"Túlvett" szabadság visszakövetelése

Kérdés: Egy szakkönyv szerint, ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkában töltött időre megilletné, a közalkalmazott által igénybe vett többletszabadság nem követelhető vissza, a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére, illetve az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered. Továbbá az Mt. 164. §-a úgy szól, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A fent idézett jogirodalmi megállapítás szerint, ha tehát a közalkalmazott megszünteti a jogviszonyát, és a jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett ki, mint ami időarányosan járt volna neki, a többletszabadság értékének rendezésére nem tartalmaz normatív szabályozást sem az Mt., sem a Kjt. annak ellenére, hogy ez a munkáltatónak rendkívül méltánytalan helyzetet teremt. Fokozottan jelentkezik ez a probléma abban az esetben, ha a közalkalmazott próbaidő alatt, azonnali hatállyal szünteti meg a jogviszonyát. A fentiek alapján kérném szíves állásfoglalásukat, van-e a munkáltatónak bármilyen lehetősége arra, hogy a fent vázolt, számára méltánytalan helyzetet a jogszabály keretei között reparálja?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett munkabért köteles visszafizetni. A "túlvett" szabadságot csak akkor nem kellett visszafizetni, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, vagy a munkavállalót sorkatonai, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Bérből levonás távollét miatt

Kérdés: Vonhatnak-e le a béremből, ha betegség miatt nem megyek be dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...helye semmilyen levonásnak.Ettől eltérő eset, ha a munkavállalónak egy adott időszakra a távollét miatt nem is jár a munkáltatótól díjazás – például ilyen a keresőképtelenség [Mt. 55. § (1) bek. a) pont] tartama, ha arra betegszabadság már nem illeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Munkavállalói tájékoztatási kötelezettség megsértése a felmondási idő alatt

Kérdés: Felmondásom alatt táppénzre mentem, miután a munkáltatóm nem engedett dolgozni, ezt azonban nem jeleztem neki. A mai nappal lejárt a felmondási idő, és ezzel együtt a táppénzes állományt is megszüntettem. Milyen következményekkel jár a keresőképtelenség, illetve a táppénz le nem jelentése? Érdemes leadnom a táppénzes papírt az egykori munkáltatóm számára?
Részlet a válaszából: […] ...szegte meg, a munkáltatót pedig olyan helyzetbe hozta, hogy az aligha tudott eleget tenni jogszerűen egyéb, elsődlegesen a munka díjazásával, valamint a közterhek viselésével kapcsolatos kötelezettségeinek (pl. betegszabadságra járó díjazás, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Fizetés nélküli szabadság – külföldi munkavállalás céljából

Kérdés: Néhány hétre lehetőségem lenne külföldön jól fizető idénymunkát végezni, ezért fizetés nélküli szabadságot szeretnék kérni az itteni főnökömtől. Az erre irányuló kérelmemet köteles vagyok-e indokolni, ha pedig nem teszem, akkor megteheti-e, hogy nem enged el? Ha elenged, akkor azt milyen módon közölje, kell-e valamilyen megállapodást kötnünk, vagy elég, ha szóban hozzájárul? Jár-e nekem bármilyen juttatás erre az időre a törvény szerint?
Részlet a válaszából: […] ...alapján mentesül a munkavégzés alól, akkor a kiesett munkaidőre az Mt. rendelkezései alapján megállapodásuk szerint illeti meg díjazás [Mt. 146. § (2) bek.]. Ezért díjazás ezen időre az Mt. alapján nem jár.Vélhetően a munkáltató részéről rákérdeznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Megállapodás fizetés nélküli szabadságban

Kérdés: Az Mt. szabályai szerint, ha a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre olyan díjazásra jogosult, amilyenben a felek megállapodtak. Ez azt jelenti, hogy akár olyan megállapodást is lehet kötni, amely alapján a munkavállalónak ilyen esetben nem jár díjazás?
Részlet a válaszából: […] ...ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás [Mt. 146. § (2) bek.]. E szabály értelmében lehetséges olyan megállapodást is kötni, amely szerint a munkavállalónak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...eltérő foglalkoztatás (pl. egyes pótlékok elvesztésével), az új törvény ugyanis csak az alapbér megőrzését garantálja. A díjazás vonatkozásában fontos változás továbbá, hogy a törvény átirányítás esetén nem teszi kötelezővé helyettesítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Időarányosnál hosszabb szabadságra járó díjazás visszakövetelése

Kérdés: Cégünk egyik dolgozójának július 2. napjával megszűnt a munkaviszonya, és év közben több szabadságot vett ki, mint amennyi arányosan járt volna neki, ezért a júliusi bére negatív összeg lesz. Visszakövetelhetem tőle az így számfejtett nettó bért? A 08-as bevallás nem fogad el negatív összeget a bér soron. Hogyan kell a bevallásban ezt feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Nemkövetelhető vissza a túlfizetés, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazásavagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, vagya munkavállalót sorkatonai, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.