10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Román állampolgár – távmunkában Romániából
Kérdés:
Magyarországi székhellyel és telephellyel rendelkező magyar cégünk román állampolgárt szeretne foglalkoztatni könyvelői feladatokra, aki távmunkában dolgozna, mivel a magyar cégnek nincs Románia területén telephelye. A munkavégzés helye a romániai otthona lenne. Hogyan lehetséges munkaügyi szempontból megoldani ezt a helyzetet, ideértve a munkaszerződést, a bejelentést, a munkabér megfizetését és az adózást?
2. cikk / 10 Közös eladó foglalkoztatása egy közös üzlethelyiségben
Kérdés: Két cég, "A" és "B" (kapcsolt vállalkozások) árulná ki-ki alapon a maga áruját egy üzlethelyiségben, egy munkaviszonyban álló eladó közreműködésével. Az "A" cég munkavállalója napi 8 órában van jelenleg a cég állományában eladói munkaviszonyban. Milyen szerződés köthető az eladó és a "B" cég között ahhoz, hogy az "A" cég alkalmazottja a "B" cég áruját is tudja értékesíteni, és hogy természetesen honorálva is legyen a "B" cég értékesítései után? Megbízási szerződést vagy munkaviszonyt kell kötni? Ha esetleg kizáró oka van, akkor felmerülhet egy egyezményes szerződés lehetősége is a két cég között?
3. cikk / 10 Elszámolás éves munkaidőkeretben
Kérdés: Társaságunknál éves munkaidőkeretet alkalmazunk. Kollektív szerződéssel rendelkezünk. Termelési ütemtervünk az év első felében megkívánja az általános havi munkarendhez képest a több munkavégzést, ezért azt szombati napokra is elrendeljük. Jelenleg az improduktív, havibéres területeken az elrendelt szombati munkavégzések áthelyezett munkanapok formájában kerülnek érvényesítésre és kifizetésre az év második felében. Produktív, órabéres területeken viszont pihenőnapokat kapnak a dolgozók az alacsonyabb terhelésű második félévben az alapórabérrel kifizetett szombati napok helyett, melyekre ekkor már nem jár juttatás. Van olyan hónap, ahol plusz öt pihenőnap is jelentkezik, s ez dolgozóinknak jelentős jövedelemcsökkenést eredményez ezen időszakban. Megfelelő-e az alkalmazott gyakorlat?
4. cikk / 10 Sztrájk vagy munkavégzés megtagadása
Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom, és nagyon elégedetlen vagyok a jelenlegi munkakörülményekkel. Többször jeleztem ezt a felettesemnek, de változás nem történt. A kollégáim sajnos nem mernek szót emelni. Arra gondoltam, hogy annak érdekében, hogy nyomatékosítsam a helyzet tarthatatlanságát, sztrájkolni fogok. A munkáltatóm viszont azzal fenyeget, hogy emiatt felmond nekem. Megteheti ezt? Úgy tudom, hogy a munkavállalóknak van joguk a sztrájkhoz.
5. cikk / 10 Bérfizetési határidő különös bérelemeknél
Kérdés: A munkabér elszámolásának és kifizetésének határidejével kapcsolatos a kérdésem. A munkáltató az alapbéren felül több kiegészítő díjazást fizet, a juttatási szabályzatunk alapján. A tervező kollégák projektpótlékot, a kiküldetést teljesítők napidíjat kapnak, illetve mindenki jogosult egy bizonyos óraszám felett kiegészítő pótlékra. Az alapbérünket mindig megkapjuk a tárgyhónapot követő utalással, a következő hónap 10. napjáig legkésőbb. Azonban előfordul, hogy a pótlékokat, napidíjat nem kapjuk meg az egész bérszámfejtési hónapra, az utolsó egy-két hét rendszeresen elszámolatlanul marad. Ezeket csak a következő havi bérrel utalják, azzal a magyarázattal, hogy az adatokat nem tudják korábban feldolgozni. Szabályos-e ez az eljárás? Hova fordulhatunk munkavállalóként a panaszunkkal?
6. cikk / 10 Munkaszüneti napon végzett munka díjazása
Kérdés: Állattenyésztésben dolgozó munkavállalót rendes munkaidőre történő munkavégzés esetén a munkaszüneti napon végzett munkájáért milyen juttatások illetik meg? Például október 23-án tehenészetben dolgozó állatgondozó 8 órában végzi a munkáját. A napi teljesítményén, a távolléti díján felül 100% bérpótlék is megilleti? Mi történik, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik? Akkor az előzőekhez még az 50%-os vasárnapi pótlékot is el kell számolni?
7. cikk / 10 Külföldi kiküldetés utazási idejére járó díjazás
Kérdés: Külföldi kiküldetés szabályairól és a külföldi kiküldetéssel kapcsolatban fizetendő juttatásokról érdeklődnék. Az utazási idő tartamára mit kell fizetnie a munkáltatónak? Ez az időszak munkaidőnek számít?
8. cikk / 10 Elszámolási kötelezettség – meddig terheli a munkáltatót?
Kérdés: Egy munkavállaló 2002-ig visszamenőleg minden hónapra vonatkozóan kéri felülvizsgálni a részére kifizetett munkába járási költségtérítés helyességét és az elszámolt túlórákat. A kérését írásban nyújtotta be a munkáltatónak. Köteles-e a munkáltató a kérésnek eleget tenni, és ha igen, milyen időtartamra visszamenőleg, tekintettel arra, hogy a bérjegyzéken a munkavállalónak lehetősége volt és van az elszámolás ellenőrzésére?
9. cikk / 10 Részmunkaidő – az időarányos bér kérdései
Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a bér munkaidő-arányos csökkentése jogszerű, de a felek közötti megállapodás ettől eltérhet?
10. cikk / 10 Munkaidő-kedvezményre járó díj sztrájk alatt
Kérdés: A társaságunknál működő egyik szakszervezet sztrájkot kezdeményezett, és a munkavégzést is beszüntették. A sztrájkot szervező tisztviselő a sztrájk végeztével jelezte, hogy igényt tartana a munkaidő-kedvezmény miatt neki járó díjazásra. Ilyen esetben is kötelesek vagyunk fizetni?
