3 talált cikk az intézményvezető , illetmény , fenntartó , közalkalmazotti jogviszony , díjazás kifejezésre

Kérdés: Vezetőnk negyven év szolgálati idővel nyugdíjba vonul. Július 31-ig van állományban, utána a munkáltató kiadja a szabadságát, majd nyolc hónap felmentési idő következik, amit a fenntartó engedélyével nem kell munkával töltenie, mentesül a munkavégzés alól, mivel egy munkahelyen töltötte a közalkalmazotti jogviszonyát. A vezetői ciklus második évében van jelenleg. Így számítva 2021. április-május a nyugdíj kezdete. Ilyen esetben törvényileg mikor szabályos a vezetői pozíció meghirdetése, a pályázat kiírása? Én mint helyettes pályázatot szeretnék beadni. A fenntartó közölte, hogy a felmentési idő első négy hónapjában nem vehetünk fel embert, csak a felmentési idő második négy hónapjára. Gondolom, a vezetői feladatok ellátásával engem mint helyettest fognak megbízni. A vezető távolléte – a szabadság, illetve a munkavégzési kötelezettség alóli felmentés – alatt a vezetői feladatok ellátása a szervezeti és működési szabályzat alapján történik, vagyis a feladataim közé tartozik. Ezt óvodai csoportbeli tevékenységem mellett kell ellátnom, vagy már óvodai csoport vezetése nélkül? A bérezés hogyan alakul, amennyiben vezetői feladatok ellátásával is megbíznak? Ugyanennyi illetményért a plusz vezetői feladatokat el kell látnom? Hatcsoportos óvodáról van szó. A jelenlegi vezetővel harminc éve dolgozunk együtt, én öt éve helyettesként. Együtt vezettük az intézményt, készülve a nyugdíjazására. A folyamat és a díjazás kérdése nem világos számunkra (az óraszámok alakulása, a munkaidő, a vezetői pótlék a szabadságára és a felmentési idejére, vezetői pályázat meghirdetésének ideje).

Kérdés: A fenntartóhoz tartozó egyik intézmény igazgatói munkakörét pályázat alapján, az intézmény jelenlegi igazgatóhelyettese nyerte el 2015. január 1-jétől. A vezetői megbízás elkészítésekor szembesültünk azzal, hogy az igazgatóhelyettes közalkalmazotti kinevezésében a garantált illetmény és a munkáltatói döntésen alapuló illetmény összege több mint háromszorosa a fenntartó többi intézményvezetője illetményének. Ráadásul igazgatóhelyettesként a vezetői pótléka a tízszerese a jogszabályok szerint adható vezetői pótléknak. Az igazgatói megbízás megadásával együtt csökkenthető-e az új igazgató összes illetménye mintegy kétharmadával, annak ellenére, hogy a fentiek szerinti magas illetmény a közalkalmazotti kinevezésében rögzítve van? A jogszabályellenesen megállapított vezetői pótlékot a vonatkozó szabályok szerint korrigálva meg lehet-e állapítani?

Kérdés: Az egyik fenntartásunkba tartozó két tannyelvű középfokú közoktatási intézményben német nyelvtanári munkakörben foglalkoztatnak egy pedagógust. A pedagógusnak orosz-német szakos egyetemi szintű diplomája van, de csak a német szakját hasznosítja, német nyelv és célnyelvi civilizáció oktatása során. A célnyelvi civilizációt a Nemzeti alaptanterv szerint kizárólag az adott idegen nyelven kell oktatni. A pedagógusnak – a célnyelvi civilizációs ismeretek oktatásáért – az intézményvezető idegennyelv-tudási pótlékot állapított meg, a fenntartó álláspontja szerint azonban őt ez nem illeti meg, tekintettel a Kjt. 74. §-ának (4) bekezdésére, mely szerint: nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék a nyelvtanári, tolmácsi, valamint a fordítói (revizor-fordítói) munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján. Kérdésünk az, hogy a célnyelvi civilizáció oktatása nyelvtanári munkakörbe tartozó feladatnak minősül-e (tekintettel arra is, hogy nincs külön egyetemi vagy főiskolai szintű, célnyelvi civilizációs ismeretek szakos szakképzettség, hanem ezt a tantárgyat a német nyelvszakos diploma használatával lehet tanítani), illetve arra, hogy a célnyelvi civilizáció oktatása során a magyar nyelv használatára nem kerül sor, csak a német nyelvére? A Kjt. 74. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis csak az a közalkalmazott jogosult idegennyelv-tudási pótlékra, aki olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett indokolt meghatározott idegen nyelv rendszeres használata, nem pedig csak az idegen nyelv használatára kerül sor.