Jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: A Covid-védőoltás felvételének hiánya okán – most már a munkáltató döntésénél fogva – fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazott (akinek biztosítása egyébként szünetel) jubileumi jutalomra jogosultságának vizsgálatánál figyelembe vehető-e a fenti oknál fogva fennálló fizetés nélküli szabadság időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...éven aluli gyermek gondozása, ápolása, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén a gyermek otthoni ápolása volt. A besorolás szabályai között a Kjt. 65. §-ának (2) bekezdése is kifejezetten rögzíti, hogy a fizetési fokozatok közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Jubileumi jutalom – nem számít a banki munkaviszony

Kérdés: Közszolgálati jogviszonyba beleszámít-e a 2000. január 1-jétől 2021. december 31-ig az OTP Banknál töltött munkaviszony időszaka?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. 8. § (5) bekezdése előírja, hogy a közszolgálati tisztviselő besorolásánál (Kttv. 116. §) mely jogviszonyokat szükséges beszámítani. Ekkor a munkavégzésre irányuló jogviszonyban, így különösen a munkaviszonyban töltött időt kell alapul venni azzal, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Átsorolás a szakképesítés megszerzése után

Kérdés: Óvoda-bölcsőde intézményünkbe 2020-ban felvettünk egy kisgyermeknevelőt, akkor még csak érettségivel, aki azóta megszerezte a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott végzettséget (kisgyermekgondozó, -nevelő). A Kjt., illetve a 257/2000. Korm. rendelet tekintetében beszámítandó-e a besoroláskor az érettségi utáni minden munkaviszony, vagy csak a kisgyermekgondozó, -nevelő végzettség utáni időszakot kell tekinteni, ami jelen esetben maga a fennálló jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...erről volt szó, és miután a közalkalmazott megszerezte az előírt szakképesítést, őt ez alapján át kell sorolni.Az átsoroláskor a besorolás szabályait kell alkalmazni. Az 54-es azonosító számú emelt szintű szakképesítéssel rendelkezők fizetési osztálya a Kjt. 61...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Konyhai kisegítő besorolása

Kérdés: Állami óvodába konyhai kisegítőt vettünk fel közalkalmazottként. Jelenleg az SzMSz-ben általános iskola van meghatározva végzettségi szintnek, de januártól érettségi fog szerepelni a dokumentumban. A hölgynek érettségije és egy teljesen más témakörű OKJ 33-as végzettsége van. A257/2000. Korm. rendelet alapján az A, B, C fizetési osztályok valamelyikébe sorolható. Számít-e bármit a besorolás során, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban mi szerepel? C osztályba sorolható akár már most a megszerzett érettségije jogán? Ha korábban egy másik közalkalmazottat A fizetési osztályba soroltak ilyen háttérrel, akkor át kell sorolni C-be? Besorolásnál, amikor egyik fizetési osztályból a másikba átteszünk egy munkavállalót végzettségi okok miatt, de korrekciózás okán, akkor egyszerűen továbbra is például 8-as fizetési fokozatban marad, tehát minden munkaviszonyt nézünk, és A8-ból C8-ba kerül az illető, vagy felül kell vizsgálni a jogviszonyokat, és csak az érettségi utániakat nézve akár visszasorolni az illetőt A8-ból C7-be?
Részlet a válaszából: […] ...munkakörök" között szerepel a kisegítő dolgozó munkakör, amelyet az "A-C" fizetési osztályok valamelyikébe kell besorolni. Vagyis a besorolásnál legfeljebb az érettségi vehető figyelembe a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint. A rendelet nem határoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Köztisztviselői alapvizsga-kötelezettség – a határidő számítása

