Keresőképtelen testépítő – aranyérem a betegszabadság alatt

Kérdés: Van egy kollégánk, aki amatőr testépítő, és versenyeken vesz részt. A közösségi oldalán találtunk egy posztot egy ausztriai versenyről, amelyet megnyert, viszont azon a napon betegszabadságon volt. Mit tehet ilyenkor a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére, ilyen a kieső munkavégzés és a betegszabadságra járó díjazás fizetése miatti, munkáltatót ért károk esete is [Mt. 8. § (1)–(2) bek.]. A munkavállaló az együttműködési,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

"Fizetett ünnepre" járó díjazás és a keresőképtelenség

Kérdés: Ha egy munkaszüneti nap (május 1.) hétfőre esik, és a következő munkanaptól (május 4-től) a munkavállaló táppénzes állományban van, jár-e neki munkabér az ünnepnapra (május 1-jére)?
Részlet a válaszából: […] ...ünnepnek". Mivel ezen a munkaszüneti napon a kérdés szerinti esetben a munkavállaló nem keresőképtelen, a "fizetett ünnepre" járó díjazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Távollét bűnügyi közvetítői eljárásban való részvételre

Kérdés: Egyik munkatársunknak pár hónapja ellopták a laptopját. A rendőrségi meghallgatásán vállalta, hogy az ügy gyors lezárása érdekében közvetítői eljárásra kerüljön sor. A kormányhivataltól idézést kapott a közvetítői eljárásra, ami munkaidőre esik. Ez ilyenkor igazolt távollétnek minősül, vagy a kollégának szabadságot kell kivennie erre a napra? Ha kötelező elengednünk, kell-e valamilyen díjazást fizetni részére e napra, illetve ledolgoztatható-e később ez az időszak? Megteheti-e a munkáltató, hogy az idézés ismeretében módosítja a munkaidő-beosztást, és inkább pihenőnapot oszt be ekkorra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól bíróság vagy hatóság felhívására, illetve az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra [Mt. 55. § (1) bek. i) pont]. Mint látható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Munkaidő-elszámolás és táppénzre való jogosultság

Kérdés: A munkavállalók megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak, és a munkáltató tb-kifizetőhely lett. Probléma adódott azzal kapcsolatban, hogy ha táppénzes lesz a munkavállaló, akkor hogyan alakul a bérelszámolás. Minden napjuk munkanap, nem általános munkarendben dolgoznak. Például a dolgozónak a beosztása szerint a munkanapjai hétfő, kedd, szerda, vasárnap (négy nap, a többi pihenőnap). Ha már kimerítette a 15 nap betegszabadságot a munkavállaló, és a táppénzes papírja hétfőtől vasárnapig szól, akkor ő ebben az esetben hét nap táppénzre jogosult? Vagy csak a beosztás szerinti napokra kaphat a kifizetőtől táppénzt, azaz csak négy napra? Tehát a másik három napra nem jár díjazás, mert azt pihenőnapnak kell venni, mert úgy volt beosztva?
Részlet a válaszából: […] Az Ebt. szerint a táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. Nem jár azonban táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult, illetőleg amely alatt a biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Közalkalmazotti szabadság és munkavégzés alóli mentesülés a munkáltató hozzájárulásával

Kérdés: A Kjt. egyértelműen rögzíti a közalkalmazottakat megillető alap-, illetve pótszabadság mértékét. Az Mt. 135. §-a alapján az Mt.-ben rögzített alapszabadság mértékétől kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Az Mt. 135. §-a – a (4)–(6) bekezdések kivételével – a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazandó. Kérdésünk, hogy a felek a kinevezésben megállapodhatnak-e a Kjt.-ben rögzítetthez képest magasabb mértékű alapszabadságban, illetve megállapodhatnak-e több pótszabadságban, vagy ehhez mindenképpen kollektív szerződés szükséges? Hogyan kell értelmezni az Mt. 146. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezést? Milyen esetekben kerülhet sor arra, hogy a munkavállaló a munkáltatója hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól? Ez csak néhány óra, vagy akár egy teljes munkanap mentesülést is jelenthet? Ilyen esetben a kiesett munkaidőre a felek akár távolléti díj fizetésében is megállapodhatnak?
Részlet a válaszából: […] ...ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás [Mt. 146. § (2) bek.]. Ebben az esetben a mentesülés minden körülménye a felek megállapodásától függ. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Felmentési idő tartamára eső munkaszüneti nap

