Külföldre utazás ideje kötetlen munkarendben

Kérdés:

Kötetlen munkarendű munkavállalónk munkaköre a munkáltató ügyfeleivel való személyes kapcsolattartás ("területi képviselő"), és ebből kifolyólag állandó munkavégzési hellyel nem rendelkeznek. Ha külföldre kell utaznia, hogy tárgyaljon a külföldi ügyféllel, és ez az utazás vasárnap történik, viszont a tényleges munkavégzésre csak hétfőn kerül sor, akkor ez a vasárnapi utazás munkaidőnek minősül-e? Ha igen, milyen díjazás jár arra?

Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Tanú részére fizetett munkabér költségének viselése

Kérdés: A bírósági tanúként idézett dolgozó távolléti díját a munkáltatónak kitől kell igényelnie?
Részlet a válaszából: […] ...más eljárási szerepben, vagy – jellemzően – tanúként is részt vehet az eljárásban; a mentesülés ettől függetlenül megilleti. Díjazás ugyanakkor csak abban az esetben jár, ha tanúként hallgatják meg [Mt. 146. § (3) bek. c) pont], ilyenkor távolléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Telephelyek közötti utazás minősítése gépjárművezetők esetén

Kérdés: Cégünk tevékenysége közúti áruszállítás. Telephellyel rendelkezünk Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet az átpakolás után gépjárművezetőink "leterítenek". A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a Hajdú-Bihar megyei telephelyünkre, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. Az Szja-tv. alapján a két telephely közötti utazás véleményem szerint kiküldetésnek tekintendő, melynek költségét kiküldetési rendelvény alapján fizeti ki cégünk a gépjárművét használó munkavállalónak, valamint minden munkavállaló megkapja az 500 forint napidíjat. A gépjárművezetők munkaszerződésében a Kt.-vel egyezően a munkahely változóként van megjelölve. Az Mt. szerinti kiküldetés szerintem nem értelmezhető, mivel nem munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzésről van szó, de a munkába járás kritériumának sem felel meg, mivel nem a lakó- vagy tartózkodási helyről indul az utazás. Munkaügyi szempontból kiküldetésnek minősül-e a két telephely közötti utazás, beleszámít-e a munkaidőbe, milyen térítés jár ezen időre, vonatkozik-e rá az évi 44 munkanap korlátozás?
Részlet a válaszából: […] ...időnek tekintendő, amelyre a Kt. 18/I. §-a szerint az Mt. 144. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ügyelet esetére járó díjazás, azaz 40 százalékos bérpótlék illeti meg a munkavállalókat. Ez azt jelenti, hogy azok a munkavállalók, akik az utazás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Elszámolási kötelezettség – meddig terheli a munkáltatót?

Kérdés: Egy munkavállaló 2002-ig visszamenőleg minden hónapra vonatkozóan kéri felülvizsgálni a részére kifizetett munkába járási költségtérítés helyességét és az elszámolt túlórákat. A kérését írásban nyújtotta be a munkáltatónak. Köteles-e a munkáltató a kérésnek eleget tenni, és ha igen, milyen időtartamra visszamenőleg, tekintettel arra, hogy a bérjegyzéken a munkavállalónak lehetősége volt és van az elszámolás ellenőrzésére?
Részlet a válaszából: […] ...eltérni nem lehet. Azírásbeli elszámolásnak tartalmaznia kell a rendkívüli munkavégzés, az ügyeletés a készenlét jogcímén kifizetett díjazást is (Mt. 160. §).A munkaviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt évül el.Az igény elévülése az esedékessé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.