Osztályfőnöki feladatok ellátása – díjazás a szakképzésben

Kérdés: Az osztályfőnöki pótlék, mint többletfeladatért járó juttatás témában szeretnénk választ kapni. Szakképzésben oktató munkavállalók jogállása 2020. július 1. napjával változott. Közalkalmazotti jogviszonyuk munkaviszonyra változott. Ezáltal az Szkt. és az Mt. hatálya alá kerültek. Az Szkt. 42. §-ának (1) és (2) bekezdése taglalja a munkabér és a többletfeladat jogosultságát. Azonban arra vonatkozóan, hogy mi tartozik a többletfeladatok közé, nem található bővebb tájékoztatás. Szabályos-e ennek alapján, hogy az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja a munkáltató? Helyesen jár-e el a munkáltató az alábbi esetekben:
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja,
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért megállapított fix összegű díjazást a dolgozó keresőképtelensége idejére nem arányosítja?
Részlet a válaszából: […] ...mind a pótlék csak úgy alkalmazható, hogy ezzel nem tesz különbséget az azonos értékű munkát végző oktatói között.A betegség miatti keresőképtelenség, azaz a betegszabadság tartamára a távolléti díj 70%-a jár [Mt. 146. § (5) bek.]. Ebbe a távolléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Betegszabadság munkaszüneti napon

Kérdés: Mit kell fizetni az órabéres, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállaló részére, ha hétköznapra eső munkaszüneti napra be volt osztva munkára, de keresőképtelenné vált ezen a munkaszüneti napon (és nem részesül táppénzben és baleseti táppénzben sem)? A korábbi válaszokban azt olvastam, hogy ebben az esetben (mivel be volt osztva munkára) betegszabadságot kell kiadni és azt fizetni; ha pedig nem volt munkára beosztva, akkor nem betegszabadságként kell a távolléti díj 70%-át fizetni (a betegszabadságos napok nem fogynak). Esetünkben – a munkaszüneti napra kiadott szabadsághoz hasonlóan – nem párhuzamosan kellene-e fizetni a távolléti díj 70%-át (mert az "alapból") jár, plusz még a betegszabadságra járó díjazást (távolléti díjnak szintén a 70%-át)? Mert ha vagy az egyik jogcímen, vagy csak a másik jogcímen kapja a 70%-ot, akkor a "kieső" ideje miatt nagyon rosszul jár a nem keresőképtelen munkavállalóhoz képest.
Részlet a válaszából: […] ...hetven százaléka jár. Ez a díjazás, bár mértéke megegyezik a betegszabadságra járó díjjal, más jogcímen jár! Ez esetben ugyanis a betegség nem okoz keresőképtelenséget, hiszen a munkavállaló azon a napon – munkavégzési kötelezettség hiányában – nem is keresne.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Betegszabadság elszámolása rövidebb munkahéten

Kérdés: A társaságunk május 1-jétől áttért a heti 40 órás foglalkoztatásról heti 32 órára. A dolgozókkal a munkaszerződés módosítása megtörtént, ezzel egyidejűleg új munkarend került kialakításra az alábbiak szerint. Hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra a munkaidő, pénteken nincs munkavégzési kötelezettség. Az Mt. 137. § (6) bekezdése alapján a betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, ez alapján, ha a dolgozó beteg, akkor hétfőtől csütörtökig betegszabadságot számfejtünk 8 órára, péntekre nem. Az OEP tájékoztatása szerint viszont minden napra, így péntekre is kell betegszabadságot adni a (7) bekezdés alapján. Mi történik akkor, ha valaki hétfőtől szerdáig ledolgozott már napi nyolc órát, csütörtöktől beteg, akkor a napi két óra túlóraként kerüljön számfejtésre? Mi a helyes eljárás, hogyan kell a betegszabadságot elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére- ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset ésfoglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenötmunkanap betegszabadság illeti meg [Mt. 137. § (1) bek.].....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.