Készenlét díjazása átalányként

Kérdés: Egészségügyi intézményünk fekvőbeteg-ellátási területét – 24 órás foglalkoztatás mellett – esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétben foglalkoztatott dolgozókkal is szükséges pótolni. A dolgozókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A beosztás szerinti munkaidejükön felül, esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétet is elrendelünk, természetesen a maximum napi 12 órát betartva. A készenlét idején előfordul, hogy a dolgozóknak be kell menniük az intézménybe, ami maximum négyórás ügyeletet igényel. Megállapítható-e egy általános díj a készenlét idejére? Például 60 150 Ft/24 óra, ami tartalmazza a készenléti időre járó munkadíjat (a 20%-os bérpótlékot) és a bent töltött időre járó díjazást (50%-os vagy 100%-os túlóra) is.
Részlet a válaszából: […] ...készenlét és az ügyelet olyan időtartam, amely alatt a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül köteles a munkáltató rendelkezésére állni. Készenlét esetén ezt az időszakot a munkavállaló a maga által választott, de olyan helyen töltheti el, hogy a...A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Munkaidőkeret kihasználatlan órái – a bérlevonás tilalma

Kérdés: A munkáltató munkaidőkeretben több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalókat, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazva. A munkavállalók havibéres díjazásban részesülnek, nem magasan kvalifikált, alacsony beosztású munkakörben dolgoznak. A munkáltató a hat hónapos munkaidőkeretben a heti két pihenőnapon túl kiegyenlítő (szabad)napokat is beoszt. Figyelmetlenség vagy egyéb ok miatt a munkaidőkeret végén kiderült, hogy több munkavállaló kevesebb óraszámot dolgozott, mint a keret általános munkarend szerinti törvényi órái összesen voltak. Az így "kiesett" munkaórákra jutó összeget – az előlegnyújtásból eredő követelés alapján – az utolsó havi munkabérből levonták, több mint nyolcvanezer forintot. Amennyiben a rövidebb ledolgozott munkaidő nem a munkavállaló(k) oldalán felmerülő okból alakult (nem volt betegség vagy saját kérés alapján távol), csupán a munkaidő-beosztása volt hiányos, hibás, megállapítható-e, hogy a munkáltató méltányos mérlegelés hiányában, aránytalan sérelmet okozott? Csak munkaügyi perben vagy egyéb módon is visszakövetelhető-e a levont munkabér? Felmerülhet-e, hogy a munkáltató gyakorlata, több munkavállalót is érintve, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítendő munkaidő mértékét tehát a törvény, és nem a munkáltató határozza meg (számítja ki); a munkaadó csak annak beosztásáról rendelkezhet.Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Munkakörön kívüli feladatok ellátása

Kérdés: Munkavállalóinkkal szeretnénk különmeg­állapodást kötni arra, hogy a munkakörükbe tartozó feladatok mellett szükség esetén egyéb (pl. gondnoki helyettesítői) feladatokat is lássanak el, és álljanak készen akár hétvégén is, ha be kell hívnunk őket. Mindezért fix díjazást adnánk nekik havonta. Lehet-e a jogszabályok alapján ilyen megállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató döntéséről van szó. A munkáltató a munkavállaló számára készenlétet rendelhet el, amely esetben a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető az általa választott helyen, jellemzően az otthonában [Mt......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Portás munkakörben foglalkoztatottak munkaidő-beosztása

Kérdés: Milyen jellegű munkaszerződéssel lehetne törvényesen foglalkoztatni két munkavállalót portás munkakörben, ha hétvégén kellene munkát végezniük egymást váltva, 6-tól 18 óráig és 18 órától 6 óráig tartó műszakokban? Megoldás lehet-e az egyhavi munkaidőkeret? Milyen munkaidőnek felelne meg a fenti időtartamú foglalkoztatás, hogyan befolyásolja ezt a fizetett szabadság és a fizetett ünnep, főként ha hétvégére esik? Milyen műszakpótlékra lennének jogosultak a munkavállalók?
Részlet a válaszából: […] ...a felek megállapodása alapján – legfeljebb napitizenkét, legfeljebb heti hatvan órára is emelhető [Mt. 117/B. § (3) bek. a)pont], a beosztás szerint napi munkaideje pedig a huszonnégy órát, hetimunkaideje a hetvenkét órát is elérheti, de nem haladhatja meg azzal, hogy.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.