Munkaviszony megszűnése munkaidőkeretben – a napok minősítése

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 209. számában a 4090. számú kérdéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a járvány miatt nem ledolgozott, de kifizetett napok a visszavonás miatt visszamenőlegesen igazolt, nem fizetett napok lesznek? Vagy fizetés nélküli szabadság? A járvány idején pihenőnapként adtuk ki őket a munkaidőkereten belül. Ebben az esetben, ha valakinek ez folyamatosan akár több mint 30 nap volt, annak a folyamatos biztosítása is megszakad?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkáltatónak a munkaidőkeret miatti munkaszervezési lehetősége túlnyúlna a munkajogi kereteken, és a munkavállaló társadalombiztosítási jogállását is érintené, és nem csak a pénzbeli ellátások mértékére lenne hatással.A biztosítási jogviszony szünetelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Pedagógus szakmai gyakorlata – amikor a távollét is számít

Kérdés: Egy 2014. szeptember 1-jétől foglalkoztatott pedagógusunk 2017. július 10. és szeptember 30. között táppénzen volt, majd 2017. október 1-je és 2018. március 16. között CSED-et vett igénybe, 2018. március 18-tól április 17-ig GYED-et. 2018. június 12-én ismét aktív jogviszonyba került, de szabadságát töltötte. Mi vehető ezekből figyelembe szakmai gyakorlatként?
Részlet a válaszából: […] ...Fontos, hogy ebből a szempontból a munkajogi távolléti jogcím és nem az erre az időre kapott családtámogatási vagy társadalombiztosítási ellátás veendő figyelembe. Ilyen távollét a szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása, ápolása céljára kapott...delet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Betegség, baleset sztrájk idején

Kérdés: Társaságunknál a szakszervezet a bértárgyalások meghiúsulása miatt sztrájkot helyezett kilátásba. Hogyan kell kezelni azt a helyzetet, ha a sztrájkoló munkavállaló beteg lesz? E napra betegszabadságot kell neki kiadni, illetve jár a táppénz? Lehet-e üzemi baleset, ha a munkavállaló a sztrájk idején sérül meg a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […] ...Sztrájktv. szerint a sztrájk tekintetében a munkaviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási jogokra és kötelezettségekre a társadalombiztosítási jogszabályok az irányadók azzal, hogy a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni [Sztrájktv. 6......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Azonnali hatályú megszüntetés keresőképtelenség idején

Kérdés: Január 13-án két és fél éves munkaviszony után betegállományba kerültem. Január 18-án ajánlott levelet kaptam, miszerint munkaviszonyomat azonnali hatállyal, január 15-től megszüntették. Úgy tudtam, hogy a táppénz halasztó hatályú, tehát a lejáratát követő napon szűnik meg a munkaviszonyom. Február 7-én megjött ajánlott levélben a társadalombiztosítási kiskönyvem, ami szerint a biztosítási jogviszonyom január 15-től megszűnt. Betegszabadság vagy táppénz alatt megszüntetheti-e a munkaadó a munkaviszonyomat?
Részlet a válaszából: […] ...– február 7. napján – küldte meg Önnek a megszüntetéssel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott igazolások egy részét (e körben a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolványra utal a kérdés). Az igazolásokat a munkaviszony.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Biztosítási jogviszony megszakadása fizetés nélküli szabadságnál

Kérdés: A szolgálati időm alatt, ami kb. 44 év, többször voltam fizetés nélküli szabadságon. A fizetés nélküli szabadságok időtartama csak egyszer haladta meg a 30 napot, a többi esetben ennél rövidebb idő volt. Tudomásom szerint csak a 30 napot meghaladó esetben szűnik meg a biztosítási jogviszony, és ez kiesik a szolgálati időből. Kérdésem az, hogy a 30 napot meghaladó napok kiesése minden egyes alkalomra, vagy mindig egy aktuális teljes évre, vagy a teljes munkaviszonyban eltöltött időre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságnak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainál van jelentősége, ami a folyamatos biztosítási idő megszakításának minősül (Ebtv. 48/A. §). Ez többek között a táppénz mértékét befolyásoló tényező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Egyszerűsített foglalkoztatás – keresőképtelenség, betegszabadság nélkül

Kérdés: Az Mt. szerint az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó alkalmi munkásoknak nem jár betegszabadság. Hogyan kell értelmeznünk ezt a szabályt? Ha valaki megbetegszik, akkor azok a napok nem számítanak bele a jogviszonyába? Vagy kötelező szabadságolnom? Kell fizetni valamit a betegség miatt kieső napokra?
Részlet a válaszából: […] ...álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot (Eft. 10. §). Ezért a keresőképtelenség idejére táppénzt (mint pénzbeli egészségbiztosítási ellátást) nem igényelhet. A válaszban leírtak nemcsak az alkalmi munkára, hanem az egyszerűsített foglalkoztatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Vezető tisztségviselő táppénzre jogosultsága többes jogviszonyban

Kérdés: Cégcsoportunknál két cégnek ugyanaz az ügyvezetője, s mindkét cégnél munkaviszonyban látja el a tisztségét. Az ügyvezető 2010 novemberében betegszabadságra ment, majd táppénzes állományba került, így mindkét cég esetén ennek megfelelően számfejtettük az őt megillető munkabért. Az ügyvezető azonban igényt jelentett be, miszerint az egyik cég esetében valóban keresőképtelen volt, de a másik cég esetében – mivel nem jelentette be, hogy betegszabadságra ment volna, vagy táppénzes állományba került – megilleti őt a munkabére. Valóban helytelenül jártunk el, amikor annak ellenére, hogy az ügyvezető az egyik munkaviszonyában keresőképtelen állományban volt, a másik munkaviszonyában is keresőképtelennek tekintettük?
Részlet a válaszából: […] ...vagy annak megszűnését követő első, másodikvagy harmadik napon keresőképtelenné válik, és meghatározott mértékű pénzbeliegészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Az Ebtv. 44. § a) pontjaszerint keresőképtelen – egyebek mellett -, aki a betegsége miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Egyidejűleg fennálló munkaviszonyok – a betegszabadság kiadása

Kérdés: Egyik részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottunk egy másik munkáltatóval is jogviszonyban áll, úgy, hogy hétköznaponként minden délelőtt a másik cégnél kezd, és délutánonként dolgozik nálunk. A munkavállaló két hétre beteg lett, és a másik munkaviszonyában a betegszabadságra járó díjazását kapta. Kérdésem: a velünk fennálló munkaviszonyában szintén megilleti-e a törvény szerinti betegszabadság, vagy a másik munkáltatóval megosztva kell számolnunk? Netán párhuzamosan nem is lehet "két" betegszabadságon, hanem táppénzre jogosult csupán?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 137. § (1) bekezdése szerint a munkavállalót abetegsége miatti keresőképtelenség idejére – ide nem értve atársadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegségmiatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenöt munkanap...munkanap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Nyugdíjas munkavállaló – jár-e betegszabadság és táppénz?

Kérdés: Aki előrehozott nyugdíj mellett dolgozik, annak az új nyugdíjszabályok szerint felfüggesztik a nyugdíját. Ha közben beteg lesz, jár-e neki betegszabadság és táppénz?
Részlet a válaszából: […] ...– vagyis a munkaviszony -fennállása alatt keresőképtelenné válik, és emellett a Tbj-tv.-benmeghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésérekötelezett. Az Ebtv. 47. § (2) bekezdés e) pontja kimondja, hogy nem jártáppénz a saját jogú nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.