Gyermekgondozási szabadság után részmunkaidőben

Kérdés: Két munkatársunk 2021. január 1-jétől visszajött dolgozni gyermekgondozási szabadságról. Az egyik a szülés előtt 8 órás, a másik 6 órás napi munkaidőben volt foglalkoztatva. Visszatérésükkel, megállapodás szerint, napi 4, illetve 2 órás munkaidőben történik alkalmazásuk. Mind a két dolgozó elszámolása havibéres. Munkába állásuk előtt a ki nem vett fizetett szabadságukat, amely még a 8, illetve 6 óra/nap munkaviszonyukra való tekintettel keletkezett, melyik alapbérrel kell számfejteni, 8 vagy 4 óra, illetve 6 vagy 2 óra?
Részlet a válaszából: […] ...csökkenteni. Ez megtörténhet rögtön a fizetés nélküli szabadság megszüntetése után, amely esetben a fizetett szabadságra járó díjazást már a csökkentett alapbérrel kell számítani. De nincs akadálya, hogy a felek a munkaidő mértékét a távollét ideje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Időarányos szabadság számítása

Kérdés: A munkavállaló 2016. január 1-jétől 2016. szeptember 30-ig nyolcórás munkaviszonyban állt, utána munkaszerződés-módosítással részmunkaidőben, napi négy órában lett foglalkoztatva. A munkaviszonya 2016. november 14-én megszűnt. 32 munkanap szabadság járna neki egész évre, amiben van négy munkanap gyermek után járó szabadság is. 10 munkanap szabadságot vett ki, még a nyolcórás munkaviszony alatt. A munkaviszony-megszűnésig járó szabadságot szabadságmegváltásként kifizetjük. Az időarányosan megváltott szabadságnapok száma mennyi? Valamint a gyermek utáni pótszabadság arányosítható-e? Jelen esetben a szabadságmegváltás számítását meg kell bontani a nyolcórás teljes munkaidős, illetve a részmunkaidőre való áttérés utáni időtartamra? Hiszen még a nyolcórás időszakából is maradt ki nem adott szabadság.
Részlet a válaszából: […] ...pedig az esedékessége időpontjában érvényes alapbérrel kell számolni [Mt. 148. § (1) bek. a) pont]. A szabadságra eső díjazás kiszámításánál (a pénzbeli megváltás esetét is ideértve) mindig az esedékességkor irányadó munkaidőt kell tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Részmunkaidőben a gyermekgondozási szabadság után – változik a távolléti díj összege

Kérdés: Egyik munkavállalónk eddig GYES-en volt, de most szeretne visszatérni dolgozni. Kérte, hogy amíg a gyermeke hároméves nem lesz, addig hadd dolgozzon 4 (négy) órás részmunkaidőben. Mi ezt nem ellenezzük, de először szeretnénk kiadni neki a felgyűlt szabadságnapjait. Úgy tudjuk, hogy ha részmunkaidőre módosítjuk a szerződését, akkor a szabadság kiadása során is már a részmunkaidős díjazása alapján kell kiszámolnunk a szabadság díjazását. Esetleg a szülési szabadság előtti teljes munkaidős bérét kellene alapul vennünk?
Részlet a válaszából: […] ...kell azonban jegyezni, hogy ha a módosítás a szabadság kivétele alatt hatályosul, és ezáltal a szabadság miatti távollét tartama során a díjazás összege változik, a szabadságnak a módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során is már a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Részmunkaidőben tovább dolgozó szabadságára járó távolléti díj

Kérdés: A kismama a szülés előtt 8 órás munkaviszonyban dolgozott. Amikor letelik a TGYÁS, GYED ideje, visszamenne dolgozni a munkahelyé­re, de csak 6 órában. Először kivenné a felgyülemlett szabadságait. Az Mt.-ben nem találok olyan rendelkezést, amely azt írja elő, hogy a munkáltatónak több távolléti díjat (8 óra/nap) kellene fizetnie a szabadság idejére, mint amennyi járna a munkavállalónak (6 óra/nap). Jól gondolom, hogy ilyenkor a szabadság idejére nem kell figyelembe venni azt, hogy korábban 8 órás volt? Azaz csak a következő bért kell kapnia, ha minimálbéres: 6 x 584 Ft = 3504 Ft/munkanap, mivel jelenleg a munkaideje napi 6 óra, és 6 óra munkavégzés alól mentesül a szabadság ideje alatt.
Részlet a válaszából: […] ...napi munkaidő és az arra járó bér lesz. Azaz ha már megtörtént a munkaszerződés módosítása, akkor az alacsonyabb, napi 6 órára járó díjazást kell figyelembe venni.A kérdés szerinti számítás tehát a fenti feltételekkel helyes. Megjegyezzük, hogy mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Távolléti díj – figyelembe veendő díjazási jogcímek

Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkavállalót távolléti díj illeti meg a szabadság tartamára. Az Mt. 148. §-ának (1) bekezdése értelmében a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Álláspontunk szerint a szabadság tartamára járó távolléti díj számításakor a 148. § (1) bekezdése értelmében, aki a távollétet megelőző 6 hónapban nem részesült teljesítménybérben, sem bérpótlékban, akkor a neki járó távolléti díjat kizárólag a távolléti díj esedékessége időpontjában érvényes munkaszerződésben meghatározott alapbér teljes összege figyelembevételével kell megállapítani. Helyes ezen értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe venni, hanem tételesen szükséges elszámolni és kifizetni a tényleges beosztás alapján. Ilyen esetben a szabadságnapra járó díjazás akkor is eltér az alapbértől, ha egyébként a 151. § szerint figyelembe veendő bérpótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Távolléti díj a szabadság időtartamára

Kérdés: Egy havidíjas munkavállaló 5 nap szabadságot vesz igénybe 2013. január hónapban. Mennyi a távolléti időre és a ledolgozott időre járó juttatása 300 000 forintos szerződés szerinti alapbér esetén? Az Mt. 149. §-a alapján (174 órás osztószám) lehet, hogy a havi juttatása el fog térni az alapbérétől pozitív vagy negatív irányba is?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bek.]. Ha januárban 23 munkanap volt, és a munkavállaló 5 munkanapot volt szabadságon, akkor a ledolgozott idő 18 munkanap. Az erre járó díjazása: 13 792 Ft x 18 = 248 256 Ft.Megállapíthatjuk, jelen esetben a munkavállaló az 5 munkanap szabadságára és a ledolgozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Rendkívüli munkaidőért járó pótlék figyelembevétele a távolléti díjban

Kérdés: Mely esetekben kell az új Mt. szerinti távolléti díj számításánál a túlórapótlékot figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj számítása során alapvetően a távollét esedékességének időpontjában érvényes alapbér [Mt. 148. § (1) bek.] egy órára számított mértékét kell korrigálni (növelni):a) a teljesítménybérrész egy órára számított mértékével (Mt. 150. §),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...eltérő foglalkoztatás (pl. egyes pótlékok elvesztésével), az új törvény ugyanis csak az alapbér megőrzését garantálja. A díjazás vonatkozásában fontos változás továbbá, hogy a törvény átirányítás esetén nem teszi kötelezővé helyettesítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Szabadságra fizetendő összeg GYES-ről visszatérő esetén

Kérdés: Az új szabályok szerint csak 6 órában lehet GYES mellett dolgozni. Kismama dolgozónk visszatér a fizetés nélküli szabadságáról, ezért szerződését úgy módosítjuk, hogy 6 órás munkaidőt állapítunk meg. Kérdésünk: a távolléte alatt felgyülemlett szabadsága kiadásakor a távolléti díjat mi szerint állapítjuk meg? A korábbi 8 órás munka­időre járó bére, vagy a módosított szerződés alapján a 6 órás bére alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidőmértékével összefügg" – és az Mt. 142/A. § (1) bekezdése – "az egyenlő, illetveegyenlő értékűként elismert munka díjazásának meghatározása során az egyenlőbánásmód követelményét meg kell tartani" – alapján a munkaszerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Felmentési időre járó átlagkereset

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...munkabérrelfizetett idők lehetnek azok az idők, amelyekben a munkavállaló mentesül amunkavégzési kötelezettsége alól, és ezen idő alatt díjazásban részesül (pl. aszabadság és más távolléti díjjal fizetett idő, illetve az állásidő). Azosztószámba természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
1
2