Megszakítás nélküli tevékenység és készenléti jellegű munkakör

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú nonprofit kft.-nk sportlétesítményt üzemeltet. Mind az alapító okirat, mind az önkormányzattal kötött közhasznúsági megállapodás tartalmazza, hogy a társaság tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről jogszabály szerint valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. A sportlétesítmény jellemzően reggel 6-tól este 11-ig fogad látogatókat, de a technológiai háttér miatt nevezhetjük folyamatosan üzemelőnek, mert a hűtéstechnikáért felelős gépház folyamatosan működik, továbbá igény esetén éjszaka is van mód a használatra. A technológiai háttér miatt nyaranta 1-2 hónapon át karbantartási szünet miatt zárva tartunk. Mindezek alapján a társaság tevékenysége megszakítás nélküli az Mt. 90. §-a értelmében? Karbantartóink, illetve portaszolgálatos biztonsági őreink készenléti jellegű munkakörökben dolgoznak, mivel a munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül állnak rendelkezésre. Rendes munkaidejük napi 8 óra, beosztás szerinti munkaidejük jellemzően 16-17 óra háromhavi munkaidőkeretben. Általában minden harmadik napon 06.00 órától 22.00 óráig dolgoznak, majd az ezt követő harmadik napon újra ilyen beosztásban. A munkaidő és pihenőidő aránya 16/56 óra. A munkaidő kezdete szinte soha nem változik. Úgy ítéljük meg, hogy műszak-, éjszakai, illetve vasárnapi bérpótlék nem, munkaszüneti napra azonban jár a dolgozóknak bérpótlék. Helyesen járunk el, ha csak a munkaszüneti napra vonatkozó pótlékot fizetjük? Jár a dolgozóknak a készenlétre vonatkozó 20% pótlék, ha nincs elrendelve készenlét, a munkaidőkeretben dolgozott órák száma megfelel a napi 8 órás rendes munkaidőnek, azonban a munkakör készenléti jellegű?
Részlet a válaszából: […] ...készenlét után járó díjazás tekintetében ki kell emelni, hogy a készenlét nem azonos a készenléti jellegű munkakörrel. Készenlét a beosztás szerinti munkaidőn kívüli rendelkezésre állás, amelynek tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg. Ha a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Műszakpótlékra való jogosultság

Kérdés: Műszakpótlékra való jogosultság esetén hogyan kell értelmezni a beosztás szerinti munkaidő fogalmát? Ez a fogalom azt jelenti, hogy pl. ha egy 22 munkanapos hónap van, akkor egy 8 órás embernek 176 óra a beosztás szerinti munkaideje? Tehát akkor jogosult a műszakpótlékra, ha a 22 munkanap egyharmadában eltér a munkakezdés ideje, és a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van? Vagy a beosztás szerinti munkaidő fogalma szerint az a munkaidő, amelyet a dolgozónak beosztottak egy adott hónapra (pl. 22 munkanap van, de 10 nap szabadságot kap, akkor ő már csak 96 órát dolgozik, vagyis 12 napot)? Ilyenkor a 12 nap egyharmadában kell eltérnie a munkakezdés idejének, vagy a 22 munkanap egyharmadában?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van [Mt. 141. § (1)-(2) bekezdés]. A beosztás szerinti munkaidő fogalmát a törvény két fogalom útján határozza meg. Beosztás szerinti napi munkaidő a munkanapra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Munkaszüneti napi munka díjazása munkaidőkeret alkalmazásakor

Kérdés: Ha dolgozóink egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, például március hóban, és a hónap minden munkanapján munkát végeznek, azaz ledolgozzák a havi 160 órát, valamint ezenfelül a munkaszüneti napon (március 15.) még további 8 órát is, akkor ezt a plusz 8 órát 150% pótlékkal kell elszámolni, és még ezenfelül 100% munkaszüneti pótlék is megilleti a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...pedig akkor jár a rendkívüli munka ellenértéke, ha a munkáltató formálisan a beosztástól eltérő munkaidőt nem rendelt el, hanem a beosztás szerinti munkaidő mértéke haladta meg a munkaidőkeretbe tartozó munka­óraszámot. Ekkor a munkaszüneti napra az Mt. 140...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Műszakpótlékra jogosultság – a beosztás szerinti munkaidő változása

Kérdés: A műszakpótlékra való jogosultság szabályát hogyan kell értelmezni? A havi beosztás egyharmadában kell lenni olyan beosztásnak, amikor a legkorábbi és a legkésőbbi időpont között legalább 4 óra eltérés van? Vagy a havi beosztás egyharmadában eltér ugyan a beosztás, de azon belül lényegtelen, hogy hány olyan nap van, amikor a legkorábbi és a legkésőbbi időpont között legalább 4 óra eltérés van? Ha egy 21 munkanapos hónapban beosztás szerint a munkavállaló 10 nap 18 órakor, 9 nap 17 órakor, 1 nap 16 órakor, 1 nap 13 órakor kezd, akkor jogosult-e műszakpótlékra?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munka­idő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizen­nyolc és hat óra közötti időtartam alatti munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást akkor kell rendszeresnek tekinteni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Szabadidő a rendkívüli munkaidő ellenértékeként

