GYED – egyéb jogszabályi rendelkezések mellett –, ha a jogosult a gyermek egyéves kora előtt bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a nevelőszülői foglalkoztatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...eltérő foglalkoztatás (pl. egyes pótlékok elvesztésével), az új törvény ugyanis csak az alapbér megőrzését garantálja. A díjazás vonatkozásában fontos változás továbbá, hogy a törvény átirányítás esetén nem teszi kötelezővé helyettesítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Behívásos munkavégzés díjazása

Kérdés: A behívásos munkavégzéssel kapcsolatban szeretnék feltenni három kérdést:
1. -Ha a szerződésben havibér van kikötve, és a heti munkaidő 20 óra, de az adott hónapban csak 50 órát dolgozott a munkavállaló, akkor csak az 50 órára eső díjazást kell kifizetni?
2. -Amennyiben órabér van feltüntetve a szerződésben, akkor csak a teljesített órákra kell bért fizetni, vagy a szakmának megfelelő bért (garantált bér/minimálbér) a heti munkaidőnek megfelelően ki kell a munkavállalónak fizetni?
3. -Egy már meglévő munkaviszony "felcserélhető" egy munkaszerződés-módosítással behívásos munkaviszonyra, vagy a már meglévő munkaviszonyt meg kell szüntetni, és egy teljesen új munkaviszonyt kell létesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...Tehát a munkavállaló csak akkor köteles munkát végezni, ha erre a munkáltató kifejezetten utasítja (behívja), általános szabályként díjazásra is csak akkor jogosult, ha munkavégzésre ténylegesen be is hívják. Ugyanakkor a behívás alapján történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Portás munkakörben foglalkoztatottak munkaidő-beosztása

Kérdés: Milyen jellegű munkaszerződéssel lehetne törvényesen foglalkoztatni két munkavállalót portás munkakörben, ha hétvégén kellene munkát végezniük egymást váltva, 6-tól 18 óráig és 18 órától 6 óráig tartó műszakokban? Megoldás lehet-e az egyhavi munkaidőkeret? Milyen munkaidőnek felelne meg a fenti időtartamú foglalkoztatás, hogyan befolyásolja ezt a fizetett szabadság és a fizetett ünnep, főként ha hétvégére esik? Milyen műszakpótlékra lennének jogosultak a munkavállalók?
Részlet a válaszából: […] ...kiadása kötelező [Mt. 124/A. § (3)bek.]. Vasárnapi munkavégzés esetén a munkavállalót ilyen esetben külön pótlékvagy egyéb díjazás nem illeti meg, amennyiben a foglalkoztatásra rendesmunka­időben kerül sor. Munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Részmunkaidő – egyoldalúan?

Kérdés: Minisztériumi háttérintézményként van-e lehetőségünk – az alapító jóváhagyása nélkül – az eddigiekben 8 órában dolgozó, előrehozott nyugdíjazásra jogosult ügyintéző munkaidejét 6 órára csökkenteni? Amennyiben az illető ügyintéző nem fogadja el a felkínált módosítást, a Kjt. mely szakaszára való hivatkozással szüntethető meg a jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] Közalkalmazottak esetén a kinevezésnek a Kjt. 21. § (3)bekezdés szerint a munkaidő mértékét nem kell kötelezően tartalmaznia,ugyanakkor a kinevezésben foglalt eltérő megállapodás hiányában a közalkalmazottijogviszony teljes munkaidőre jön létre. Így ha a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Szabadságra fizetendő összeg GYES-ről visszatérő esetén

Kérdés: Az új szabályok szerint csak 6 órában lehet GYES mellett dolgozni. Kismama dolgozónk visszatér a fizetés nélküli szabadságáról, ezért szerződését úgy módosítjuk, hogy 6 órás munkaidőt állapítunk meg. Kérdésünk: a távolléte alatt felgyülemlett szabadsága kiadásakor a távolléti díjat mi szerint állapítjuk meg? A korábbi 8 órás munka­időre járó bére, vagy a módosított szerződés alapján a 6 órás bére alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidőmértékével összefügg" – és az Mt. 142/A. § (1) bekezdése – "az egyenlő, illetveegyenlő értékűként elismert munka díjazásának meghatározása során az egyenlőbánásmód követelményét meg kell tartani" – alapján a munkaszerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Prémiuméves kiegészítő nyugdíjpénztári tagsága

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk, aki 2009-ben lépett be a prémiumévek programba, azzal fordult hozzánk, hogy térítsük meg önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári tagsági díját. Szerintünk ez nem szerepel a Péptv.-ben, és a kapcsolódó rendelet szerint sem kapunk erre költségvetési támogatást. A kollektív szerződésünk kizárja, hogy prémiumévesnek ilyen támogatást nyújtsunk. A kolléganő szerint ez sérti az egyenlő bánásmód elvét. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...felmerülő feladatok ellátásának kötelezettsége, ezértcserébe pedig az időarányosság elvében foglaltaknál kedvezőbb, a korábbidíjazás 70%-ának megfelelő mértékű juttatás illeti meg a programban résztvevőt. Így a prémiumévest jogszerűen zárhatta ki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.