3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Szabadság kiadása az alkalmatlan munkavállalónak
Kérdés: Táppénzjogosultságom lejárt, de nem vagyok még munkaképes, a munkáltató elküldött az üzemorvoshoz, aki megállapította, hogy nem vagyok alkalmas. Szeretném kiíratni az előző évről megmaradt szabadságot. Ki lehet-e venni, hogy addig is meglegyen a jogviszonyom, ugyanis közben várom a foglalkozási megbetegedésről a határozatot?
2. cikk / 3 Közegészségügyi eltiltás esetén a keresőképtelenség első 15 napjára járó díjazás kötelezettsége
Kérdés: Az elmúlt időszakban 24 napot voltam táppénzen "7-es kóddal", vagyis közegészségügyi eltiltáson. A munkáltatóm azt a tájékoztatást adta, hogy a közegészségügyi eltiltásra figyelemmel nem neki kell az első 15 napra fizetnie járandóságomat, mert táppénz illet meg. Társadalombiztosítási ellátásból azonban végül járandóságomnak csak egy részét kaptam meg. Helyesen járt el a munkáltatóm, vagy ilyen esetben is ő köteles fizetni a táppénzem első 15 napját?
3. cikk / 3 Vezető tisztségviselő táppénzre jogosultsága többes jogviszonyban
Kérdés: Cégcsoportunknál két cégnek ugyanaz az ügyvezetője, s mindkét cégnél munkaviszonyban látja el a tisztségét. Az ügyvezető 2010 novemberében betegszabadságra ment, majd táppénzes állományba került, így mindkét cég esetén ennek megfelelően számfejtettük az őt megillető munkabért. Az ügyvezető azonban igényt jelentett be, miszerint az egyik cég esetében valóban keresőképtelen volt, de a másik cég esetében – mivel nem jelentette be, hogy betegszabadságra ment volna, vagy táppénzes állományba került – megilleti őt a munkabére. Valóban helytelenül jártunk el, amikor annak ellenére, hogy az ügyvezető az egyik munkaviszonyában keresőképtelen állományban volt, a másik munkaviszonyában is keresőképtelennek tekintettük?
