Munkaidőkeretben elrendelt rendkívüli munkavégzés elszámolása

Kérdés: Munkaidőkeretben rendkívüli munkaidő elrendelése esetén a rendkívüli munkavégzés ellenértékét (a 100% pótlékot vagy 50% pótlék + pihenőnapot) az elrendelés hónapjában kell elszámolni, vagy elég a munkaidőkeret végén?
Részlet a válaszából: […] A rendkívüli munkavégzésért járó pótlék elszámolása attól függ, hogy milyen típusú rendkívüli munkaidőről beszélünk [Mt. 107. §]. Az első eset a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkavégzés. Például a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Munkaszüneti napra eső pihenőnap és a beosztható munkaidő

Kérdés:

Munkaszüneti napra járó távolléti díj elszámolása kapcsán nem ért egyet a kölcsönvevő és a kölcsönbe adó. Teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók végeznek munkát 6+2-es munkarendben, órabérben kapják a munkabérüket. A kölcsönbe adó álláspontja: egyenlőtlen munkaidő-beosztás (feltételezhetően munkaidőkeret) esetén az általános munkarend szerinti munkanapra (azaz hétköznapra) eső munkaszüneti nap esetén a napi munkaidő mértéke a munkaidőkeretben beosztható munkaidőből kiesik, azt a munkáltató a keret munkaóráiba nem számíthatja be [Mt. 93. § (2)–(3) bek.], akkor sem, ha a munkáltató tevékenysége engedi a munkaszüneti napon beosztás szerinti munkaidőben történő foglalkoztatást. A havibéres munkavállalók esetében nincs tételes szabály arra vonatkozóan, hogy az általános munkarend szerinti (azaz a hétköznapra eső) munkaszüneti napra (a "fizetett ünnepre") milyen díjazást kell részükre kifizetni; szemben az óra- vagy teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalókkal, akik esetében távolléti díjat kell az ilyen napra elszámolni [Mt. 146. § (1) bek. d) pont]. A "fizetett ünnep" díjazása a munkavállalót attól függetlenül illeti meg, hogy az érintett munkaszüneti napra be volt-e osztva, dolgozott-e; alapvetően azért, mert nem is lehet beosztani más napokra sem az ilyen napra eső munkaidőt. A kölcsönvevő álláspontja: a beosztás szerinti pihenőnapra eső munkaszüneti napi távolléti díjjal kapcsolatban érdemes megkülönböztetni, hogy történik-e munkavégzés vagy sem. Annak a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak, aki a pihenőnapját tölti ezen a napon, nem csökken a teljesítendő munkaideje [Mt. 146. § (1) bek. d) pont], így nem jár részére a 8 órára járó távolléti díj. A kölcsönvevő álláspontja helytálló, azaz ahol a 6+2 munkarend pihenőnapja munkaszüneti napra esik, a munkavállalót nem illeti meg távolléti díj?

Részlet a válaszából: […] ...(2) bek.]. Ez a számítási szabály minden munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó, függetlenül a munkarendtől és a díjazási rendszertől. Azaz, ha hétköznapra esik egy munkaszüneti nap, akkor az e napra eső, munkaszerződés szerinti munkaidővel nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Köztisztviselő rendkívüli munkavégzése szabadság alatt

Kérdés:

2022. december 22. napjától 2023. január 6. napjáig elrendelt igazgatási szünet volt a hivatalban. Kollégáink kötelezően ezekre a napokra szabadságot írtak ki. Munkatársaink 2022. december 26. és 27. napján kötelezően elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében naponta 5 órát dolgoztak. 2022. december 26. napjára 300%-os túlóra jár, ezért egyszer, mint fizetett ünnep, arra a napra megkapták a fizetésüket, és ezenfelül az 5 óra túlórára 200%-os túlóradíj lett számfejtve. 2022. december 27. napjára szintén teljes munkabért kaptak (hiszen fizetett szabadság), és ezenfelül az 5 órára 150%-os túlóradíj lett kifizetve. Helyes jártunk el így?

Részlet a válaszából: […] ...illetve a visszautazással, valamint a munkával töltött idő [Kttv. 103. § (6) bek.], ezért erre az időre a szabadságra járó díjazást sem kellett számfejteni – a ki nem adott szabadságot a köztisztviselőnek a későbbiekben ki kell adni (és majd akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Munkaszüneti nap elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés:

Az egyenlőtlen munkaidő-beosztású, megszakítás nélküli munkarendben dolgozó havibéres munkavállalók esetén társaságunk a ténylegesen ledolgozott munkaidőt figyelembe véve fizeti ki az alapbért. Jár-e díjazás – konkrétan 2022. november hónapra nézve – a megszakítás nélküli munkarendben, a tényleges ledolgozott munkaóra alapján foglalkoztatott munkavállaló részére a november 1-jei munkaszüneti napra abban az esetben, ha a beosztása szerint nem végez munkát?