Kérdés: Bevett szokás cégünknél, hogy a fizikai alkalmazottak néha egy-egy órával többet dolgoznak a napi 8 óránál. Ekkor ezt a műszakis kolléga összeírja, és ha a munkavállalónak van 8 óra többlete, akkor azt "lecsúsztatják". Az Mt. 143. §-a szerint a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként szabad­időt is lehet biztosítani. De ha jól értelmezem, akkor ezt vagy a munkaszerződésben, vagy egy különmegállapodásban rögzíteni kell, s a szabadnapot az elrendelt munkavégzést követő hónap végéig ki kell adni. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...a törvényi határidőn belül akkor is ki kell adni a munkavállalónak, ha annak tartama nem éri el a 8 órát. Ilyen esetben – ha a beosztás szerinti munkaidő egyébként 8 óra – a munkavállaló egy adott munkanapra munkaidejének csak egy része alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Kifizetésre kerülő bér – alacsonyabb lehet az alapbérnél

Kérdés: A távolléti díj számítási módjának változása alapján előfordulhat, hogy egyes hónapokban a dolgozók nem kapnák meg adott hónapra a munka­szerződésben meghatározott besorolási bérüket a 174-es osztószám miatt? Helyesen járunk-e el, ha a törvény előírásának megfelelően számfejtjük a távolléti díjat? (Ez esetben, ha a havi elméleti munkarend szerinti osztószám kevesebb, mint 174, akkor a dolgozó nem kapja meg a munkaszerződés szerinti munkabérét.) Megsérti-e cégünk a munkaszerződésben foglaltakat azzal, hogy egyes hónapokban a távollétek miatt nem kapja meg a munkavállaló a szerződésben foglalt havi besorolási bérét?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszüneti nap miatt be nem osztható munkaidőre járó távolléti díj számítása során. Amennyiben a munkavállaló részére a munkaidő-beosztás szerinti munkaidő alóli mentesülés (pl. egy nap szabadság) miatt távolléti díjat kell fizetni egy olyan hónapban, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Idénymunkás bére, szabadsága és bejelentése

Kérdés: A mezőgazdasági idénymunkásoknak mennyi munkabért kell fizetni szombatra, vasárnapra és ünnepnapokra? A munkaszüneti napra 100% pótlék jár vagy még több? Október 22-e munkaszüneti napnak számít-e? Az idén változott új Mt. ezeket érintette? Amennyiben az idénymunkás havonta 3-15 napot, éves szinten 50 napot dolgozott, akkor számára jár-e szabadság, hogyan kell azt megállapítani és kiadni? Hogy alakul ilyen esetben a bejelentés és a közteherfizetés, érvényesek-e az Eft.-ben írt kedvezmények?
Részlet a válaszából: […] Az Eft. 2. §-ának 1. pontja értelmében a mezőgazdasági idénymunkára a munkáltató és az idénymunkás egy naptári évben összesen legfeljebb 120 napra létesíthet egymással munkaviszonyt. Ezen időszakon belül az idénymunkás foglalkoztatásának közterheire az Eft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Műszakpótlék 24 órás beosztás szerinti munkaidőben

Kérdés: A 24/48 órában dolgozó vagyonvédőknek jár-e a 30%-os műszakpótlék?
Részlet a válaszából: […] ...beosztás szerinti munkaidejének kezdete rendszeresen változik, műszakpótlékra jogosult lesz; annak nincs jelentősége, hogy a napi beosztás szerinti munkaidő 24 óra, illetve hogy a munkavállaló vagyonvédelem körében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Bérpótlékok, ügyelet, beosztás szerinti munkaidő

Kérdés: Üzemanyagkút-kezelők munkaidő-beosztásához és a pótlékok megállapításához kérem a segítségüket. Eddig két hónapos munkaidőkeretben dolgoztak, kölcsönös megállapodás szerint 24/48 órás rendben (18 óra munkaidő + 5 óra ügyelet + 1 óra étkezési idő). Ez egy hónapban maximum 10 munkanapot jelentett (240 óra). Az ügyeleti és éjszakai pótlék lett megfizetve. Ügyeleti időben a pihenés biztosítva van, de vagyon- és életvédelem miatt mindig legalább két fő tartózkodik az üzemanyagtöltő állomáson. Az új Mt. szerint hogyan tudjuk ezt a beosztást fenntartani, milyen mértékű a kötelező pótlékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Éjszakai pótlék akkor jár a munkavállalónak, ha legalább egy óra tartamban éjszakai munkát végez – azaz 22 és 06 óra között dolgozik -, és nem jogosult műszakpótlékra. Ilyen esetben az éjszakai pótlék mértéke 15 százalék (új Mt. 142. § és 89. §). Fontos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Vasárnapi munkanap meghatározása

Kérdés: 2012 júniusától a cég három műszakos, megszakítás nélküli munkarendet vezetett be. A munkaidő vasárnap reggel 6-tól 18-ig, reggel 9-től 19-ig, este 18-tól reggel 6-ig tart. Mikor kellene vasárnapi pótlékot fizetni? Vasárnap 0-24 óráig, vagy a cég meghatározhatja, hogy a 6 órától másnap reggel 6-ig tartó műszakokra fizeti a pótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...munkarend megfelel az új Mt. megszakítás nélküli tevékenység meghatározásának [l. részletesen az új Mt. 90. § a) pontját], beosztás szerinti munkaidőben vasárnapi pótlék – a némiképpen hiányos törvényi szabályozás ellenére – megítélésünk szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.