18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Egyéb juttatások keresőképtelenség alatt
Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók részére havonta egyéb juttatást adunk. A munkavállalót keresőképtelenségének (táppénz, betegszabadság) idejére is megilletné az egyéb juttatás összege?
2. cikk / 18 Betegség, baleset sztrájk idején
Kérdés: Társaságunknál a szakszervezet a bértárgyalások meghiúsulása miatt sztrájkot helyezett kilátásba. Hogyan kell kezelni azt a helyzetet, ha a sztrájkoló munkavállaló beteg lesz? E napra betegszabadságot kell neki kiadni, illetve jár a táppénz? Lehet-e üzemi baleset, ha a munkavállaló a sztrájk idején sérül meg a munkahelyen?
3. cikk / 18 Szabadság számítása keresőképtelenség esetén
Kérdés: Mint rendes nyugdíjas dolgozom nyolc órában. Az éves 15 nap betegszabadságot már elhasználtam, de további 8 nap (fizetés nélküli) betegállományom volt. A munkáltató emiatt az éves rendes szabadságból egy napot le akar vonni. Megteheti ezt?
4. cikk / 18 Felmentett közalkalmazott betegszabadsága
Kérdés: Ha egy felmentett közalkalmazott a munkavégzés alóli mentesítés ideje alatt beteg lesz, hogy kell értelmezni a keresőképtelenséget? Fennáll-e mindez pusztán az orvosi igazolással, esetleg kell hozzá, hogy az illetőnek egyébként legyen munkavégzési kötelezettsége? Tehát erre az időre felmentési pénzt kell neki fizetni, vagy elég a betegszabadságára járó díjazás?
5. cikk / 18 Munkaidő-elszámolás és táppénzre való jogosultság
Kérdés: A munkavállalók megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak, és a munkáltató tb-kifizetőhely lett. Probléma adódott azzal kapcsolatban, hogy ha táppénzes lesz a munkavállaló, akkor hogyan alakul a bérelszámolás. Minden napjuk munkanap, nem általános munkarendben dolgoznak. Például a dolgozónak a beosztása szerint a munkanapjai hétfő, kedd, szerda, vasárnap (négy nap, a többi pihenőnap). Ha már kimerítette a 15 nap betegszabadságot a munkavállaló, és a táppénzes papírja hétfőtől vasárnapig szól, akkor ő ebben az esetben hét nap táppénzre jogosult? Vagy csak a beosztás szerinti napokra kaphat a kifizetőtől táppénzt, azaz csak négy napra? Tehát a másik három napra nem jár díjazás, mert azt pihenőnapnak kell venni, mert úgy volt beosztva?
6. cikk / 18 Hallgatói munkaszerződésre alkalmazandó szabályok
Kérdés: Főiskolai, egyetemi hallgatók nálunk, mint külső gyakorlóhelynek minősülő munkáltatónál végzik hathetes szakmai gyakorlatukat. Az Nft. 44. §-ának (2) bekezdése alapján foglalkoztatásukra az Mt. minden rendelkezését alkalmazni kell-e, pl. a pihenőidő, hat órát meghaladó munkavégzés esetén a munkaközi szünet, szabadság, betegszabadság (táppénz), valamint a kollektív szerződésben biztosított jogok tekintetében? A díjazás kapcsán pedig az Nft. 44. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti, hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén hetente a minimálbér 15%-ában meghatározott díjazás szabálya felülírja-e a minimálbér-rendeletet, miszerint a hetibér 22 560 forint?
7. cikk / 18 Betegség alatti felmentés
Kérdés: 1966. február 13-tól dolgozom az egyik egyetem atomfizikai tanszékén, 2000. április 4-től már mint nyugdíjas, teljes munkaidőben és változatlan munkakörben. 2011. december 15-én kórházba kerültem, súlyos műtéten estem át, és csak 2012. február 23-án jöttem ki. 2012. évi 15 nap betegszabadságomat letöltöttem, jelenleg is táppénz nélküli keresőképtelen vagyok (amit a háziorvos igazol). Ha a közalkalmazotti jogviszonyomat a betegségem miatt a munkáltató megszünteti, jár-e részemre felmentési idő és valamiféle anyagi juttatás?
8. cikk / 18 Közegészségügyi eltiltás esetén a keresőképtelenség első 15 napjára járó díjazás kötelezettsége
Kérdés: Az elmúlt időszakban 24 napot voltam táppénzen "7-es kóddal", vagyis közegészségügyi eltiltáson. A munkáltatóm azt a tájékoztatást adta, hogy a közegészségügyi eltiltásra figyelemmel nem neki kell az első 15 napra fizetnie járandóságomat, mert táppénz illet meg. Társadalombiztosítási ellátásból azonban végül járandóságomnak csak egy részét kaptam meg. Helyesen járt el a munkáltatóm, vagy ilyen esetben is ő köteles fizetni a táppénzem első 15 napját?
9. cikk / 18 Keresőképtelenség – igazolás nélkül?
Kérdés: Egyik munkavállalónk – aki egyébként programozó informatikus – ínhüvelygyulladást kapott, és mivel nem tud gépelni, így nem tud munkát végezni sem. A háziorvosa korábban keresőképtelen állományba is vette, azonban a napokban a munkavállaló azzal jött be, hogy a háziorvos szabadságra ment, a helyettese pedig nem hajlandó kiállítani neki folytatólagos keresőképtelenségi igazolást; ugyanakkor le sem zárja a keresőképtelenségi állományt, és nem minősíti a munkatársunkat keresőképesnek. Ilyen esetben hogyan kell eljárni, minek kell minősíteni a – munkában nem töltött – időtartamot?
10. cikk / 18 Betegszabadság szabályainak változása
Kérdés: Úgy tudjuk, május 1-jétől bizonyos esetekben mentesül a munkáltató a betegszabadság fizetésének kötelezettségétől. Kérem, tájékoztassanak a részletekről!