Kérdés: A Kttv. 118. §-a rendezi a köztisztviselőkre irányadó alapvizsga szabályait, mely szerint előadói besoroláshoz két éven belül, felsőfokú végzettségnél egy éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tenni. Esetünkben a köztisztviselő 2013. október 14. napjától középfokú végzettséggel dolgozik II. besorolásban, így 2015. október 14-ig lett volna köteles teljesíteni az alapvizsgát. A vizsgakötelezettség teljesítésének 2 évéhez 266 nap hiányzott, mert 2014. október 21-től 2017. február 10-ig (843 nap) keresőképtelen, szülési szabadság, GYED, GYES távolléten volt, 2017. május 8-tól 2020. július 27-ig (1176 nap) ismét keresőképtelen, szülési szabadság, GYED, GYES távolléten volt, 2021. január 4-étől ismét keresőképtelen, szülési szabadság, GYED távolléten van. A köztes időkben GYES utáni szabadságon volt, vagyis tényleges munkavégzés szinte alig történt. 2020-ban felsőfokú végzettséget szerzett, átkerült az I. besorolási osztályba. Alapvizsgára 2020. októberi időpontra jelentkezett, de betegségre hivatkozással lemondta, nem végezte el. A veszélyhelyzet alatt is meg volt tartva ez a közigazgatási alapvizsga.
1. Hogyan kell értelmezni, kiszámolni ilyen hosszú távollétek esetén a határidőbe nem számítandó kieső időket, egybefüggően vagy a hosszú évek alatt azok összeadódnak? A megszakítások közötti időszak (GYES utáni kiadott szabadság: 2017. február-május között: 82 nap, 2020. július-december között: 65 nap szabadság, 15 munkanap, 60 nap táppénz) figyelembe vehető-e a 2 évbe, vagy csak majd a jelenlegi GYED miatti fizetés nélküli szabadság időszak után számítjuk újra a két évhez szükséges időszakot? (2021. január 4-től kell-e figyelni a 2 évből hiányzó 266 napot, vagy 266 nap-15 munkanap-82 nap szabadság-65 nap szabadság = 104 napra módosul a kötelezettsége az újbóli munkába állás napjától?)
2. A felsőfokú végzettség megszerzése befolyásolja-e a 2 éves vizsgakötelezettséget, azt kell-e 1 évre módosítani, vagyis a jogviszonyt meg kellett volna már szüntetni 2021-ben?
Részlet a válaszából: […] ...köztisztviselőnek fogalmazó besorolásához egy éven belül, előadó besorolásához két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie [Kttv. 118. § (3) bek.]. A közigazgatási alapvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Nyugdíjas pedagógus óraadóként – akár megbízási szerződéssel is

Kérdés: Nyugdíjas pedagógusként hívtak vissza korábbi munkahelyemre tanítani. Határozott idejű megbízási szerződést készítettek számomra, heti 14 tanóra ellátására, melyre óránként 3200 Ft-ot ajánlottak. Ebből – elmondásuk szerint – minden járulék levonásra kerül. Állítólag sem betegszabadságra, sem szabadságra nem vagyok jogosult. A 14 tanóra utáni ellátandó feladatok (javítás, értékelés, E-napló kitöltése, tanórák előtti ügyelet, ebédeltetés) díjazásáról szó sincs. Jogszerű-e az ilyen alkalmazás, ha az egyébként kötelező munkaidőnek (heti 22-26 tanóra) több mint a felére alkalmaznak, és a bértétel köszönőviszonyban sincs a szakmai képesítésem (szakvizsgás pedagógus, pedagógus II.) szerinti korábbi besorolásommal? Jogszerű-e a szerződés további két kitétele, miszerint munkaeszközeimet és a munkafeltételeket magam kell, hogy biztosítsam? Hova lehet fordulni esetleges jogorvoslatért? Működik még a Munkaügyi Bíróság? Számomra nyilvánvaló, hogy a határozott idő leteltével azonnal "kilépek", de tudni szeretném, törvényes-e ez a vérlázító besorolás, munkaszerződés.
Részlet a válaszából: […] ...megbízási díj, és nem munkabér vagy illetmény jár, ezért az ezek meghatározására vonatkozó pedagógus-előmeneteli rendszer és besorolás sem alkalmazandó, a díj szabad megállapodás tárgya. A szerződéskötés előtt kell dönteni: a fentiekkel számolva,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Átszervezéssel indokolt felmentés

