Pedagógus szakmai gyakorlata – amikor a távollét is számít

Kérdés: Egy 2014. szeptember 1-jétől foglalkoztatott pedagógusunk 2017. július 10. és szeptember 30. között táppénzen volt, majd 2017. október 1-je és 2018. március 16. között CSED-et vett igénybe, 2018. március 18-tól április 17-ig GYED-et. 2018. június 12-én ismét aktív jogviszonyba került, de szabadságát töltötte. Mi vehető ezekből figyelembe szakmai gyakorlatként?
Részlet a válaszából: […] ...Fontos, hogy ebből a szempontból a munkajogi távolléti jogcím és nem az erre az időre kapott családtámogatási vagy társadalombiztosítási ellátás veendő figyelembe. Ilyen távollét a szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása, ápolása céljára kapott...delet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Betegség, baleset sztrájk idején

Kérdés: Társaságunknál a szakszervezet a bértárgyalások meghiúsulása miatt sztrájkot helyezett kilátásba. Hogyan kell kezelni azt a helyzetet, ha a sztrájkoló munkavállaló beteg lesz? E napra betegszabadságot kell neki kiadni, illetve jár a táppénz? Lehet-e üzemi baleset, ha a munkavállaló a sztrájk idején sérül meg a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […] ...Sztrájktv. szerint a sztrájk tekintetében a munkaviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási jogokra és kötelezettségekre a társadalombiztosítási jogszabályok az irányadók azzal, hogy a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni [Sztrájktv. 6......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Munkaviszony kezdete – keresőképtelenség a munkába lépéskor

Kérdés: Hivatalunk közfoglalkoztatás keretében határozott idejű munkaszerződést kötött egy munkavállalóval. A munkavállaló ténylegesen nem lépett munkába az első munkanapon, mivel a háziorvos keresőképtelen állományba vette. A keresőképtelensége a határozott idő lejárta előtt pár nappal ért véget, s ekkor a munkavállaló kérte, hogy adjuk ki neki a határozott időre járó szabadságát. Helyesen jártunk-e el, ha közöltük vele, hogy munkaviszonya a tényleges munkába lépés hiánya miatt nem jött létre, s így nem illeti meg a szabadság, továbbá táppénzre sem jogosult a Magyar Államkincstár határozata alapján [Tbj-tv. 7. § (2) bek.]? Létrejön-e a munkaviszony, ha munkavállaló keresőképtelenség miatt az első munkanaptól kezdődően nem tud tényleges munkát végezni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló ténylegesen munkába lép. Ez az ellentét azonbancsak látszólagos, ugyanis a Tbj-tv. az egyes jogviszonyokat csaktársadalombiztosítási jogi szempontból szabályozza. Ha tehát a munkavállaló nemlép munkába a munkaszerződésben meghatározott napon (vagy ennek.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Keresőképtelen betegség – a szabadságok kiadása

Kérdés: Munkavállalónk lassan egy éve betegeskedik. Keresőképtelenségének időtartama hamarosan meghaladja a táppénzre jogosító időt. Azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy anyagi nehézségeire tekintettel adjuk ki számára a betegség miatt eddig ki nem vett 30 nap rendes szabadságát (fizetve a távolléti díjat), valamint biztosítsuk neki az idei, 2009-re járó 15 munkanap betegszabadságát (távolléti díjának 80%-ának megfizetése mellett). Ilyen kéréssel eddig nem találkoztunk, mit tegyünk?
Részlet a válaszából: […] ...betegszabadság. Az Ebtv. 46. § (1)bekezdésének a) pontja értelmében táppénz a keresőképtelenség tartamára jár,legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egyéven át. Amennyiben a munkavállaló kimeríti a táppénzre jogosító időt, és.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Betegszabadság – a tárgyévi elszámolás

Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszabb ideje beteg. Keresőképtelen állományban van 2007 decembere óta. Az egyik orvosi igazolása szerint keresőképtelen volt tavaly december 17-től idén március 20-ig, a következő igazolás szerint pedig március 21-től beteg. Felszólítást kaptunk a Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztártól, hogy – bírság terhe mellett – március 21-től 15 munkanap betegszabadságot számoljunk el a munkavállalónak, mivel az új orvosi igazolás miatt ez "új betegségnek számít". Szerintünk viszont nem e betegség, hanem a keresőképtelenség, nem az orvosi igazolás dátuma, hanem a tényhelyzet számít, ezért betegszabadság helyett a táppénzt kell folyamatosnak tekinteni.
Részlet a válaszából: […] ...fogalmát. Az Ebtv. 46. § (1)-(2) bekezdése kimondja, hogytáppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a biztosításijogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszonymegszűnését követően pedig 45 napon át. Ha....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.