Részlet a válaszából: […] ...szabály arra vonatkozóan, hogy az általános munkarend szerinti (azaz a hétköznapra eső) munkaszüneti napra (a "fizetett ünnepre") milyen díjazást kell részükre kifizetni; szemben az óra- vagy teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalókkal, akik esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Munkaszüneti nap munkaidőkeretben a Kttv. hatálya alatt

Kérdés: Közszolgálati jogviszonyban a közterület rendjének folyamatos fenntartása miatt a közterület-felügyelőink az általánostól eltérő munkarendben dolgoznak. A Kttv. 93. §-ának (2) bekezdése alapján önkormányzatunk rendeletben a július 1. napot munkaszüneti nappá nyilvánítja, amely a Kttv. 232/A. §-ának (1) bekezdése alapján a hivatal köztisztviselője számára munkaszüneti nap. Ha ez a nap minden dolgozónk számára munkaszüneti nap, tehát egy műszakos és eltérő munkarendben foglalkoztatott számára is, akkor beleszámít a munkarendbe vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...kevesebb munkaidő volt számára beosztható. Ha a munkaszüneti nap pihenőnapra esik, akkor nincs kiesett munkaidő, így értelemszerűen díjazás sem jár a munkaszüneti napra.(Kéziratzárás: 2022. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Szabadság részmunkaidőben egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Részmunkaidős dolgozónknak, aki heti négy órában dolgozik az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál, mennyi szabadság jár, és azt hogyan kell órakeretben elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...már más kérdés, hogy a részmunkaidős munkavállaló számára egy nap szabadságra a munkaidejével arányos, azaz időarányosan alacsonyabb díjazás jár. A heti négyórás munkaidő esetén az egy napra eső munkaidő 0,8 óra. Azaz, míg egy teljes munkaidős munkavállaló egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Teljesítendő munkaidő meghatározása munkaszüneti nap esetén

Kérdés: Egy általános munkarendben dolgozó munkavállaló 2020. október hónapban 21 munkanapon végez munkát, és van egy hétköznapra eső munkaszüneti napja is. Cégünknél a munkaszüneti nap munkanapnak minősül, ezzel növelt a havi kötelező óraszám is (pl. 2020. októberben nem 168, hanem 176 óra). A munkaszüneti nap távolléti díjjal kerül elszámolásra. Helyesen állapítottuk meg a ledolgozandó óraszámot? Ha nem, és a munkaszüneti nap nem minősül munkanapnak, akkor egy órabéres dolgozó, aki munkaszüneti napon pihenőnapra van beosztva, milyen díjazásra jogosult?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő mértékét a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani, amelynek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Havibér – a munkaszüneti napra járó rész számítása

Kérdés: 2019. november 4-én (hétfőn) kezdtem új munkahelyen dolgozni. Előző munkahelyemen a munkaviszonyom november 3-ával, vasárnappal ért véget. Mindkét helyen havibérben voltam/vagyok. Az előző munkahelyem novemberre nem akar már munkabért fizetni nekem, arra hivatkozva, hogy novemberben 3-ig, amíg ott volt munkaviszonyom, nem volt munkanap (nov. 1. ünnep, nov. 2-3. pedig hétvége). Az új munkahelyem tájékoztatása szerint viszont ők csak a november 4. utáni időszakra terveznek arányosan fizetni, mivel náluk ettől kezdve van munkaviszonyom. Tört hónap esetén, ilyen esetben, mi az időarányos munkabér számításának a helyes módja?
Részlet a válaszából: […] ...esetében nincs tételes szabály arra vonatkozóan, hogy az általános munkarend szerinti, azaz a hétköznapra eső munkaszüneti napra milyen díjazást kell fizetni; szemben az óra- vagy teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalókkal, akik esetében távolléti díjat kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Készenlét díjazása átalányként

Kérdés: Egészségügyi intézményünk fekvőbeteg-ellátási területét – 24 órás foglalkoztatás mellett – esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétben foglalkoztatott dolgozókkal is szükséges pótolni. A dolgozókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A beosztás szerinti munkaidejükön felül, esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétet is elrendelünk, természetesen a maximum napi 12 órát betartva. A készenlét idején előfordul, hogy a dolgozóknak be kell menniük az intézménybe, ami maximum négyórás ügyeletet igényel. Megállapítható-e egy általános díj a készenlét idejére? Például 60 150 Ft/24 óra, ami tartalmazza a készenléti időre járó munkadíjat (a 20%-os bérpótlékot) és a bent töltött időre járó díjazást (50%-os vagy 100%-os túlóra) is.
Részlet a válaszából: […] ...vagy munkaszüneti napon került sor (Mt. 143. §). A törvény megengedi, hogy a felek a munkaszerződésben a készenlétre járó díjazást átalány formájában állapítsák meg, amely magában foglalja a munkavégzés díjazását és a rendelkezésre állás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Munkaidőkeret kihasználatlan órái – a bérlevonás tilalma

Kérdés: A munkáltató munkaidőkeretben több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalókat, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazva. A munkavállalók havibéres díjazásban részesülnek, nem magasan kvalifikált, alacsony beosztású munkakörben dolgoznak. A munkáltató a hat hónapos munkaidőkeretben a heti két pihenőnapon túl kiegyenlítő (szabad)napokat is beoszt. Figyelmetlenség vagy egyéb ok miatt a munkaidőkeret végén kiderült, hogy több munkavállaló kevesebb óraszámot dolgozott, mint a keret általános munkarend szerinti törvényi órái összesen voltak. Az így "kiesett" munkaórákra jutó összeget – az előlegnyújtásból eredő követelés alapján – az utolsó havi munkabérből levonták, több mint nyolcvanezer forintot. Amennyiben a rövidebb ledolgozott munkaidő nem a munkavállaló(k) oldalán felmerülő okból alakult (nem volt betegség vagy saját kérés alapján távol), csupán a munkaidő-beosztása volt hiányos, hibás, megállapítható-e, hogy a munkáltató méltányos mérlegelés hiányában, aránytalan sérelmet okozott? Csak munkaügyi perben vagy egyéb módon is visszakövetelhető-e a levont munkabér? Felmerülhet-e, hogy a munkáltató gyakorlata, több munkavállalót is érintve, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató határozza meg (számítja ki); a munkaadó csak annak beosztásáról rendelkezhet.Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár, amire nézve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.
1
2
3
5