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó osztályvezetői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő jogviszonyának átszervezéssel történő megszüntetésére kerülne sor. A képviselő-testület november közepén fog dönteni arról, hogy a hivatal SzMSz-ét módosítja, így két osztály összevonására kerül sor december 1-jétől. Az egyik osztályvezető kapja meg a két osztály feladatait, a másik munkaköre megszűnne. Ebben az esetben az osztályvezető felmentésére sor kerülhet átszervezési indokkal? A képviselő-testület döntését követően át lehet adni a felmentést azzal, hogy december 1-jén indulna a felmentési idő, vagy meg kell várni a hatálybalépést, és december 1-jén adható át legkorábban a felmentés? Abban az esetben, ha a képviselő-testületi döntést követően a köztisztviselő keresőképtelen lesz (nem beteg gyermek miatt), postai úton is lehet kézbesíteni a felmentést azzal, hogy a felmentési idő december 1-jén, vagy a keresőképtelenség lejártát követően kezdődik. A végkielégítés alapja a felmentési idő kezdetekor érvényes illetmény? A köztisztviselőnek december 31-ig illetményeltérítése van, és a képviselő-testület várhatóan január 1-jétől emelni fogja az illetményalapot. Ebben az esetben a januári felmentési időre járó illetmény az osztályvezetői besorolásnak megfelelő 100%-os beállású, magasabb illetményalappal kiszámolt illetmény lesz?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya felmentéssel – többek között – akkor szüntethető meg, ha a köztisztviselő munkaköre átszervezés következtében megszűnik. A polgármesteri hivatal szervezeti és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Közszolgálati tisztviselők jogviszonyban töltött ideje

Kérdés: A besorolás alapjául szolgáló közszolgálati jogviszonyban töltött idő számításánál, a munkavégzéssel nem járó időszakokból mely munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell beszámítani (pl. felsőfokú tanulmányok, munkanélküli-ellátás, gyermeknevelési támogatás, külföldi munkavégzés miatti fizetés nélküli szabadság időtartama)? Ezen időszakok beszámításánál mit kell érteni a 6 hónapnyi idő beszámítását előíró szabályon? Beszámíthatók-e a 6 hónapnál rövidebb idők?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. 8. §-ának (5) és (6), valamint a 118. §-ának (2) bekezdéseire figyelemmel a besorolásnál a törvényben példálózó jelleggel felsorolt munkavégzésre irányuló jogviszonyok fennállásának ideje alatti, megszakítás nélküli 6 hónapot meg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Közalkalmazottak – a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság és a várakozási idő

Kérdés: Az iskolánkban dolgozó egyik tanárnő két gyermeket szült, és öt év fizetés nélküli szabadság után szeretne visszatérni oktatni az iskolánkba. Mielőtt szülési szabadságra ment, fél év várakozási ideje volt hátra a következő fizetési fokozatba sorolásig. Az elmúlt öt év, amit otthon töltött a gyermekeivel, beleszámít-e a várakozási időbe, és visszatérésekor magasabb fizetési fokozatba kell-e sorolnunk a kolléganőt?
Részlet a válaszából: […] ...az előresorolással a várakozási idő újrakezdődik. Ebből következik, hogy amennyiben év közben kezdődött aközalkalmazotti jogviszony, a besorolás szempontjából azt az évet teljesenledolgozott évnek kell tekinteni, akkor is, ha például december hónapbanlétesítették...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Takarítónő – hová soroljuk?

Kérdés: Közalkalmazottként foglalkoztatott munkavállalónk eddig takarítónői munkakörben volt foglalkoztatva. A takarítói munkakör ellátására általános iskolai végzettség van előírva. Ennek megfelelően alkalmazásakor figyelembe vettük az 1992 utáni jogviszonyait is, függetlenül attól, hogy nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozott, mivel a takarítónői munkakörre előírt iskolai végzettséggel rendelkezett. Munkavállalónk 2010. 06. 26-án szakmai képzettséget szerzett, ennek alapján a végzettségének megfelelő munkakörbe lesz átsorolva. Kérdésünk az lenne, hogy a munkaköre változtatása, valamint a magasabb fizetési osztályba sorolása mellett ("A" fizetési osztályból "B" fizetési osztályba) újból meg kell-e állapítani a fizetési fokozatot, vagy a régi takarítónői munkakörre megállapított fizetési fokozatot kell meghagyni?
Részlet a válaszából: […] ...módosítható a közalkalmazott kinevezése, amelyben meghatározható azúj, magasabb iskolai végzettséget követelő, magasabb besorolási osztályt jelentőmásik munkakör.Tekintettel arra, hogy a Kjt. szerint a kinevezési okmánynakkötelező tartalmi elemét képezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.
1
2