Kérdés: A felmentési időbe munkaszüneti nap esik. Beleszámít-e a felmentési idő napjainak számába, illetve jár-e erre díjazás? Ha a munkaszüneti nap a betegség (keresőképtelenség) idejére esik, jár erre a napra betegszabadság és távolléti díj?
Részlet a válaszából: […] ...a felmentési időbe, ezzel a felmentési idő tartama nem hosszabbodik meg.A felmentési időre eső munkaszüneti napra az alapján jár díjazás, hogy a munkavállaló egyébként kapna-e távolléti díjat a munkaszüneti napra. A törvény szerint ugyanis, a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Távollét tartama munkaidőkeret alkalmazásánál

Kérdés: Háromhavi munkaidőkeret alkalmazása esetén az új szabadságolási szabályok miatt – melyek alapján az egyenlőtlen beosztás miatt órákban kell nyilvántartani – előfordulhat, hogy a tizenkét órás munkavégzésre beosztott napra szabadság kerül kiadásra, és emiatt a munkaidőkeret óraszámát meghaladja a ledolgozott órák száma, hiszen a szabadságot is tizenkét órában vettük figyelembe. Ilyen esetben a szabadságot a munkaidőkeret óraszámába be kell számítani, avagy – mivel nem történik a szabadság napján munkavégzés, ezért – ez a munkaidőkeret óráiba nem számít bele? Ha viszont beleszámít, akkor milyen díjazás jár ezen pluszórákra?
Részlet a válaszából: […] A törvény rendelkezései értelmében a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás, így munkaidőkeret alkalmazása esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Nagyszülő halála esetén járó távollét

Kérdés: A munkavállaló nagyszülőjének halála esetén kell-e a munkáltatónak két nap távolléti díjat fizetnie alkalmazottjának? Úgy is kérdezhetném, hogy a nagyszülő egyenes ágbeli rokona-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...napra a munkavállalóttávolléti díj illeti meg [Mt. 151. § (2) bek. b) pont], a fennmaradó mentesülésiidőtartamra pedig nem jogosult díjazásra, az fizetés nélküli szabadságkéntkezelendő.A törvény értelmében közeli hozzátartozó a házastárs, azegyenes ágbeli rokon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Betegszabadság számítása heti pihenőnapra eső munkaszüneti napon

Kérdés: Munkavállalóink hétfőtől péntekig dolgoznak, szombat-vasárnap pihenőnap. Ha betegszabadságon van egy munkavállaló, és a betegszabadság időtartamába egy olyan szombat vagy vasárnap is beleesik, amely egyben munkaszüneti nap is, erre a napra is megilleti őt a betegszabadság idejére járó díjazás?
Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe venni. E szabálycélja, hogy a beteg a munkavállaló ugyanannyi napra kapja meg a munkabérhelyett a betegszabadságra járó díjazást, mintha dolgozna. Mindez a kérdésbenszereplő tényállásra vetítve azt jelenti, hogy ha a munkavállalóbetegszabadsága alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Keresőképtelen betegség – a szabadságok kiadása

Kérdés: Munkavállalónk lassan egy éve betegeskedik. Keresőképtelenségének időtartama hamarosan meghaladja a táppénzre jogosító időt. Azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy anyagi nehézségeire tekintettel adjuk ki számára a betegség miatt eddig ki nem vett 30 nap rendes szabadságát (fizetve a távolléti díjat), valamint biztosítsuk neki az idei, 2009-re járó 15 munkanap betegszabadságát (távolléti díjának 80%-ának megfizetése mellett). Ilyen kéréssel eddig nem találkoztunk, mit tegyünk?
Részlet a válaszából: […] ...válaszunkat szükséges kettéválasztani a rendes szabadság,valamint a betegszabadság szempontjából. Az előbbi kiadását és annak arányosdíjazását az anyagi nehézségekre hivatkozással sem kérheti a keresőképtelenmunkavállaló. Erre csak akkor lesz jogosult, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.