3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Eltérés a kollektív szerződéstől a munkavállaló javára
Kérdés: Ügyfelünk kollektív szerződésében rögzítve van, hogy az érintett munkavállalók az ügyeletért mennyi bérpótlékot kapnának. A munkáltató ettől el szeretne térni, mégpedig a munkavállaló javára. Egy különmegállapodással a munkáltató és a munkavállaló között el lehet-e térni a hatályos kollektív szerződés vonatkozó rendelkezésétől? Egyfelől a munkavállaló javára történne az eltérés, ugyanakkor a kollektív szerződésben nem fél a munkavállaló, az a munkáltató és a szakszervezet között került megkötésre.
2. cikk / 3 Távolléti díj számítása szociális ellátó intézményben
Kérdés: Munkahelyemen két évvel ezelőtt fenntartóváltás történt, civilből egyházi fenntartású intézménnyé váltunk. Az új fenntartás második éve után – a fenntartó képviselője kérésére – új könyvelő került az intézménybe, aki ellátja a továbbiakban a bérszámfejtési feladatokat, valamint új bérprogrammal dolgozik. Az új bérprogrammal történő bérszámfejtés után az intézmény dolgozói egyöntetűen fizetéscsökkenésről számoltak be. A miértre a válasz az volt, hogy az előző bérprogram nem volt a szociális törvénynek megfelelő, a távollét idejére máshogyan kell számfejteni. Az új bérprogram alapján a távollét (szabadság, fizetett ünnep) idejére csak az alapbér jár, nem lehet figyelembe venni a pótlékokat (ágy melletti pótlék, vezetői döntésen alapuló pótlék, ágazati pótlék, szakképzettség után járó pótlék, vezetői pótlék stb.). Egyes dolgozók esetében ezen pótlékok együttesen ugyanannyi összeget képeznek, mint az alapbér. Önök szerint mi a jelenleg alkalmazandó eljárás a távollét idejére eső bér számfejtése esetén?
3. cikk / 3 Teljesítményromlás – nem alap a munkaidő-növelésre
Kérdés: Egyik szakmai vezetőnk decemberi körlevelében arra szólította fel a kollégákat, hogy az alacsony novemberi teljesítménymutatók miatt elvárja, hogy most egy ideig munkaidőn kívül is dolgozzanak, a szabadidő rovására. Lehetséges ilyen büntetés alkalmazása?
