Közalkalmazott felmentése létszámcsökkentés és átszervezés esetén

Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézmény tevékenysége, amelyben a közalkalmazottakat foglalkoztatták, megszűnt, a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. Az érintett közalkalmazottaknak felajánlásra került másik jogviszony, egy másik, szintén önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál, illetve önkormányzati fenntartású intézménynél (mindkét munkáltató az Mt. hatálya alá tartozik). A közalkalmazottak rövid ideje állnak közalkalmazotti jogviszonyban az érintett intézménynél, 8 órás, határozatlan idejű kinevezésük van. Az egyik esetben határozott időre és 6 órás munkaviszonyra, a másik esetben határozatlan, 8 órás munkaviszonyra változna a foglalkoztatás. Munkakörük azonos lenne a mostanival. Hogyan jár el helyesen, a jogszabályoknak megfelelően, illetve humánusan a foglalkoztató, amennyiben nem vállalják az esetlegesen számukra hátrányos foglalkoztatást? Fenntartani a jogviszonyukat nem tudják, mivel a tevékenység megszűnt. Amennyiben a munkáltatói felmentés előtt vagy közben keresőképtelen állományba kerülnek, az hogyan befolyásolja a közalkalmazotti jogviszony megszűnését?
Részlet a válaszából: […] ...teendője nincs, az érintettek közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel fog megszűnni.Ha a közalkalmazott még a felmentést megelőzően betegség miatt keresőképtelenné válik, vagy a keresőképtelenségének oka beteg gyermekének az ápolása, a felmentési idő legkorábban.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Cafeteriára való jogosultság kizárása szabályzatban

Kérdés: A cafeteriaszabályzatban van-e jogi lehetőség az alábbi tartalmú kötelezettségvállalásokra, jogszerűek-e ezek a juttatási korlátozások?
a) A próbaidősök, a 6 hónapnál rövidebb időre felvettek számára nem jár béren kívüli juttatás az adott időszakra.
b) Bármilyen felmondás esetén a felmondási idő első napjáig jár a juttatás.
c) Nem illeti meg a munkavállalót a béren kívüli juttatás azokra a napokra, amikor a munkaviszonya szünetel, illetve részére nem jár munkabér. A fizetett szabadság és a betegszabadság, valamint a keresőképtelenség miatti távollétből további 30 nap a juttatások tekintetében munkában töltött időnek minősül. Helyes megfogalmazás-e a "munkaviszony szünetel" kitétel használata? A betegszabadság tartama beleértendő-e ebben az esetben a keresőképtelenség miatti 30 napos távollétbe?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás/bérfizetés). A betegszabadság a keresőképtelenség időszakának egy speciálisan minősített része, amikor a munkavállaló betegség miatt, és nem egyéb okból keresőképtelen [Mt. 126. § (1) bek., Ebtv. 44. § a) pont]. A kérdésben írt megfogalmazás...,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Felmondás közlése keresőképtelenségből visszatérve

Kérdés: 13 hónapig voltam betegállományban, egy rendkívül komoly műtéten estem át. Időközben kiírt az orvos, mikor visszamentem dolgozni, a munkáltató kiadta a ki nem vett szabadságomat. Számítanom kell-e arra, hogy ha kiadták az időarányos részt, utána a kezembe adják a felmondást?
Részlet a válaszából: […] ...visszatérést követően kiadja az addig ki nem vett rendes szabadságot.Ráadásul a munkáltató a rendes szabadságot a munkavállaló betegsége vagy aszemélyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatásmegszűnésétől számított harminc napon belül,....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Hallgatói munkaviszony

Kérdés: Főiskolánk konferenciák szervezése, vizsgáztatásban való közreműködés és egyes kutatási részfeladatok teljesítése érdekében néhány hallgatót hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztat. Megítélésünk szerint a munkajogi szabályok betartása az esetek többségében "életidegen". Az Önök véleménye szerint a munkavégzés megkezdése előtt szükség van-e a hallgatók előzetes orvosi vizsgálatára? Jár-e az érintett hallgatók számára rendes szabadság vagy betegszabadság? Vonatkoznak-e rájuk a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó rendelkezések?
Részlet a válaszából: […] ...évben rendes szabadság illeti meg, amelyalap- és pótszabadságból áll. Az Mt. 137. § (1) bekezdése előírja, hogy amunkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – ide nem értve atársadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak – betegszabadságra való jogosultság?

Kérdés: Településünk részvételével működő kistérségi társulás közmunkaprogramra meghirdetett pályázatot nyert el. A közmunkaprogramba bevont személyeket is megilleti-e a betegszabadság, ha igen, akkor ennek időtartamára milyen juttatásra jogosultak?
Részlet a válaszából: […] ...szerint jogosultak a közmunkaprogram résztvevői betegszabadságra. AzMt. 137. § (1) bekezdése alapján a munkavállalót betegsége miattikeresőképtelenség idejére – ideértve a társadalombiztosítási szabályok szerintiüzemi baleset és foglalkozási betegség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Terhes munkavállaló határozott idejű munkaviszonya

Kérdés: Munkavállalónkat 2009. október 31-ig foglalkoztattuk határozott időre szóló munkaszerződéssel. A munkaviszony lejárta előtt terhes lett, és az orvos 2009. október 20-án táppénzes állományba vette. Minden valószínűség szerint már nem fog dolgozni a szülésig, azt megelőzően pedig megszűnne a határozott idejű munkaviszonya. Van-e továbbfoglalkoztatási kötelezettségünk? Terheli-e fizetési kötelezettség a munkáltatót? Hány nap betegszabadság jár a munkavállalónak? Hány nap szülési szabadságra járó rendes szabadságot kell számításba venni? Milyen ellátásban részesül a kismama?
Részlet a válaszából: […] ...meg, hogy a munkájátterhessége miatt nem tudja ellátni [Ebtv. 43. § (1) bek., 44. § b) pontja].Mivel a munkavállalót csak a betegség miatti keresőképtelensége idejére illetimeg a naptári évenként számított 15 munkanap betegszabadság [Mt. 137. § (1)bek.], a....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.